Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1019 Az országgyűlés 45. ülése 1948. Természetes dolog 1 , hogy megfelelő megoldás esetén elérjük azt, hogy a vidéki szövetkezetek kisebb nagyobb állami támogatással, vagy jó termés esetén maguk a parasztok minden segítség nélkül ugyancsak a szövetkezet kére ón belül fel fogják tudni építeni korszerű kislakásukat. (Mozgás.) Akármennyire is objektív próbálok lenni a miniszter úr munkájával kapcsolatban» mégis azt kell mondanom, hogy vidéki viszony la than ennek semmi eredményét sem látjuk. Az nem vitás, hogy a kislakásépítés jar ' demokráciának egyik legfőbb feladata. Ennek fontosságát felismerve, hívták életre az Országos Házépítő Szövetkezetet, amelynek az lenne és lesz a feladata, hogy ezeket ia kis vidéki házakat minél előbb felépítse. Hároméves gazdasági tervünk már a, mezőgazdaság szektora céljára 277 millió forintot irányzott elő, de nemcsak a mezőgazdasági szektorra gondoltak, hanem az ipari szektorra is, így bányászlakások építéséire 90 millió forintot állítottak be. Ebből az első terv-évre jut 18 millió, a másodikra 2,5 millió, a harmadikra pedig 47 millió forint. Pártunk szakembered számítása szerint a hároméves gazdasági terv végiére 10.000 ilyen kislakást lehet felépíteni. Éppen ezért az OHÉSz-nak a lakásépítő^ szövetkezeteik tízezreit kell a közeljövőben életrehívnia, és nemcsak állami segítséggel, hanem a szövetkezetbe tömörülő kisemberek segítségével is a kislakások felépítését a legteljesebb miértekben meg kell kezdeni. Ugy gondolom, hogy amikor ilyenformán vetettem fel a -kérdést, ,aiz egész magyar parasztság- akaratának. és az egé^z magyar pa nasztság gondolatának adtam kifejezést, éppen ezért mind magam, mind pártom nevében a költségvetést örömmel elfogadom. (Taps a kormány pá rt ok on. ) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Kiss- Ferenc! KISS FERENC (md): T. Országgyűlés! Én a falu lakáskérdésévsl kívánok foglalkozni. Meg kell mondanom, hoigy siem a költségvetés keretén belül, sem pedig az újjáépítés keretén belül erre a kérdésre a magam részéről nem találtam kielégítő választ. A falu lakáskérdése nem új probléma, és ^ megoldások, az újjászervezés évtizedekre szólnak és áldozatos munkába és sok pénzbe fognak kerülni. Éppen e Házban hangzott el pár nappal ezelőtt, ' hogy százezsr gazdasági cseléd van még az országban. A százezer gazdasági cseléd mellettit 55 százalék a magyar lakosság paraszti része. A földosztás alkalmával 602.000 család kapott föleiét 4 millió katasztrális hold terjedelemben. Ennek a 602.000 családnak — úgy gondolom — a fiele sem talált megfelelő magánépületet új birtokán, miiként az egy pár holddal rendelkező régi kisgazdáknak sincs. Legnagyobb részük ma a*vo !,| t uradalmi éoületekben közösen, korszerűtlenül, rosszul kihasználható épületekben lakik, (ügy van! a magyar demokratapárton.) T. Országgyűlés! Beszédem kezdetén csak az újgazdák •lakáskérdéséről kívánok szólni. Aki járt már vidéken., s nemcsak a vonat ablakából látta, a magyar falut és nemcsak búzatáblák ringó kalászain keresztül figyelte meg a ómagyar életeit, hanem bteanent a; faluba és a falunak a lakásaiban is járt, az egész biztosan feltűnőnek találta, hogy a falusi lakások milyen elhagyatott, magukra hagyatott állaévi február hó Í3-án> pénteken. 10^0 pótban vannak, (P. ÁBRAHÁM Dezső tmd): Egészségtelenek !) Figyelembe kell vennünk azt. hogy mjaj ennek a 602,000 újgazdának több mint a fele uradalmi hasakban lakik és mindegyike megpróbálta elkezdeni a maga kis házának újjá-, építését a lebontott uradalmi épületekből vagy legalábbis szeretné megkezdeni, de vagy építkezési anyagok hiányában, vagy pedig anyagiak hiányában ezt csak részleteikben tudta idáig megcsinálni, a jövőben pedig valószínűleg nem is tudja befejezni az építkezési anyaigok költséges beszerzése miatt. Próbáljunk időrendben gondolkozna. Körülbelül hetven, nyolcvan éve annak, hogy a magyar dolgozó milliók verejtékes fillérei megsokszorozódva Budapi&st felé' gurultak. arannyá váltak, és a mai Budapest felépült, naggyá lett és hét-nyolcszázezer embernek adott otthont. Nem beszélek a háborúelőtti idők nagy pompával berendezett lakásairól, mégis azt kell mondanom, hogy az átlagembernek ás megfelelő lakást nyújtottak Budapest házai. Én most nem arról a nyomorról kívánok beszélni, mely annakidején meghúzódott a budapesti lakások árnyékában, mert hiszen jól tudjuk, hogy Budapísst gyárai mellett nem voltak korszerű munkáslakások, talán még nia sincsenek; én nem ezekről a lakásokról, nem a budapesti munkáslakásokról kívánok beszélni, mert hiszen a budapesti gyárak munkásainak és a bányáik dolgozóinak hivatott képviselői vannak: ebben az országgyűlésben. Én nem teszek ezért szemrehányást, elismerem ennek szükséges voltait,^én azonban, aki vidéki paraszt vagyok, miután a vidékfst százszázalékkal jobban ismerem és magam is ilyen lakásban nőttem fel, sőt Lakom ma is, inkább a falu kisembereinek a lakásáról beszélek. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Halljuk! Halljuk!) Arról, akarok beszélni, hogy míg Budapesten paloták épültek, addig a magyar falusi lakásépítés technikájában mind a mai napig úgyszólván semmi nem változott. A különbség csak az. hogy ezelőtt száz évvel a rengeteg sok erdő Lehetővé tette, ho^y talpra sövényházat építsen a magyar falu népe, s nádból vagy ugyancsak a helyszínen található agyagból, tömött, döngölt sárból fecske módjaira rakta vagy vályogból készítette a ház falalt és száz esetből Legalább kilencvenkilenc esetben anyagiak híján' még a fundamentumot, az alapot sem tudták'tégláiból építeni. A tetőt korábban a legolcsóbb anyagból, nádból vagy szalmából készítették, manapság inkább zsindelyből csinálják, de aíbban mindegyik megegyezett, hogy agyagból volt a padlózata. El lehet képzelni, mélyen t. Országgyűlés, hogy egy olyan lakóház» amely télen-nyáron felszívja a, talaj ne d vests éget, amely télen-nyáron teleszívja magát talajvízzel és amelynek belső kipárolgása igen erős, továbbá mivel a nehéz testimunkáit végző paraszti család tagjainak, amikor éjszakára lefekszenek, erős a testi ,kigőzölgésük és így a család éjjel kénytelen ezt az egészségtelen levegőt beszívni, ez az) állapot nem lehet valami korszerű és egészséges. Télen — tudjuk —nincs neki aruegfelélő kamrája sem, a sózott húst kénytelen az ágy alá tenni(P. ÁBRAHÁM Dezső (md) : Ablakot meg nem nagyon nyitogatnak, sajnos!) Ezeknek a házaknak közös tulajdonságuk még az is, hogy a
