Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1055 Az országgyűlés 45. ülése 1948. : sem az, hogy aki nem jó bíró Budapesten, az nem lesz jó bíró" Nagykanizsán sem, és aki nem elég demokrata Nagykanizsán, az nem lesz jobb demokrata Debrecenben seau, mert az áthelyezési lehetőség egyáltalán nem alkalmas a meggyőzésre, (ügy van! Ugy van! az ellenzéken. — IIÍKU Pál (kp): De közben lemondhat!) T. Országgyűlés! Nekem nem ideálom a nyomorgó bíró és ügyész, amint nem ideálom a nyomorgó munkás, paraszt és polgár sem. De ideálom az a bíró, aki ia bírói székben az ügyek intézésében a mindennap ügyei fölé tudj enueilkedni, és ugyanígy emelkedik a mindennap gondjai fölé is azáltal, hogy megfelelően dotáltatok és megadatik neki a függetlenség tárgyi biztosítéka is azzal, hogy nagy és 'végtelenül felelősségteljes munkáját kellőképpen fizetik meg. . - ' Ahogyan a bírónak a napi élet hullámai felett kell állnia,' ugyanúgy a törvényalkotásnak sem szabad a napi politika rabjának lennie. Demokratikns. időálló, stabil, egységes és ^ szerves törvényhozás a polgári és a büntetőjog terén — egyaránt elengedhetetlen követelmény. Különösen áll ez a követelmény a gazdasági természetű rendelkezések:re vonatkozóan, . amelyeknek áthágása igen súlyos konzekvenciákkal jár. Merem állítani, hogy igen- szerteágazók, szétesők, áttekinthetetlenek ezek az ármegállapításra, kalkulációkra, beszerzésre, kezeléisre, anyagfelhasználásra és az ezekkel összefüggő kéírdésekre vonatkozó rendelkezések^ amelyek a felszabadulás óta többszázat vagy többezret tesznek ki. A gyakran előforduló, eléggé el nem ítélhető gazdasági bűncselekmények elég jelentékeny százaléka abból származik, hogy az érdekeltek egyszerűen nem ismerik ki magukat ebben a rendeletdzisúngelben, amelyhez fogható még adóztatási rendszerünkben sincs, holott kevés ember van, ha egyáltalán akad ilyen, aki adóztatási redszerüiikben kiismerné magát. (VÉSZY Mátyás (pk): Ez igaz! — KISS Ferenc, félegyházi (md): Olyan ember nincs!) A büntető igazságszolgáltatásban, de különösen hangsúlyozom, a gazdasági természetű rendelkezésekben a rendeleteknek olyan tömegével, a novelláknak olyan sorozatával találkozunk, amely feltétlenül egységesítésre, kódexbe foglalásra szorul. Világos, közérthető, egyszerű és áttekinthető jogszabályokat kell alkotni, mert áz a rendelet, amelyben másik húsz rendeletre / történik ihivatkozásj, lehet megfelelő elmeélesítő vitaanyag hivatásos jogászok számára, de- nem lehet a, jogi művelteéggel nem rendelekező és a mindennapi élet gondjaival küzködő, reggeltől-estig robotoló és szaladgáló kisember számára érthető és iránymutató. (P. ÁBEAHÁM Dezső (md): Jogi bűvészmutatvány!) Elvégre azt mégsem kívánhatjuk meg, hogy a sarki fűszeres, aki történetesen legalább száz cikket tart üzletében, , amelyekre vonatkozólag külön-külön eddig legalább tíz rendjelet jelent meg;, vagy tiszteletreméltó • szomszédja,; a cipész éís a tejes, öt négyzetméteres üzletében vagy műhelyükben külön jogügyi osztályt rendezzen be. pedig ezt kellene tennie, hogy a naponkint megjelenő^ és a rövid időközökben váltakozó rendelkezésekkel tisztában legyen. (P. ÁBRAHÁM_ Dezső (m,d) : Reggelijéhez oda kell vinni mindjárt a Közlönyt!) Erre az egységesítésre, kódexbe foglalásra vi február hó 13-án, péntekén. 1Ö56 tehát múlhatatlanul és sürgősen szükség van már az általános jogbiztonság érdekéiben is. Miután ezt szükségesnek,- helyesnek és jónak tartom, örömmel üdvözlöm az igazságügyminiszter úrnak a költségvetés indokolásában kifejezésre! juttatott ama .bejelentését, hogy az új büntetőtörvénykönyv megalkotására vonatkozó munkálatok már folyamatban vannak. Külön és hangsúlyozottan üdvözlöm azt a bejelentést, hogy ez az új büntetőtörvénykönyv már nem fogja ismerni a. halálbüntetést, kimarad tehát az új magyar büntetőtörvénykönyvből az, ami ellen a világ legnagyobb humanistái már olyan hosszú időn át küzdöttek, ugyanígy nem tagadhatom meg az elismerést a becsület hatályosabb büntetőjogi védelmének biztosítását, valamint a sajtóbiráskodás reformját célzó bejelentés tekintetében sem. Demokratikus államban nem lehet és nem szabad gúzsbakötni a becsületes sajtót, elnémítani az igaz bírálatot, lehetetlenné; tenni a hív közlést, de a törvény teljes szigorával, kérlelhetetlenül le kell csapni az aljas indokú, másnak tervszerű tönkretételére irányuló rágalmazóra. (Helyeslés az ellenzéken.) Helyes és indokolt a sajtóbíráskodásnak külön tanácsok hatáskörébe utalása, és nem hiszem, hogy valaki is akadna ebben a Házban, aki kifogásolná, ha ezekben a tanácsokban mint ülnökök, a magyar újságírók érdekképviseleteinek tagjai is helyet foglalnak. A sajtójog reformjával kapcsolatban kívánságom ezúttal — az idő rövidségére való tekintettel — egy mondatban fejezhető ki: Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti. A sajtószabadság alatt egyébként a politikai szabadságot és az általános véleménynyilvánítási szabadságot értem. (VÉSZY Mátyás (pk): A sajtóban!) T. Országgyűlés ! Az uzsorabírósági külötnr tanácsok működéséről még alig lehet átfogó és végleges eredményt alkotni. Tény az, hogy a különtanáosok által a már eddig is hozott drákói Ítéleteknek kétségtelenül elrettentő hiatáisuk van, de tény az is, — és e tekintetben Hajdú államtitkár úr véleményével teljesen egyetértek —- hogy számos olyan ügy került már eddig is a mumkásbíróságok eté, amelyek az 1947 : XXIII. te. helyes értelmezése, a törvény indokolása és a törvényhozó akarata szerint nem tartozott volna a külöm tanácsok kompetenciája alá. Ezeket a különtanácaokat a többek között az a meggondolás hívt

a életre, hogy a legsúlyosabb, a legkirívóbb gazdasági visszaélések esetén elrettentő hatású, példás- ítéleteket hozzanak." Mivel azonban ilyen ügyek mindezideig nem kerültek a különtamácsok elé, íöbbékevésbbé kisebb jelentőségű ügyekben hoztak súlyos, nagy, átfogó - gazdasági bűncselekményekre megállapított drákói áteletekéit. Tárgyilagosan meg kell azonban állapítanom ezzel kapcsolatban azt is, hogy ebben a külön• tanácsok' — a dolog természetéinél, a különtan ácsok személyi összetételénél fogva — kisebb mértékben hibásak, mint az államügyészség, amely meg nem értve vagy félreértve.' a törvény intencióit, olyan ügyeket vitt a különtanáosok elé, amelyek a törvény helyes magyarázatával nem odatartozók voltak. Az igazságügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlom ezt a kérdést, mert meg vagyok győződve arról, hogy ezeket az anomáliákat már