Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

109 As országgyűlés 27. ülése 1947. dasági munkásság' családi pótléka bevezetése gondolatával ne foglalkoznék és törekednék arra, bogy iája; — amint a fedezet bázitiosítására lehetőséig lesz — azonnal meg ne valósitfojsi&êk. Kérein válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1947. évi november hó 24-ésa. Olt Károly népjóléti miniszter, s. k.« ELNÖK: Nánási László Képviselő urat a viszonvál sz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen, következik a haftározathiOBatal. Kérdem & t- Országgyűlést» mélózttai nak-e^ a népjóléti miniszter úrni'k az interpellációra'w adott válaszát tudomásul venni! (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. r Következik az iparügyi minisz er úr válasza Szaíbbdos Pál képviselő úrnak a típuiöruhr »akció elmaradása miatt október hó 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselőtársuinka't, szíveskedjék a választ fel olvasni. HAJDÚ ERNÖNE jegyző (olvassa): »Sza bados Pál országgyűlési képviselő az országgyűlés 1947. évi ok óber bó 22-én tartott 9 ülésében interpellációt intézett hozzáan a konfekciói parous |k a típusruha tárgyába való való bevonása tárgyában. Válaszomat a következőkben ©dóm meg: T. Országgyűlés! Szabados Pál országgyűlési képviselő 'interpellációjára ;ai következőket válsszolom. 1. A felügy eleiem alatt álló Anyag- és Árbivatial különböző irányból származott elgondolások alapján a kérdés fontos yoUJtáJti átéfezve tárgyalásokba bocsátkozott olyirányhan, bogy a Ikonfekciós ipar bevonásával a városi és falusi doű.gozó rétegek jótminőségű, olcsó áru típusruhához jussainak. Az elgondolás alapja az vol, hogy a hivatal a gyánakat olcsó, jóminőségű típusszövetíek gyárfására kötelezi' s ezt a szövetet >a konfokieiósipar bevonásáviail olcsó, de jó típusáruvá dolgoztatja fel. 2. A tárgyalások során az érdekeltek eljártak a Gazdasági Főtanács titkárságánál is, mely erre a célra 7 millió forinttos hitelkeretet helyezett' kilátásba. A hatósági vonalon kialakult vélemény szerint a hitelnyújtás feltétele az lett vona, hogy az akcióban az öszszes érdekeltek, tehát a kis- és középkonfekciósok részit vehessenek. Az Anyag- és Árhivatal vezetőségével^ folytatott tárgyalások elhúzódtak, mert az érdekelt ipar az igénybeveendő hitel összegének, valamint időtartamának kérdésében sokáig^ nem tudott megállapodni. Végül is megiön énvt a megegyezés az Anyag- és Árhivatal, a Nemzeti Bank, a szakszervezet és az ipar képviselői között. Hatvan napra nyújtandó 7 millió forintos hitelben állapodtak meg olyképpen, hogy a mindenkor igénybevett üsszegnek ,30%-át az ipar sajátjából költelesi fedezni és' 70%-ának fedezésére fog szolgálni a hitelösszeg. Ugyan/akkor az Anyag- és Árhivatal az érdekeltekkel egyetértőieg megállapította a típusruhák árát is. 3. Megfelel a valóságnak, hogy a tárgyalások folyamián az az álláspont alakult ki, hogy a hitelnyújtás feltéltele az,, hogy a kisés középipar minden ágazatával és érdekképviseletével kapcsolódjék az akcióba és kívánatosnak jeleztetett, hogy már a hitelképesség fokozására is az érdekelt kisiparosok munkaközösségeit ailakítsanaík, amely egyeévi december hó 5-én, pénteken. HO temleges felelősséggel vállal kötelezettséget mind a termelés megfelelő voltára, mind pedig a kölcsön visszafizetésére. í 4. Mindezek csupán előkészítő tárgyalások voltak, mert a fennálló - rendelkezések szerint az Anyag- és Árhivatal ilyenféle kérdéseket csupán előkészíthet és a 'hitel megszavazása a ^ Gazdasági Főtanács feladata, amely a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság véleményét is meghallgatja. Éppen ezért senki sem kapott hivatalos helyről olyanirányú megbízást vagy felhatalmazást, hogy ennek az akciónak érdekében, illetve ezzel kapcsolatban befizetéseket gyűjtsön. Ha tehát egy munkaközösségi pénztár alakult, és abba befizetések történtek, úgy az nem ihivatalos felszólításra vagy biztatásra törtetőit. 5. Az elkészüllltl tervezet a Tárcaközi Hitelvéleiményező Bizottság elé került. Időközben azonban a hitelpolitikai helyzet megváltozott. A Gazdasági Főtanács által megállapított hitelkeretek nem, teltték lehetővé a hitelnek folyósítását. Az akció azért mégsem feneklett meg teflijes mértékben. Az Anyag- és Árhivatal elrendelte az eredetileg tervbevett típusigyapjúszövétbek gyártását és ezidőszerint jóminőségű áru kétféle minőségben havi 100—100.00Q méternyi mennyiségben kerül legyártásra. Az olcsóbb típusáru fogyasztói ára méterenként 57.50 Ft. A drágább tisizitagyapjú szöveté 96.80 Ft. Ebből az iáruból még kevés került piacra, mert a legyártott mennyiségeit

1 elsősorban a teKtalmunkások saját szükségletéinek fedezésére vették igénybe. Az Anyag- ós Árhivaítal azonban már megállapodott az Ipartestületek Országos Központjával abban a tekintetben, hogy ennek a típus gyapjúszövetnek egy hányadát a kiskonfekciósok számaira tartja fenn s ezek között osztja szét. Kérem a t. Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásülvenni méltóztassék. Budapest, 1947 november 21. Bán s. k.« ELNÖK: Szabados Pál képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Á képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t-. Országgyűlést, méltóztatik-e az iparügyi min'szter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásulvenni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr válasza Dékány András képviselő úrnak öt csanádvármegyei község villamosítása tárgyában folyó évi október hó 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselőtársamat, hogy a választ felolvasni szíveskedjék. HAJDÚ ERNÖNE jegyző (olvassa): »Dékány András országgyűlési képviselő az Országgyűlés 1947. évi október 29-én tartott 13. ülésében az öt csanádvármegyei község villamosítása tárgyában interpellációt terjesztett elő, amelyet az Országgyűlés nekem adott ki válaszadás céljából. Válaszomat a következőkben adom meg: T. Országgyűlés! Az interpellációban említett öt község közül három, úgymint Kunágota, Magyarbánhegyes és Nagybánhegyes községek villamosítására két vállalkozó jelentkezett. Az 1931 :X

VI. te. álapján hirdetett versenytárgya^ lás eredményeképpen a községek villamosítása tekintetében a döntés már megtörtént. A döntésre hivatkozással a nyertes vállalkozó kérte