Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

'. 193 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi december hó ll-én, csütörtökön. 194 T. Országgyűlés! Napirend szerint • következik a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésiekről szóló törvényjavaslat tárgyaMielőtt! az^előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására bozom, bogy a törvényjavaslathoz a magyar kommunistapárt, a szociáldemokrata párt, a. demokrata néppárt, a nemzeti parasztpárt, a független magyar " demökratapárt jelentetteik be szónokokat, éspedig Hajdú Gyula, Medey István, Székely Imre Kálmán, makói Nagy István és Lévay Zoltán országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul veszi. Faragó László előadó urat illeti a szó. FAKAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó; Igen t. Országgyűlés! A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat novella. Novella, amelynek feladata, hogy a 81/1945. M. E. sz. alaprendeletet és az 1440/1945. M. E. SÍZ. novellát kiegészítse és módosítsa azoknak a tapasztalatoknak alapján, amelyekre időközben a népbírálskodás során szert tettünk. Feladata továbbá az is. bogy bizonyos üj bűncselekményeket konstruáljon, amelyek a kört teljessé teszik és feladata az is, hogy ahol, úgy látja, hogy a megbékélés és a megegyezés felé lehet tenni egy lépést, arra is módot adjon. Ennek következtében anyagi, jogi, hatásköri, szervezeti, eljárási és fellebbviteli rendelkezések foglaltatnak a javaslatban. Az anyagi jogi rendelkezések közül különös figyelmet érdemel a vagyonelkobzásról szóló rendelkezés, amely azt is lehetővé teszi, -hogy ahiol a vagyonelkobzás ától való mentesülés érdekéiben fiktív átruházás, vagy rokonokra történő tényle.e-es, visszterhes átruházás történt, a büntető igazságszolgáltatás érvényesí thesé© a maga jógáit abban a tekintetben, is, hogy ezekkel szemben is helye Hegyen kellő kautélák mellett a vagyonelkobzásnak. Természetes, hogy ahol szabadság vesztésbüntetésről van szó. bűnvádi perrendtartásunk és anyagi bünitetőjiOgunk érteimében felügyelő bizottságra is van szükség, amely intézkedik a büntetését bizonyos mértékig: kitöltöttnek a , közvetítő intézettbe való utalásáról, majd feltételes iszabadláibrahelyezésérőL Miután_ ez par 'excellence politikum, a felügyelő bizottság szervezete eltérő, a más büntetésekre illetékes. felügyelő bizottságokétól. Itt a lelkész és taI nító helyett ia politikai pártok képviselői kap , * nak helyet- a felügyelő bizottságban. Itt merül fel először a politikai pártok problémája- egy megváltozott értelemben. Eddig a méipbíráskodásról szóló alaprendelet •és az azt kiegészítő jogszabályok értelmében az öt, annakidején koalíciót alkotott politikai párt és a szakszervezeti tanács küldte ki kiküldötteit a népbíróságokhoz. Mivel az ötös

dik párt megszűnt időközben a koalíció tagja lenni, de ezenkívül súlyában is meglehetősen diminuáilódott. mellőzése ugyan olyan indokolt, mint a szakszervezeteké, amely éknek tevékenysége általában visszatért az eredeti gazdasági területre. Minthogy a szakszervezetek a maguk súlyát úgyis érvényesíteni tudják a politikai pártokon keresztül, külön szereplé<sük ebben a tekintetben indokolatlan. Ez a -változás visszatérő kérdés a novella egész szer*: „ * ; kezeltében. A Btk. 92. §-áti azt a szakaszát tehát, amely (egy alacsonyabb büntetési nem alkalmazását «tétté ' lehetővé, a népbíráskodásra vonatkozó .".jogfaabályiaink eddig nem ismerték. Miután ORSZÁGGTtÍLÉSJ NAPLÓ II. most a népbíráskodás körébe nemcsak háborús és uépellenes, hanem egyéb bűncselekmények i> tartoznak, méltányos és helyi-», hogy cs egy«?; bűneseiekményv*re a Btk.! 92 Va is u\ kalmazható legyen. A népibíráskodás szerkezetéből fölyóan igen sokszor előfordul, hogy amíg valaki a népbírósás: elé alítható, addig: is közigazgatási jellegű rendszabály, internálás sújtja. A n épbí r ásk od ásnál az a gyakorlat alakúit kii, hogy az internálás tartamát jogiszabály nélkül. sőt — azt kell mondanom — jogszabáliyellenesem de^ a méltányosság elveinek megfelelően a bíróság beszámította a szabadságvesztésibüntetésbe. Most ezt a beszámítási jogszabályt „ teszi lehetővé és kötelezővé nemcsak a jelenre, hanem a múltra Vonatkozólag: is. hozzátévén, ihogy amint ez büntetőjogunk többi vonatkozásában fennáll, ez a beszámítás tei-mészetesen nem jelenti, a teljes megelőző szabadságvesztés! beszámítását, hanem a javaslat rendelkezései szerint is az ítélkező tanács dönt arról, hogy mit és milyen mértékben számít be. Távollét esetén pedig: csak a foűnösségiet lehet megállapítani, de büntetést nem tehet kiszabni. Az új növeli?, a szerzett tapasztalatok alapján büntetés kiszabásiáit is lehetővé teszi és ezzel kapcsolatban lehetővé^ teszi azután a mellékrendelkezéseket, például a vagyonelkobzás kimondását is. Felmerült az az aggály egyes oldalakról, ho,g:y a távollevők javára is meg kellene engedni legalább is a perorvosilatnak azt a mér tekét, — a semmisségi panaszt. — amely a jelenlevő vádlottnak rendelkezésére áll. Itt azonban tévedés van, hiszen a BP. 460—462 §-ai értelmében, lehetővé van téve a távollevő vádlottra vonatkozóan is a

r főtárgyai ásnak — amennyiben a vádlott utóbb megjelenik. — szűkebb keretek közt való megtartása ési az új főtárgyalás megtartása folytán lehetősége van a semmisségi panasznak is, ha azonban valaki távol van és távol Óhajt maradni, akkor távolléte nem esetlegesség. Ebben az esetben a fellebbvitelinek semmi értelme sincs, mert — ahogyan a miniszteri indokolás is mondja — új bizonyítékot a védő amúgy sem tud felhozni, hiszen a vádlottal érintkezni nem tud. Egy újabb enyhítés, in favorem rej az, hogy míg eddig csak a büntetés elhalasztására volt az igazságügyminiszternek lehetősége, most a büntetés félbeszakítására is megkapja a lehetőséget a, Bp. 507. és 508. §-ainak (1) bekezdésében foglalt rendelkezések kére tétem, tehát egy szűkebb körülhatárolt körben..^ Az 5. § — igen logikusan — (tartalmazza" azt, hogy nemcsak az háborús vagy népellenes bűntett, ha valaki a népbírósági rendeletben, meghatározott vezető pozieióra kinevezést kapott, hanem az is, ha megbízatás alapján vállalta azt a funkciót. A 6J a népeilenes bűnök körét terjeszti ki három tekintetben. Az egyik az, hogy büntethető az újjáépítés és jóvátételi (körébe tartozó üzem vezetője, ha szándékosan szabotálja az újjáépítést és a jóvátételt. A második 'az, hogy vétségeit követ el az üzem felelős vezetője, vagy önálló intézkedésre jogosult közege, ha a félügyeletet, vagy az ellenőrzést elmulasztja, Végül vétséget köveit el, aki a munka abbahagyásával, a munkának tervszerűen, lassú, hibás, vagy hiányos végzésével, rongálással az üzembe tartozó helyiségbe jogtalan behatolással, vagy ott-tiartózkodással megzavarja az újjáépítést vagy a jóvátételt. 13