Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

195 Az országgyűlés 47. ülése 1948. A kórházban ápolt szegénysorsú betegek ápolási költsége 10 millióról 29 millióra emelkedik. Ez az összeg azonban csalk látszólag magas. Sajnos- a kórházi betegek 70 százaléka szegénysorsú és így a 29 millió legfeljebb 10 forint napi ápolási költséget biztosít, Emiatt kórházaink komoly nehézségeikkel küzdenek. Mindamellett meg kell állapítana hogy működésük — hála .áldozatkész és kötelességtudó orvosaink é

8 egészségügyi alkalmazottaink munkájának — minden nehézség ellenére kielégítő ós kórházaink színvonala megfelelő, állandóan emelkedik. A betegek, a szegénysorsú betegek akár Budapesten, akár pedig vidéken a kor színvonalán álló egészségügyi el 1 Másban részesülnek. Itt is fel kell hívnom a népjóléti miniszter úr figyelmét az orvosi és egészségügyi státus sürgős rendezésére. Különösen az egészségügyi alkalmazottak fizetése igen alacsony. Felhívom a népjóléti miniszter úr figyelmét arra is> hogy az ápolónő- ,és a bábaképzés milyen fontos. Kellőszámú és jólképzett ápolónő nélkül nem lehet kórházainkat továbbfejleszteni. Örvendetes, hogy az ország nyolc kórházában folyik ápolónőképzés. Mindez azonban nen> lesz elég a fokozódó szükségletek kielégítésére és a nem, túlságosan távoli jövőben kórházi " orvosaink számát is szaporítani kell. Megnyugtató, hogy hat bábaképzőben folyik a tanítás é

s még 12 kórházban folyik az előkészület a bábaképzés megindítására. Rendezni kell azonban a szülésznők fizetését is. ( Igen fontos, hogy a falun dolgozó szülésznők ne végezzenek olyan munkát, amely 'szülésznői tevékenységüket károsan befolyásolja és hogy rossz, anyagi helyzetük ne mozdítsa, elő a magzatelhajtások gyakoriságát, A szociálpolitikai kiadásokra fordított összeg a múlt évvel szemben több mint ötszörösére emelkedett. Mindamellett az 52 millió nem túlságosan nagy szám- ha tekintetbe vesszük azokat a feladatokat, amelyeket belőlük teljesíteni kell. Körülbelül 41 millió ebből az összegből a hadifoglyok hazahozatalának és segélyezésének céljait szolgálja. A Magyar Kommunista Párt eddig is mindent megtett, hogy hadifoglyaink minél hamarabb visszatérhessenek családjaik körébe. Eddig százezer hadifogoly jött haza és még százezer hadifoglyot várunk. Ezeknek a hazahozására érdemes 41 milliót kiadni, (Ugy van! a néppár• ion. — MÉíSZÁROS Ödön '(dn): Még százat is!) Ugy van. Ha több hadifoglyot kell hazahozni, akkor ezt a költséget fel kell és fel is fogjuk emelni. A szociálpolitikai kiadások egyébként erősen megszaporodtak az a'szály- és az árvíz pusztításai folytán. Emiatt a segélyekre fordított összeg is sokkal nagyobb, mint más években. A kolduskérdés még mindig megoldatlan. Az utcán látható koldusok egy része ugyan szélhámos, de ezt a kérdést rendészeti úton megoldani nem lehet, De nem lehet megoldani úgy, amint az előttem szólott képviselő úr mondotta: karitatív úton sem. A hároméves terv több szeretetház felállítását tűzte ki célul „ ós ezzel kapcsolatban a kolduskérdést intézményesen kell rendezni, (Ugy van!) A hadigondozásra a költségvetés 42 millm forintot fordít, kétszerannyit, mint az elmúlt költségvetési évben; ezenkívül a pénzügyi tárcánál még 72 millió forint áll- renév'% február hó 17-én, kedden. 196 delkezéere. Ennek a nagy áldozatnak ellenére, amelyet a magyar demokrácia hoz. ez az öszszeg mégis kevés azokhoz a feladatokhoz képest, amelyeket meg kellene oldania. Hatszázezer segélyezettnek ebből az összegből fejenkint természetesen^ nem lehet sokat adnL A jövő év költségvetésében azonban — legalábbis annak második felében — a szociálpolitika és a hadigondozás két nagy tétele, a hadifoglyok hazahozatalára fordított 41 millió és a hgrdbavonultak hozzátartozóinak segélyezésére fordított 35 millió forint túlnyomórészt felszabadul. Ezeket az összegeket kell majd a szociálpolitika erősebb kifejlesztésére és a hadigondozottak, a hadirokkantak ' fokozottabb támogatására fordítani. Ugy látom, hogy a hadigondozottak átképzésére és a művégtaggyártásra fordított összeg a multévinek kétszeresére emelkedett. Erre a célra, ha hadifoglyaink mind hazatérnek, jelentősen nagyobb összeget kell majd áldoznunk. (Ugy van! Ugy van! a néppártúyi.) Hiszen ha eleget akarunk tenni kötelességünknek, hadifoglyainkat elsősorban gyógyítanunk kell, művégtaggal kell ellátnunk és át kell őket képeznünk, mert azt kell célunknak / látnunk, hogy a hadirokkantak túlnyomó részét beállítsuk "a mindennapi munkába. a termelésbe. A hároméves terv • kapcsán 200 személy számára két hadirokkantotthon létesül és egy mezőgazdasági átképző 50 személy számára. A hadifoglyok hazatérése után felszabaduló összegekből a hadirokkantak segélyezésére is magasabb összeg jut. Minden reményünk megvan arra, hogy az imperialista háborúk rokkantjainak sorsát elviselhetővé fogjuk tenni. T- Országgyűlés! A jó társadalompolitika és a jó egészségpolitika eredményeit pontosan megmutatja- az egészségügyi statisztika. A' csecsemőhalandóság — amint mar említettem — országos viszouvlatban 12% alá, Budapesten pedig 9% alá, körülbelül 8-5%-ra esett. Ezek a számok a felszabadulás óta megállapítható állandó és folytonos fejlődés eredményei. Hazánk történetében sohasem sikerült ilyen kedvező eredményeket elérni és megállapíthatjuk, hogy világviszonylatbaja — nemcsak a német városokkal, vagy Béccsel, hanem Parissal, sőt Londonnal összehasonlítva is —• á mi adataink kedvezőbbek. Ugyanilyen kedvező eredményeket kiapunk, ha az élvesizületettek számának emelkedését, a halálesetek számának csökkenését^ és a fertőző betegségek számának csökkenését •vizsgáljuk- , v Kétségtelen, az ország egészségügyi fejlődésében döntő sízerepe van a népjóléti .minisztérium szervező, és a mtagyar orvosok és e&é$"r.r ségügyi alkalmazottak odaadó, áldozatkész, magasnívójú munkájának. Nem vagyok ázom ban elfogult és meg kell állapítanom azt is, hogy ezeket azi eredmény eket sohasem érhettük volna el, ha a dolgozók átlagos életnívója jelentősen nem emelkedik. A hároméves terv megindításakor a magyar kommunista párt megígérte, hogy amikor a munkásoktól az ország érdekében nagy teljesítményt várunk, ugyanakkor életnívójuk is fokozatosan emelkedni fog- Egészségügyi statisztikánk minden elfogultságtól mentesen bizonyítja, hogy ez az emelkedés he ás következett. Mert ne felejtsük el, hogy a betegségek egyik legfontosabb elő^ idézője, kóirofcozója a szegénység és a nyomor. A hároméves terv elején az egészségügyi és szociálpolitikai területen a dolgozóknak azt