Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
1§3 Áz országgyűlés i?. ülése 1948. száma óriási anyagi terhet jelent- De hatalmas az a munka is, amelyet gondozó intézeteink 48-000 új vérbajos, 38.000 új karikás és^ezenkívül 540.000 íbeteg kezelésével, nem is szólva megvizsgált akr ól és az egészségesnek nyilvánítottakról, elvégzett. Ugy hiszem azonban, hogy a várható eredmény megéri az áldozatot- A magyar faluban a háborúutáni állapotoktól eltekintve, általában kevés a nemibeteg. -Azzal az energiával, amellyel a népjóléti minisztérium a nemibetegségek elleni küzdelembe vetette majmát, remélhetőleg, _ én legalábbis számítok rá — a mosta n i háború után i s sikerülni fog a nemibetegségeket a faluról kiirtani. Igen szépek azok az eredményeik, amelye- j ket egészségvédelmünk a fertőzőbetegségek , elleni küzdelemben elért. A háború utáni jáiványveszélyt elkerültük. (17-30) Hogy a kiütésestífusz nálunk a háború után nem pusztított, és hogy a jelentett esetek száma évrőlévre csökkent, valamint — és talán m a legfontosabb — várhatóan a jövő évben már nem is lesz kiütésestífusz-eset, nemcsak annak köszönthető, íhogy j a védekezés kapcsán új eszközöket, tetűirtóport, védőoltóanyagot tudunk kellő mennyiségben felhasználni, — hiszen ezek az eszközök más országokban is rendelkezésre álltak, anélkül, hogy az eredmény a mienkhez I hasonlóképpen jó volna, amellett a háború I után nekünk sem volt tetűirtóporunk — ha- j nem az új eszközökön kívül egészségvédelmi | apparátusunk és orvosaink jó szervező íiiun- I hája, mentett , meg bennünket a járvány- j veszélytől A hastífuszesetek számát védőoltásokkal j és_ megfelelő rendelkezésekkel sikerült a har- | mincas évek színvonala alá nyomni. A vésze- ! deilmies diítéria járványt, , amely világszerte ! pusztít, leküzdöttük azzal, hogy a diftéria- ! védőoltásokat intenziivebheíkké tettük. Olyan j tények ^ ezek t. Országgyűlés, amelyekre fel j kell hívnunk iaiz ország közvélemény ének fi- | gyeimét. Nem lehet említés néilkül hagyni azt a i munkát, amelyet az Országos Közegészségügyi j Intézet végzett jó szervező .munkájával; különösen ki kell emelni a járványok elleni küzdelem alapját tevő oltóanyagternielés gyakorlatig és tudományos megoldását. A már működő, tervbevett járási egészségügyi közpon- i tok és ambuláns-autók az egész egé.szségvédelem új. alapjait rakják le. A demokratikus orvospolitikánalk, egészségpolitikának megfelelően le fogunk jutni a szakorvosi rendelésekkel a járási székhelyekhez és szakorvosaink qjnbuláns-autókon el fognak jutni a tanyák lakóihoz is. Fel kel!] hívnom a népjóléti miniszter úr figyelmét a maláriaveszedeleimre. Lépjen a 'miniszter úr érintkezésbe a földmívelésügyi miniszter ÚTtfaíl, mert ezt. a kérdést a vadvizeik leesapolása és szúnyogirtás néilkül (megoldani nem lehetHelyesnek tartóim hogy az egészségügyi célokra fordított összegiből 57 millió jut a betegellátás számára. A háborús pusztítás kói" házainkat" sújtotta legerősebben, 50,000 kórházi ágyból mindössze 25-000 mlalradt évem Természetes, hogy neirncsiaík a költségvetés, hanem még inkább a hároméves terv nagy Összegeket juttat a kórházak számára, hiszen körülbelül 600 milliós kárt kel helyreállítani. A báróimiévets tervből az első év tervet a^ kórházépítés terén száz százalékban teljesítették!: a kórházi ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ III. évi február hó 17-én, kedden. 194 ágyak száma 43-000-re emelkedett és az év végéiig 46.000 lesz. A magyar" dolgozók tudatára ébredtek öimnak, hogy az egészségügy feíjlesz. tése milyen fontos számukra- Egyelőre elsősorban a, kórházépítést sürgetik és támogatják is.. Ha összehasonlítjuk azokat az eredménye-. ket. amelyeket ajkórházépítés terén elértünk, más országok, például Anglia; eredinéinyeivel, nincs - semmi okunk a szégyenkezésre, mert sokkal többet te|tünk, -mint nálunk gazdagabb államok. Nagyon megnyugtató az a tervszerűség,/ ahogyan a népjóléti minisztérium a kórházak építését és újjáépítését irányítja.- A Karcagon és' Kisbéren* létesített új állami kórházak hiányos vidéki kórházi hálózatunkat egészítik ki a legfontosabb pontokon- Ezen a téren, a vidéki kórházi hálózat kiépítése terén, még igen íiok áldozatra lesz szükség. A Horthy-rendszer alatt, sajnos, nem sokat áldoztak a vidéki • kórházak ellátására; számos kisebb vidéki kórháziban csak sebészeti ós belgyógyászati osztály működik. Csak helyeselhetjük, hogy a népjóléti minisztériumi a kórházi ágyaik újjáépítését nem értelmezi mechanikusan és elsősorban ezekben a kisebb kórházakban igyekszik nőgyógyászati és. gyermekosztályokat felállítani-. Ilyen osztályok létesítése különben imég akkor is hasznos, hiai nem szaporítja az ágy számot, hiszen a betege két csak alkkor lehet orvosilag teljesen és megnyugtatóan ellátni, ha a kórházban _ miniden szakma működik. Már pedig, a vidéki dolgozók, a parasztok is megkövetelhetik a kornak megfelelő színvonalon álló betegellátást. Örömmel látjuk ai tbe-s<«k számára szolgáló ágyak számának szaporítását- Magyarországom — mint már említettemi — évenkint 12.000 tbc-s haláleset van- Ez a megállapítások szerint 12.000 tbc-s ágyat tesz szükségessé- A muilit rendszer bűne, hogy ez ellen a pusztító .népbetegség ellen mindössze 6700 ágyait létesített. Szerencsétlenségre a háíború éppen aftbc-s "betegeik számára létesített kórházakat sújtotta a legjobban: a fel szabadulás után mindössze 500 ágy maradt épof-i. Az egészségügyi kormányzat azonban helyesen értékelte á tbc-k őrházaik jeilieaitőségét a. dolgozók egészség-védelme szempontjából; ennek köszönhetjük, hogy ma már a tbc-s betegek számára * a . kórházi ágyak száma elérte, de nemsokára túl i s haladja a békebeli nívót. Szolnokon új tbc-s kórház lé- . te sült, amely egy nla(gy teriilet tüdőgondozási központja is lesz. Ha ez a módszer bevádiik, a tbc elleni küzdelmünk mintájául fog szolgálniA csecsemők és a gyermekek részére kórházainkban még kevesebb férőhely van még Budapestem is, vidéki kórházainkban^ pedig alig 'van csecsemő- és gyermekosztály. A Horthy-rendszer nem volt hajlandó erre a célra költeni, számára nem volt fontos a szegénysotasú dolgozók gyermekeinek korszerű kezelésben való részesítése, nem "volt fontos, hogy a szegénysorsúak, a doilgozók gyermekei ne pusztuljanak el kórházi ellátás híján. A karcagi, szentesi, szolnoki új .25—35 ágyas csecsemő- és gyemnek osztályok felállítása _ arra enged következtetni, hogy a népjóléti minisztérium átlátta a gyermekkórházaik nagy jeleu• tőségét és mindlen remény .megvan arra, hogy fokozatosan pótoini is fogja őket. Az új gyermekosztályok és tüdőkórházaik szervesen egészítik ki arnya- és csecsemő védelmünk és tüdőgondozóink hálózatának munkáját. .13
