Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-28

177 Az országgyűlés 28. ülése 1947 magtáraiban elraktározva körülbelül három vagont, tehát 300 métermázsát tiesz ki Ez csak hozzávetőleges megállapítás, mert ennek az ügynek a kivizsgálása közellátási szem­pontból ' folyik. Ennek a 300 métermázsa gabomájiiaík (lí.30) iá közellátás és ellenőrzés alól való kivonásált látom abban, hogy az, erdőgazdálkodás területén beszedett gabonát sajátmagiuk egyik helyről a másikra szállít­ják — úgy látszik. így akairják kivonni az ellenőrzés alól. Néni tudom» hogy milyen címen és hol akaírják ezeket felhasználni, de ez a rész its kiesik az^ ellenőrzés alól. A következő érdekessége a gazdálkodás­inak az, hogy ugyanezeknek az érdőbirtokok­CLüik óriási adóhátralékai vannak az egyes községeikben, amelyek a községi háztartásit sziiite lehetetlenné tfeSzik. Erre csak egy ada­tot kívánok itt közölni. A Gyulavári község határában elterülő erdőbirtoknak Gyulavári község- adópénz^árában 198.769 forint 50 fillér hátraléka van. ami-a község adójának majd­nem 40 léka. (CZEH József (pp) : " Nem hajtják Yégrel) A végrehajtással: nem sokra megyünk. A végrehajtás feil van: függesztve december végéig. Ez nem közömbös a község gazdálkodása szempontjából. A község gazda­sági szempontjai igenis sürgősen követelik, hogy a községnek '4áró adóit! befizessék és azt a község gazdálkodásában felhasználják. (NYÍRI Sándor (pp): Le kell foglalni a bank általi kitermelt fát! Ha a kisember cnkrát le lehet foglalni, aikikor ezt is lehefti! )— Az elnök csempét.) \ T. Országgyűlés! Itt legalább is az én megállapításom szerint egy régi garnitúra dolgozik. (GYURKOVITS Károly (szel): Való­színűleg"!) Ez a régi garnitúra össze van nőve, ezek szorosan fogják egymás kezét. Ennek a garnitúrának demokratizálása, az új rendszerbe Való átállítása, végtelenül nehéz és hosszadalmas -már csak azért is, -.mert ezek eddig mindén lehetőséget felhasználtak arra, hogy lent, középen és fenn saját embereiket helyezzék el. Még akkor sem túlzok, ha azt mondom, hogy itt egy benső patriarchális viszony _ van: a fiú fent van a, földmivel és­ügyi minisztérium bizonyos osztályán, az apa lent van, erdész, «a • nagybácsi pedig az erdő­igazgcrtóság'ba'n dolgozik. A felfelé történő jelentések i'lermészetesen a bürokrácia útvesz­tőjében) sohasem érnek el eredményt. Ennek jellemzésére szintén el kell mon­danom bizonyos esetekéit'. A demokratikus erdőőröktől' igyekeznek ezek az. urak meg­szabadulni. Előfordult, hogy egy tíz-tizenöt éve szolgáló erdőőritl azon a címen, hogy nem szakember, az állományban nem tartot­tak meg és odahelyeztek ismeretlen vidékről olyan áü'laliuk szakembernek nevezett sze­mélyt, aki a kőrisfát az akácfától nem tudja megkülönböztetni. (Derültség. — ILKU Pál (kp): Mint nyugatos volt szakember!) Igen. T. Országgyűlés! Itt még mindig fennáll a felülről lefelé történő diktálás, itítí még fennáll az úr és a Szolga viszonya. Ezt meg lehelt" állapítani, és aizt hiszem, képviselőtár­saim minden esetben megállapíthatják, ha valamelyik erdésszel vagy az erdőn szolgála­tot 'teljesítő alkalmazottal beszélnek- felülről rendkívül erős nyomás és korlátozások je­lentkeznek. Ezeknek az alkalmazotiííaknak a félelme annyira érezhető a velük való beszél­getésnél, hogy még azt sem merik niegmon­ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi december hó 10-én, szerdán. 178 dani: mennyi volt az évi fatermelés. Ezektől tehát adatokat kapui nem lehet, csak az álta­lam elmondott visszaélési lehetőségekből liehet következtetni. Nem mondom, hogy visszaélé­sek történitek, hanem azt, hogy az ilyen ala­pon való gazdálkodás mellett a visszaélések lehetőségei nagyon fennállanak. Befejezésül kérem a földművelésügyi mi­niszter urat. hogy számolja fel az erdőgazdál­kodás régi szellemét, de lehetőiéig a gazdálko­dás módszereit is egyszerűsítse. Lehetőleg olyan módszerek legyenek ezek, amelyeket nem lehet kijátszani. (Taps a kormány pártokon.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a földmivelésügyi miniszter úrnak. Következik Oláh Mihály képviselő úr in­terpellációja az iparügyi miniszter úrhoz, a hódmezővásárhelyi villamostelep tárgyában. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvmm): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Hódmezővásárhelyen azért olyan drága, a vil­lanyáram, mert a Magyar Központi Gáz Bt. tröszt nem akarja bevezetni a városom kivül fekvő távvezetéket? Mit kivan tenni a miniszter úr a helyzet orvoslására?« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a sízó. OLÁH MIHÁLY (kp) : Igen t. Országgyű­lés! Hódmezővásárhely villamostelepét 30 éves szerződéssel lekötöttél a Magyar Központi Gáz Rt. Ez a szerződés 1949 december 31-ével járna •le. A tröszt urai természetesen 1944 október 8-án' elmenekültek ebből a városiból az igazga­tósággal együtt 1 , amely Hódmezővásárhelyen ehhez a csoporthoz tartózott. Tényleg nem volt nekik tanácsos ott maradni, így annak, a György Vilmos úrnak sem,, aki a főszervezője volt a hódmezővásárhelyi nyilas társaságnak. Csapot-papot otthagytak, nem gondolkodtak azon, hogy mi történik az ottmaradt villamos­teleppel. Az első időkben, amikor még sem kormány, sem más hatóság nem volt, amely intézked­hetett volna, Hódmezővásárhelyen a városi ta­nács aj saját hatáskörébe, a saját kezelésébe vette ezt a villamosítelepet és természetesen megindította az életet. Most a tröszt, amikor a demokrácia jóvoltából szóhoz 'lehet jutnia, kérelemmel fordult a városhoz, hogy neki most már szüksége volna a villamostelepre. Mint ismeretes, a tröszt hódmezővásárhe­lyi viszonylatban rablógazdálkodást folytatott a teleppel kapcsolatban. Nem azzal, foglalkoz­tak és nem azon törték a fejüket ezek az urak. a tröszt urai, hogy miképpen lássák el Hód­mezővásárhely lakosságát árammal, hogyan és mik ép fejlődhessen a város kisiparossága, hanem hogy mekkora -hasznot tudnak zsebre­vágni és ©zen keresztül a telepet hogyan tud­ják minél jobban kihasználni. Ez így is tör­tént. Hosszú esztendőkön keresztül nem invesz­táltak a gyár karbantartására. Az üzem ha­talmas mennyiségű szenet fogyaszt és Hód­mezővásárhelyen szolgáltatják az ország leg­drágább villanyáramát. Ma. amikor a legtel­jesebb mértékben, takarékoskodnunk kell min­den területen, erre a jelenségre is fel kell hív­nunk a figyelmet, és meg kell akadályoznunk, hogy ilyen körülmények között legyen egy 12 •

Next

/
Thumbnails
Contents