Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1057 Az országgyűlés 45. ülése 1948. ő is megállapította és -érmeik megfelelően fogja az államügyészséget utasítani. * Ezzel a törvénnyel kapcsolatban be kell vallanom t. Országgyűlés, hogy azokat az ag­gályaimat, -amelyek a törvény közelmúltban •történt tárgyalásakor fennállottak, az eddigi gyakorlat nem oszlatta el, hanem megerősí­tette. Ha azonban itt egy kívánságnak szabad hangot adnom, arra kérem az igen t. igazság­ügymiiniszter urat, noveltáris úton tegye lehe­tővé itt is az egyfokú jogorvoslatot, amely nemcsak: az ország közvéleményét, hameni a munkásbíróságok általam nagyrabecsült tag­jainak lelkiismeretét is meg fogja nyugtatni az általuk hozott ítéletek helyessége tekinte­tében. Justizmord a legkörültekintőbb, a legtár­gyiJagosabb, a legigazságosabb bírói ítéletben is előfordulhat. Számos példát mutat erre nemcsak, a hazai judi-katura» haniem a világ úgyszólván valamennyi államának judikatu­rája is. Mert mit jelent ez 1 ? Azt jelenti, hogy hamis bizonyítékok, hamis tanúvallomások» külső látszatok és logikai következtetések vég­zetszerű összejátszása a leglelkiismeretesebb és a legigazságosabb szakbírót is megtéveszt­heti a vádlott bűnössége tekintetében. Meny­nyivel inkább megtévesztheti a laikus bírót, aki távolról sem rendelkezik annyi judicium­rnal é c; gyakorlattal, mint a szakbíró! És a Justizmord — ezt pedig hangoztatni kell — sohasem egy embert, sohasem, egyedül csak a vádlottat találja, hanem találja, az egész er­kölcsi világrendet, szíventalálja minden em­ber hitét az igazságban, a jóságban, a bíróság intézményében, a bírói lelkiismeretben, az emberek erkölcsében, istenhitében. Ez az oka annak hogy az a per, amely »justizníordot« valósított meg, sohasem ért vé­get az ítélet kihirdetésével, hanem éveken, évtizedeken keresztül, gyakran a halálos íté­let végrehajtása vagy a kiszabott szabadság­vesztés-büntetés elszenvedése után is élt és rombolt az emberek lelkében.) ' (Ügy 'van! Úgy van! a magyar demokratapárton,) Har­coítiak ellene az emberiség nagy gondolkodói, írók, újságírók, művészek, jogászok, politiku­sok, egy-egy egész társadalom igazságba ve­tett hitének letéteményesei, amíg ki neun de­rítették, napvilágra nem hozták az igazságot. Ezért lkérem én az igazságügyminiszter urat, adja meg a jogorvoslati lehetőséget ezekben a ügyekben is. Kevesebb lesz a »Justizmord« és ke-vesbb a szú, amely a demokrácia fáját rágja, (Ügy van! a magyar demokrata­párton.) Nemcsak: szociális, de jogbiztoaisági szem­pontból Is különösen nagyjelentőségű a munka­törvénykönyvinek beígért megalkotása. Á munka jogviszonyaira vonatkozó magánjogi és közigazgatási jogi szabályok: egységes kódexbe foglalására már nagyo-n régen, évek óta szük­ség van. A valorizáció törvényhozási rende" zése:, az, elhagyott javak problémáinak; megol­dása,, a lakásügyi jogszabályok összefoglalása, a leg&ürgőseb, mondhatnám égetően sürgős feladatok közé tartozik. Örömmel veszem tu­domásul & költségvetés indokolásának: azt a részét, amely e nagyon fontos feladatok mi­előbbi megoldását igéri. Végül legyen szabad az igazságügyminisz­ter^ úr figyelmébe ajánlanom az internálási eljárás egységes és törvényes szabályozását. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): El kell törölni! ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi február hó 13-án, pénteken. 1058 — Helyeslés a magyar demokratapárton és, & néppárton.) Azt hiszem, elhangzott már, de ezúttal újból meg kell állapítani, hogy az 1 internálás, ez a par excellence fasiszta intéz­mény (Úgy van! Úgy van! as ellenzékről,) nem. lehet ideálja a demokráciának,, amiként n%n is az. (LEVAY Zoltán (md): Méltatlan hozzá!) De ha már kényszerűségből, szükség" szerűségbői elfogadjuk a kormánynak azt az álláspontját, hogy a rendikívüli idők rendkí­vüli intézkedésekre kényszerítik a hatóságo­kat, akkor ezeket a kényszerű rendszabályo­kat legalább demokratikus módon kezeljük és alkalmazzuk. Bírói hatáskörbe kell utailui, ha végleg elkerülni mem lehet, ami a legíkívána­tosabb volna, mégpedig a legsürgősebben az internálás kérdését akár egyesbírák, akár tár­sas-bíróság, akár egy erre a célra alakít a idó különbíróség elé, de minden esetben ... ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, . ALVINCZY IMEE (md ) : Egy perc alatt be­fejezem — ... bírói fórum elé, amely a vád és- a védelem meghallgatása után döntene az inter­nálás és ennek tartama tekintetében. Ez eset­ben például elkerülhetők volnának az olyan , tévedések is, -hogy valakit egyszerű névcsere miatt hónapokon keresztül internálnak. T. Országgyűlés! -Az igazságügyrniniszter úr személye iránt bizalommal viseltetem,. de miután a kormánynak ellenzéke vagyok, költ­ségvetését a magam ós pártom nevében, nem szavazom meg. (Éljenzés és taps a magyar de­mokratapárton-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt, szónokok közüli CZÉH JÓZSEF jegyző: Pongrácz Tibor! , PONGRÁCZ TIBOR (kg): T. Országgyű­lés! Az igazságügyi költségvetés tárgyalásá­nál is hangsúlyozni kívánom azt az -örvende­tes tényt, hogy az ország erőviszonyai lehetővé tették a deficitmentes költségveiíés előterjesz­tését. Ez annál figyelemreméltóbb tény, mert az új költségvetés megadja a módot sok olyan feladatkör megoldására, amely a tavalyi költ­ségvetésben fedezettre nem talált. Elismeréssel kell fogadnom azt is, hogy az igazságügyi kormányzat igényeit a taka­rékosság jellemzi. A költségvetés indokolásá­ból tűnik ki az a rendkívüli gazdag- tevékeny- . ségi kör. amelyeit: az igazságügyminisztérium, miint az állami végrehajtó hatalomnak legát­fogóbb szerve, a maga részéről kifejt. Ennek a tevékenységnek a nehézkedési pontját önként érthetően az igazságügyi hatóságok igazgatá­sainak és felügyeletének ellátása tölti be, -de éppen olyan hatalmas vetülete az igazságügyi tevékenységnek a jogszabályalkotás­A^ jog nemcsak az egyes embernek -életút­ját kíséri a bölcsőitől a koporsóig, és nemcsak a születés előtt védelmezi a fakadó életet és a halál után oltalmazza a meghalt embernek emlékezetét, haaiem állandóan és mindig visz­szatükrözi a nemzetnek sorsát is. A jog döntő, jelentőségű szerepkört tölt be úgy az egyes embernek, mint magának az államnak, az éle­tében, és az egyik legfőbb feladata a társa­dalmi békének biztosítása. Éppen ezért a jogszabályok nem lehetnek az állami életnek önálló és- elkülönített jelen­ségei, ham-eon mindenkor számot kell vetni, a kor követelményeivel és szorosan idomulnia kell az állami életnek a fejlődéséhez, annál is inkább, mert forradalmi átalakulások idején azoknak természetes velejárójaként a régi jog­6»

Next

/
Thumbnails
Contents