Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

1ÖI Àz országgyűlés 29. ülése 19À7. évi vak és tanyák népének az iparügyi miniszter úrihoz, hogy mindemképpen oldja meg a magyar vidék petróleumellátását, mert hiszen a mai helyzetből mérhetetlenül nagy nemzetgazdasági károk származnak és bizonyos mértékben meg­akad az a kulturális munka, amelyet mindany­nyian rendkívül fontosnak kell, hogy minősít­sünk. T. Országgyűlés ! Aki • hozzászokott a vil­lanyfényhez, az nehezen barátkozik meg a pet" róleumanécses világításával, de aki hozzászo­kott a petróieummiéeses világához, az ugyan­olyan nehezen tud beletörődni abba, hogy egy­általában minősen világítója. Arra kérem az iparügyi miniszter urat, tegye megfontolás tár­gyává ezt a kérdést és a magyar vidék vilá­gító petróleumánál való ellátását minél előbb tegye lehetővé abban a mértékben* amilyen mértékben lehetséges. Azt hiszem, hogy a kö" zönsépes sertészsírt és a napraforgóolajat sok­kal jobban tudnánk külföldön értékesíteni, mint a petróleumot, tehát minden körülmények között meg kell keresnünk a módját annak, hogy ez az egészen furcsa és visszás helyzet megszűnjék és a ma<gyar vidék úgy el^ legyen lát va petróleumánál, hogy a falu legalább esti munkáját el tudja végezni. (Egy hang 'a kis­gazdapárton: Es a reggelit!) Egyik gazda a közelmúltban szekéren Bu­dapest felé tartott és nem volt kivilágítva a szekere. Amikor a rendőrök megkérdezték tőle, hogy miért nem világította, ki szekerét, akkor azt mondta, hogy nincs egy deci petróleuma sem,, hónapok óta nem tud petróleumot sze­rezni. Erre a rendőr azt mondta neki, ha nem tud petróleumot egyenes úton szerezni, akkor szerezzen feketén, mert a közlekedési kihágást mindenképpen elköveti, ha nem világítja ki a szekerét, tehát még mindig kevesebbe kerül neki, ha feketén vesz petróleumot, mint ha tíz forintra megbüntetik. Tagadhatatlan, hogy ez a gazda nem tudta az első megoldást választani, bár mint informálva vagyok, a Nagy-Budapes­ten kiutalt 1000 tonna petróleumból eigy rész fe­ketén elindult Békés megyébe és a tiszántúli falvakba, ahol egy kalló lisztért csereberélnek egy liter petróleumot. Ennek egyáltalában nem volna szabad megtörténnie, ha a petróleum­elosztás arányosabb volna és ha fokozottabb mértékben tudnánk biztosítani a magyar vidék számára petróleumot, ahol ezekben a napokban egy liter petróleumért feketén tényleg egy kiló lisztet kérnek. Újból kérem az iparügyi miniszter urat, tegye megfontolás tárgyává a petróleumelosz­tás kérdését és intézkedjék úgy, hogy intézke­désében a magyar falvak és a magyar tanyák népe . megnyugodhassék. (Helyeslés és taps a parasztpárton, a kisgazdapárton, a magyar de­mokratapárton és a néppárton.) ELNÖK: Napirendelőtti felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye. Patonay Elek képviselő úr, mint az alkot­mányjogi és közjogi, valamint földmívelésügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. PATONAY ELEK (kg)- előadó; T. Ország­gyűlés! Beterjesztem, az alkotmányjogi és köz- . jogi. valamint földmívelésügyi bizottság együt­tes jelentését a közellátásügyi miniszteri állás mejgszüntetéséről és Országos Közellátási Hiva­tal szervezéséről szóló 32. számú törvényjavas­lat tárgyában- Kérem a jelentés kinyomtatásá­nak elrendelését és kérek napirendre tűzése iránt intézkedést. ELNÖK: Az előadó úr által beterjesztett jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja. Napirendre tűzése iránt ké­december hó ll-én, csütörtökön. 192 sőbb fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend szerint követ­kezik az Összeférhetetlenségi bizottság jelenté­sének tárgyalása Peyer Károly országgyűlési képviselőnek magyar állampolgárságától való megfosztása folytán az 1946 :XXV. te. 9. §-a (2) bekezdése alapján fennálló összeférhetetlen­ségi ügyében. Kerek Gábor előadó urat illeti a szó. KEREK GÁBOR (pp) előadó: T. Ország­gyűlés! Peyer Károly országgyűlési képviselőt a magyar köztársaság kormánya 14.400/1947. számú határozatával a 1939:XIII. te. §-ának 4. pontja alapián magyar állampolgárságától megfosztotta. A kormány e rendelkezése a Ma- • gyár Közlöny című hivatalos lap 1947. évi de­cember hó 6. napján megjelent 277. számában közzététetett és így az 1939:XIII. te. 8. §-ának (3) bekezdése érteimében a határozat e napon hatályossá vált. Az ilymódon hatályossá vált állampolgárságtól való megfosztásról a mi­niszterelnök az országgyűlés elnökét értesítet­te, aki az 1946:XXVI. te. 11. Vának (1) bekez­désében foglalt rendelkezés érteimében e hatá­rozatot az országgyűlés összeférhetetlensgi bi­zottságához tette át. Az összeférhetetlenségi bizottság megálla­pította, hogy Peyer Károly, aki az ország te­rületének elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével távozott külföldre, a fent hivat­kozott törvényi rendelkezés értelmében a kor­mány hatályos határozata alapján magyar ál­lampolgárságát elvesztette. Az 1945: VIII. te. 6. §-ának rendelkezése értelmében országgyű­lési képviselővé •választható az, akinek a vá­lasztás időpontjában választójoga van, a vá­lasztói jogosultság alapfeltétele pedig ugyan­ezen törvény 4. §-ának (1) bekezdése értelmé­ben az, hogy az illető magyar állampolgár le­gyen. Minthogy az 1946.-XXVI. te. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen helyzet­be jut az országgyűlés tagja, ha ránézve a tagság tartama alatt áll elő olyan ok. amely miatt az 1945: VIII. te. 6. §-a értelmében a tag­ságot el nem nyerhetné, természetszerűleg következik, hogy aki magyar állampolgársá­gát a kormány megfosztó határozata folytán elvesztette, a fent körülirt összeférhetetlenségi helyzetbe jut. Mindezek alapján javasolja a bizottság a t. Országgyűlésnek, mondja ki, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő az 1946:XXVI. te. 9. §-ának (2) bekezdésében körülírt össze­férhetetlen helyzetbe jutott, aminek következ­tében az 1946:XXVI. te. 14. §-ának (4) bekez­dése alapján országgyűlési tagsága megszűnt­nek nyilvánítandó. ELNÖK: Kiván-e valaki az összeférhetet­lenségi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát be­zárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az összefér­hetetlenségi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Peyer Károly képviselő urat az 1946:XXVI. te. 9. §"ának (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen helyzetben lévőnek mondja ki,- ennek következteben a nevezett képviselő országgyűlési képviselői tagsága a fenthivatkozott törvény 14. §-ának (4) bekez­dése értelmében megszűnt 1 . Fenti határozatunk értelmében az így megüresedett képviselői he­lyekre a soronkövetkező pótképviselők behívá­sáról intézkedni fogok. "* ;

Next

/
Thumbnails
Contents