Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-27
97 Az országgyűlés 27. ülése 1947. évi december hó 5-én}pénteken. • szláv nemzetiségi kisebbség nemzetiségi és kulturális fejlődéséhez^ a vegyes bizottság megalakításának segítségével, melynek az a feladata, hogy lehetőséget nyújtson a kulturális javaknak a két ország közötti kicserélésére, Külön ősképpen üdvözöljük a kultúregyezménynek azt a pontját, meiy a Magyarországon élő jugoszláv s a Jugoszláviában élő magyal* nemzeti kisebbség kulturális és közművelődési tevékenységének elősetgítiéséről szól. A kultúregyezmény feltétlenül közelebb fogja hozni egymáshoz Jugoszlávia népeit magyar népet, és ki fogja mélyíteni a köztük lévő baráfeágot, ezzel megszilárdítva a világ békésverőit s megerősítve országunk függetlenségiét, amit minden- hazafi a szívén visel,. Az említett okokból nyilvánvaló, hogy a szomszéd népi demokráciáklkai való barátság nemzeti ügy s ezért a magyarországi szláv nemzeti kisebbség nevében örömmel üdvözilöm a törvényjavaslatot. (T('ps-) ELNÖK: Szólásra következik a- feliratkozott szónokok közül! POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Nincs több szónok feliratkozva. ELNÖK: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet: 12.41—12.53.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. A külügyminiszter úr káván szóm. MOLNÁR ERIK miniszter: T. Oszággyűlés! A magyar kormány egyik legfontosabb feladatainak tartja, hogy Magyarország es & szomszédos népi demokráciák közöitit a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatokat elr méiyítse, hogy Magyarország és a szomszédos népi demokráciák között minél messzebbmenő gazdasági, kulturális és polütikaii együttműködést hozzon létre. Ennek a programúinak a megvalósításában fonios lépés a magyar-mgoszláv kulturális egyezmény megkötése. Ez a kulturális egyezmény arra van hivaltva, hogy Magyarország és Jugoszlávia népeinek kulturális közeledését meggyorsítsa. A kulturális közeledés egymás kultúrájának megismerését jelenti. Azt jelenti, hogy a, két nép egymást kölcsönösen megismeri. A reakciós imperialista rendszerek a maguk hatalmi céljainak szolgálatában többek ko : zött érzelmi ellentéteket igyekeztek keltem az egyes népek között. Igyekeztek megakadályozni, hogy a népek egymásról a , valóságnak megfelelő képet alkossanak. A kulturális közeledés célja az. hogy ezeket a mesterségesen támasztott érzelmi ellentéteket megszüntessük azzal, hogy lehetővé teszszük hogy a népek egymást és egymás kultúráját megismerjék. Elég természetes dolog, hogy amikor a magyar demokrácia említett programját meg kívánja valósítani, akkor az első lépést ebben az irányban éppen Jugoszlávia felé tette. Kétségtelen tény, hogy a magyar népek és a jugoszláv köztársaság nénei f komoly rokonszenv, fűzi. össze, olyan rokonszenv, amely Magyarországon még - a Horthy-rendszer idejében érvényesült, mert hiszen amikor Horthy azt a bizonyos gyalázatosan megszegett örökbarátsági szerződést kötötte Jugoszláviával, ennek a szerződésnek a hátterében is ott állott a magyar és à ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II, . jugoszláv népnek a kölcsönös szimpátiája, iamelyről beszéltem. Ez a rokonszenv ma is fennáll mindkét oldalon és ez tette lehetővé, hogy Jugoszlávia népei fátyolt borítsanak mindarra a gazságra, amelyet a magyar Horthy-rendszer Jugoszláviával szemben elkövetett. De nem csak rokonszenvről van itt szó, hanem arról is. hogy Jugoszlávia népei ma már a. politikai öntudatnak olyan fokán állnak, hogy meg tudják különböztetni a felelősség szempontjából egy népnek azokat a vezetőit, akik erőszakosan ültek rá a nép nyakára. magától a néptől- Jugoszlávia népei jól tudják, hogy az újvidéki gyalázatosság!: kért és az ezekhez hasonló gouosztettekért nem a magyar nép felelős,, illetőleg a magyar nép annyiban felelős, hogy a Horthy-rendszert tűrte, Jól tudják, hogy elsősorban felelős az akkori magyar kormái, yzó rendszer, és éppen azért, mert ez a politikai öntudat megvan Jugosizlávi " népeiben és mert a múltnak ezek a t-ötét emlékei sem válitóztattaik a régi' szimpátia fennmaradásán, fennállásán., mondhatjuk és állapíthatjuk meg most is, hogy ez a régi rokonszenv szolgált érzelmi alapul ahhoz, hogy elsősorban Jugoszlávia irányában tegyük meg a közeledés elhatározó lépéseit. Természetesen számhaj ött egy másik körülmény is. A magyar kisebbséggel, szemben a nemzetiségi, polgári, politikai egyenjogúság a legteljesebb mértékben Jugoszláviában van biztosítva. Erről az előadó úr konkrét adatok ismertetése mellett megemlékezett. Amikor ez év október havában a magyar kormánydelegáció Belgrádban járt, módunkban volt a jugoszláviai magyar kisebbség képviselőivel elbeszélgetni. Ezekből a beszélgetésekből kitűnt, hogy a jugoszláviai magyar kisebbségnek eszében sincs sérelmi politikát folytatni, egyszerűen azért, mert a világon semmiféle sérelmet Jugoszláviában a magyarok mint magyarok nem özenvedték, ellenkezőleg, a jugoszláviai magyar kisebbség számára biztosítva van & legteljesebb fejlődési lehetőség minden tekintetben, gazdasági, kulturális és politikai tekintetben egyaránt. Hozzá kell tennem ehhez, hogy ebben a teljes polgári és politikai egyenjogúságban, amelyet Jugoszlávia a magyar kisebbségnek biztosít, szintén a jugoszláv nép politikai öntudata fejlettségének megnyilvánulását kell látnunk, egy haladott társadalmi rendszer politikai magatartását, kifejezve egy haladott .nemzetiségi kisebbségi politikában. Örömmel állapítom meg az elhangzott felszólalásokból, hogy az országgyűlés minden egyes pártja felismerte a magyar-jugoszláv kulturális egyezmény jelentőségét (13.00) és örömmel ragadom meg most az alkalmat arra is, hogy bejelentsem: a holnapi nap folyamán jugoszláv kormánydelegáció érkezik Budapestre Tito marsall jugoszláv miniszterelnök vezetésével. (Élénk helyeslés és taps a Ház mindenoldalán.) Meg vagyok győződve arról, hogy ez a látogatás igen fontos lépést fog jelenteni e, TW-ÍT-ÍS ffyrmá 1 lá Tnnrcs/iáv-mflo-var bará ság további megszilárdulása irányában. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) 1
