Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1049 Az országgyűlés- 45. ülése 1948. *• - * • - * fölényét a demokratikus igazságszolgáltatás szempontjából a régifajta szakbíróságokkal szemben. Ezt az új demokratikus • népi ágát az igazságszolgáltatásnak kéli továbbfejleszte­nünk» olymódom, hogy terjesszük: ki sürgősen a munkaügy területére, az egész büntető­igazságszolgáltatás területére, és végső fokon ez legyen az alapja egész igazságszolgáltatási rendszerünknek. Ez a biztosítéka annak, hogy bíróságaink nem szakadnak majd el az élettől, és hogy a törvények alkalmazásánál valójá­ban a demokrácia szelleme érvényesül. De szükség van erre abból a célból is, hogy azt a^nem egészsége*, káros kettősséget, amely igazságszolgáltatási rendszerünkben fennáll, annálfogva, hogy vannak régitípusú szakbíró­ságok, ÍS vannak újfajta, népi típusú laikus bírákkal megtűzdelt bíróságaink, ezt a kettős­séget fokozatosan megszüntessük és igazság­szolgáltatási rendszerünk egységét megteremt­sük, nem ezeknek az új bíróságóknak az elsor­vasztásával, hanem úgy, hogy az új népi ága az ágazságszolgáltatásnjak egész iigazságíszol­gáltaításunk törzsévé és alapjává váljék. Ugy érzem, hogy az új népi bíróságoknak és bírás­kodásnak tazzá kell válnia igazságszolgáltatá­sunkban, mint amit az államosítás jelent az iparunkban, mint amit jelent az általános is­kola köznevelésünk rendszerében» vagyis iá demokratikus igazságszolgáltatás legfőbb alap­jává és pillérévé. Bírósági rendszerünk demokratizálása mel" lett néhány szót szeretnék szólni azokról a nagy feladatokról m amelyek a jogalkotás terén az ország és az igazságügyminisztériuni előtt állanak. Örömmel »üdvözöljük azokat a nagyszabású reformterveket» amelyet az elő­adó úr az igazságügyminisztérium részéről be­jelentett. A helyzet az, hogy régi törvény­kódexeink nagy része kétségkívül elavult, év­tizedek előtti, egészen más» a maitól gyökere­sen eltérő gazdasági és politikai »rendszerből születtek meg, ós alkalmatlan arra, hogy a mai életviszonyok között, a változott gazdasági és politikai feltételek között tudja szabályozni, az új életviszonyokat. Az ilyen általános nagy jogi reform­művek azonban hosszú időt vesznek igénybe, s ezért úgy érzemi, arra 'van szükség az általá­nos jogelvek kikris'tályosítása szempontjából, hogy egyes nagy jogi matériákból egyes ki­sebb területeket, egyes kérdéseket kiemelve, azokat szabályozzuk úgy, hogy azokban kifeje­zésre juttassuk az új államnak, a népi demo-* kráciának jogászi szemléletét, jogi szempont­jait, elsősorban a közösségi érdekek védelmét és, a népi jelleg kidomborítását. Általában arra van szükség, hogy a jogászi szellem anépi demokrácia gazdasági és politi: 'kai alapján meguújhodjék, újjászülessék, le­vetkezz© formalizmusát és megszabadulj on azoktól a béklyóktól, azoktól a kötelékektől, amelyek a feudális-kapitalista világhoz és ideológiájához fűzik. Ennek az új demokrati­kus jogi szellemnek a kialakítását várja az or­szág a magyar haladó jogászoktól. Egy olyan demokratikus jogi szellem kialakítását, amely­nek középpontjában a dolgozó ember, a dol­gozó nép, a demokratikus államrend védelme áll és amelyet áthat a nép és a szabadság, va­lamint a demokratikus haza szeretete. A népi demokrácia új és nagy perspektívá­kat nyújt a demokratikus-jogászok számára. A múltban, amikor a jogrend a régi uralkodóosz­évi február hó 18-án, pénteken. 1050 tályök érdekeit védte, a jogásznak választania kellett vagy a hűséget a néphez, vagy a hűsé­get a törvényekhez, a jogrendhez. Ma a jogász nem kerül ilyen súlyos dilemma elé, ma ez a kétféle hűség nem ellentétes egymással. Ma a jogász lehet, sőt csakis úgy lehet hű a' néphez, ha, egyúttal alkalmazója, őrzője és védelmezője » új demokratikus törvényes rendünknek is. Nem kell tehát cserbenhagynia a népet ahhoz, hogy hű jogász, a jogok és törvények hű őre és al­kalmazója legyen. (Helyeslés a néppárton.) Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a népi de­mokráciában a múlthoz képest megváltozik a nép és a jogász viszonya. A múlt társadalmá­ban a nép szeme előtt kevés gyűlöltebb figura állt, mint a jogász személye, aki minf bíró, ügyész vagy ügyvéd a nép ellen hozott törvé­nyek őre és védelmezője gyanánt szükségsze­rűen került szembe a dolgozó tömegekkel. Most új, nagy lehetőségek nyíltak a ma­gyar jogászok előtt. Jogászi munkájuk, új de­mokratikus törvényeink alkalmazása, a demo­kratikus állam védelme nem szembeállítja, ha­nem összeforrasztja demokratikus jogászainkat a néppel. Vannak még, akit nem látják Joga­" szainknak ezt az új feladatát és régi munká­jukból, a régi társadalomban betöltött funk­ciókból kiindulva a feudális rend tartozékának, egy kihalásra ítélt bölény fajtának tekintik a jogászok társadalmát. A népi demokráciának azonban nagy szük­sége van a jogászokra, akik szakképzettségük­kel és szaktudásukkal segítik elő az új demo­kratikus jogrend kialakulását és az új életvi­szonyok jogi szabályozását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jogászi hivatásnak jogászsá" gunk demokratizálásával párhuzamosan meg­kell kapnia a magyar demokráciától azt a meg­becsülést, amelyet feladatának fontossága alap­ján- megérdemel, és amely a dolgozó értelmiség minden rétegének joggal kijár. A demokratikus jogászságnak el kell foglalnia méltó helyét a dolgozó nemzet egyetemében. T. Országgyűlés! Amikor jogászokról van szó, rendszerint Werbőczyt és Törekyt szokták emlegetni, mint a népelnyomó úri rendszer jo­gászi szimbólumát. (Ellent mond ások a neuf párton.) Ne feledjük azonban el, hogy nemcsak Werbőczy és Törekv volt a magvar jogászok közt. Kossuth Lajos is jogász volt, (Ugy van! Ugy v'an! a néppárton-) a pesti jurátusok is jogászok voltak, Vámbéry Rusztem is jogász és jogász az a sok ügyvéd is, akik nagy kocká­zatokat vá'lalva álltak ki például a Horthy-el­nyomatás nehéz idejében a magvar demokrácia harcosai, a dolgozók mellett és védték okét a régi úri remd terrorjával szemben. Ezek is .-jo­gászok voltak és ezeknek a szelleme, haladó jo­gászi tradíciói kell. hogy az utat mutassak, amelven iárva a magyar jogászsag iu demo; _. kratikus hazánk építői között elfoglaha-meito helyét.- / Az igazságügy miniszter úr és munkáim iránt bizalommal viseltetem és ezért pártom es a magam nevében az igazságügyi tárca költ­ségvetését elfogadom. (Nagy taps a kommu­, nistapárton- — Szórványos taps a szocialdemo­kratar és a kisgazdapárton-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: . Aivinczy Imre! ALVINCZY TMRE (md): T. Országgyűlés!

Next

/
Thumbnails
Contents