Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

Ill Az. országgyűlés 27. ülése 1947. az egyidejűleg benyújtott tervek alapján az építési engedélyezési eljárás megtartását. Időközben azonban bejelentette» bogy •a* szóbanlevő * három községen kívül további községek villamosítását is tervbevette és a benyújtott terveket ennek megfelelően módosítani fogja. Mivel ezen terveket többszöri sürgetésemre >sem terjesztette elém, intézkedtem, hogy az építési engedélyezési eljárás az eredetileg benyújtott tervek alapján december hó első felében megtartassék. A vállalkozó a szóbanlevő községek ellátására a távvezetéket és aiz elosztóhálózatokat saját költségén az építési engedély keltétől számított k lene fagymentes hónap alatt tartozik megépíteni. A magam részéről minden rendelkezésemre álló eszközt igénybe fogok venni, hogy a vállalkozó a lehető legrövidebb idő! alatt. építési kötelezettségének eleget tegyen; Nagykamarás és Alsókamarás községek viliLamosenergiaellátása előreláthatólag a hároméves terv keretében fog megvalósulni. A lakások belső villamos berendezéseit saját felelősségére hatóságilag engedélyezett villanyszerelővel akárki elkészíttetheti, még abban az esetben is, ha a község egyébként még nhics villamosítva. Ennek kockázatát azonban bizonyos mértékig az illetőknek kell viselnie. Mindenesetre ez is egy szempont, amelyet általánosságban bizonyos súllyal feltétlenül tekintetbe kívánok venni a villamosításoknál. Általánosságban megjegyzem, hogy a vidék villamosítása iparpolitikám fő törekvései közé tartozik. Ennek ütemét azonban az általános gazdasági helyzet szabja meg. A rendelkezésre álló lehetőségeken belül igyekszem minden helyi szempontot figyelembe venni. Kérem a t. Országgyűlést, szíveskedjék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1947 november 27. A miniszter helyett Kelemen Gyula s. k. államtitkár.« ELNÖK: Dékány András képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásulvenni. (Igen?) Az országgyűlés ia választ tudomásul veszi Következik, az építés- és közmunkaügyi miniszter úr válasza Köböl József képviselő úrnak a megrongált lakások helyreállítása tárgyában folyó évi október hó 29-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni, POLÁNYI ISTVÁN jeavző (olvassa): »Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt külön foglalkozom az interpellációnak egyrészt a lakóházak tetőzetének és másrészt a flaJMházak egyéb részeinek helyreáMlítlására vonatkozó részeivel. A lakóháziak tetőzetének kötelező helyreállításáról a Magyar Köztársaság Kormánya már 1946 novemberében rendelkezett á 23.320— 1946. M. E. számú rendelettel. A rendelet a háztulajdonos kötelességévé teszi a házak tetőzetének helyreállítását. Az a tulajdonos- aki ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, 100—2000 forintig erjedhető pénzbírsággal sujtható és!ez az eljárás mindaddig ismételhető, míg a háztulajdonos kötelezettségének eleget nem tesz. Hogy felesleges jogorvoslattal ne lehessen az időt húzni, a rendelet kimondja, hogy a másodfokú határozatnak a pénzbírság mértékét megégi decem&er hó 5-én, pénteken. 112. állapító rendelkezése ellen jogorvoslatnak helye nincsen. A gyakorlatban ezek a szankciók elegendőknek bizonyultak arra, hogy a mulasztó háztulajdonost kötelezettségének teljesítésére szorítsák. Az a körülmény, hogy a Logodi-utoa 51. számú ház tulajdonosa a bírságolás ellenére nem csiaáltatja meg a

, tetőt, csak egészen kivételes jelenség és ha á haltóságok a k szabott pénzbírság behajtása iránt fognak intézkedni, egészein bizonyos, hogy ez a háztulajdonos is — saját érdekében — megváltoztatja eddigi álláspontját. Megemlítem egyébkent, bogy a tetők helyreállítása tárgyában a 700/1947. M. E. számú rendelet Budapest Székesfővárosra vonatkozóikig akként rendelkezik, hogy amenynyiben a

# háztulajdomos a bírságolás ellenére •sem állítja helyre a háborús sérült tetőzetet, ús'v à pniip-'á^^össtAr elreindieihetji annak hatósági helyreállítását. Ami a lakásokban keletkezetít

1 egyéb hiányok helyreállítását illeti, idevonatkozókig a lakások és más helyiségek bérének szabályozása tárgyában kiadott 8000/1947. M. E. saáimú, 'lletve az azt módosító 450/1947. M. E. számú rendelet rendelkezései az irányadók. A 8000/1947. M. E. számú rendeletet a Magyar Köztársaság Kormánya a stabilizációval egyidejűleg bocsátotta ki. Mivel a rendelet a lakfások bérét az általános árszinthez képest méltányosabban állapította meg, annak meg{felelően a korábbi íj ogs zabál yokhoz képest mérsékelte a háztulajdonosoknak a helyreállítási, illetőleg lakáskarbantartásii kötelezettségét is. A (helyreállítási, illetőleg karbantartási kötelezettség tárgyában a jelenleg érvényben levő 450/1947. M. E számú rendelet a követ kezőképpen rendelkezik: »A bérlő a bérbeadóitól csak a víz,-, csatorna-, gázr és vilanyvezietékekben, továbbá a lakók közös használatára szolgáló mosókonyhiában és árnyéksizékben keletkezett _ is életveszéllyel fenyegető hiány megszüntetését követelheti, feltéve, hogy a hiány megszüntetése a bérlemény rendellteitésszerű használatálhoz okvetlenül szükséges és nem a bér&ő vagy a bérleményben az ő jogán tartózkodó izeméiy az. aki a hiányt akár szándékosanakár gondatlanságból okozta. A vízvezetéknek felesleges vízfogyasztást okozó olyan hibáját, amelyet az előbbiek szerint a bérbeadó nem köteles helyreállítani, a bérlő kö/teles saját költségén kijavíttatni.« Ezekből kitűnőleg tehát az interpellációiban említett Dugonics-utcai ház WC-jének megcsináltatása a háztulajdonos kötelessége, viszont a jelenlegi rendeletek szerint a szigetelési munkák elvégzésére a háztulajdonos nem kötelezhető. Mint erre nuáir a fentiekben is utaltam, a háztulajdonosok helyreállítási és karbantartási kötelezettsége a házingatlant terhelő köztartozások . és egyéb kötelezettségek mérvéhez képest állapíttattak meg annakidején, így az idevonatkozó rendelkezések megváltoztatása elsősorban gazdasági kérdés. A magam részéről nem zárkózom el oly irányú kezdeményezéstől, hogy a Gazdasági Főtanáccsal, illetőleg az érdekellt' minisztérium okkal tárgyalásokat kezdjek abban az irányban, hogy a kötelező helyreállítást^ a lakóházak tetőzetén túknenőleg milyen mértékben lehetne kiiterjeszteni. A hatósági helyreállítást véleményem • szerint nem volna célszerű 'túl nagy körben