Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1017 Az országgyűlés 45. ülése 1948. Következik a 2. «cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azlt felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző- (Felolvassa a 2. címet.); Vértes István! ELNÖK: A képviselő úr nines jelen, Mairatkozásáit töröljük. Szólásra következik \ß feliratkozott szónokok közül! • CZÉH JÓZSEF jegyző: Cifra Sándor! CIFRA SÁNDOR (kp): T. Országgyűlés ! Az előttünk fekvő költségvetéshez nem nagyvárosi- hanem inkább a falusi viszonylatnak megfeleloeaï kívánok hozzászólná. A íeudális nagybirtok megszüntetésével a parasztságnak 'nemcsak földet, hanem -Házhelyet is kelL adni, mind gazdasági, mind politikai visBonyait a demokráciának megfelelően meg kell változtatón. A földosztást, a bankok államosítását, a inagyipar államosítását és az erős demokratikus népi hatalmat úgy tudjuk gyümölcsöztetni a parasztság és a munkásság javára» ha azokat a demokratikus célokat, amelyeket magunk elé kitűztünk, végre is hajtjuk. Így a kislakásépítéssel (12.30) kapcsolatos célokat is, amelyeket magunk elé tűznünk, el ig kell érnünk. Hadd említsek meg ezekből egy-két dolgot, egy-két olyan feladatot, amelyet sajnos, vidéki viszonylatban már el kellett volna végeznünk, de ha már nem végeztük el idáig, a köze jövőben feltétlenül el kell végeznünk. Az egyik a múlt rendszer által hátrahagyott és félbenhagy olt ONCsA _ épületek kijavítása. A helyzet ebben a tekintetben az, hogy az illetők maguk próbálták 'ezeket az épületeket kijavítani, de bizony ezek^ még ma is hiányosak, mind az ablak és ajtó, mind a tető et szempontjából. Sajnos, mi ezen a téren is jóformán semmi haladást sem vettünk észre vidéki vi zonylatban. A másik az, hogy vidéki viszonylatban a kislakásépítő szövetkezeteket ha adéktalanul meg kell szerveznünk, de nemcsak .meg kell szerveznünk, hanem hathatósan támogatnunk is kell pénzzel és építkezési anyaggal egyaránt. Nem maradhatunk ugyanis ott vidéken abban a szerencsétlen helyzetben, hogy a paraszt ág, illetőleg a munkásság továbbra is azokban a kis földes kunyhókban, házakban lakjék, a me yekben idáig lakott. , Meg kell tehát ezt az állapotot szüntetni és a 'nyirkos, egészségtelen, bacillus okkal telített, földből készült kunyhó lakások helyett a közeljövőben egészséges, korszerű lakásokat kell építeni. Hadd érezze a dolgozó osztály, hogy nemcsak ő a demokráciáé, hanem a* demokrácia is az övé, és magának épít. Engedje meg a mélyen t. Országgyűlés, hogy itt egy pár szóval kitérjek Belső Gyula képviselőtársamnak a beszéde során felhozott axra a kijelentésére, hogy azon a nagybirtokon, ahol ő intéző volt, egészséges és korszerű lakások voltak, i letve vannak. Én elhiszem, hogy egy intéző nem is mondhat mást, mert ha most megkérdenénk, hogy nekik, az intéző uraknak a múlt rendszer volt-e jobb vagy a jelenlegi rendszer, nyilván azt mondanák, hogy a muilt rendszer volt jobb. Mást hallanánk azonban, ha megkérdenénk egy kour menciós cselédet. Ezek közül négynek-ötnek volt »egyitalra járó« lakása» sőt sok esetben kemencéje, vagy egy lakásban lakott két család, míg az intéző uraknak parkírozott kertjük volt és a kastélyok körül fásított részek évi február hó 13-án, pénteken. 1018 voltak. A kommenciós cselédek lakása előtt ugyanekkor ítérdigérő sárban jártak a mezítlábas, rongyos gyermekek. Éjét nappallá téve dolgozott a kenyérkereső cseléd, az édesapa, ennek ellenére cstendőröztették őket éppen azok az intéző urak, akik ma a magyar parlamentben a parasztság nevében beszé nek. A parasztságról, a munkásságról nem beszélni kell, hanem cselekedni is, tenni kell értük. (Ügy van! Úgy van! Tans a kommunista pártom.) Az ügyvéd urak, az intéző urak a múlt rendszerben nagyon sokat beszéltek a parasztságról és ugyanakkor évente tízezrével, tizenötezrével árverezték ' el a parasztság földjeit. (Úgy van! Ügy van! a kommunista^ pánton.) Mi para ztok, mi kommunisták szeretünk inkább többet tenni és annál kevesebbet beszéni- a magyar parasztság érdekében. Ha államgazdasági szempontból is megvizsgáljuk a helyzetet és azt a kérdést teszszük fel, hogy vájjon melyik az előnyösebb építkezés: a laza vagy kemény talajra épített kis falusi lakás"e, mindjárt előttünk áll az, amit Szatmár és Bereg megyében láttunk, hogy a kemény talajra épített; kis házak nem omlottak össze az árvíz következtében kártyavárként, hanem megálltak a helyüket. Éppen ezért nemzetgazdasági szempontból is kemény talajra, egészséges, korszerű kislakásokat 'építsünk. A falusi kislakások azonban — falusi emberek tudják — nemcsak árvíz következtében omlot'ak össze, hanem tavasszal, amikor a víz felfakadt, amikor a fagy kiengedett, ennek következ'ében is nagyon sok lakás dűlt össze. Nemcsak áltól ke 1 tehát félnünk, hogy árvíz következtében dűlnek össze a falusi kislaka ok, hanem a most említett okból is. , Egészségessé is jkell tennünk ezeket a lakásokat, ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Itt rá kell mutatnom arra is, hogy a házhely juttatásokat a Földrendező Tanács kisebbnagyobb mértékben helybenhagyta, fe ülvizsgál:a,ugyan, de ezek még sem mérnökileg nincsenek kimérve, sem telekkönyveivé nincsenek. Éppen ezért itt mutatok rá a fö.d" mívelésügyi minisztériumnak idevonatkozó gyengeségére. Megkérem a fö 1 dm ívelésügyi miniszter urat, utasítsa a Földrendező Tanácsot, illetve a földhivatalokat, hogy a házhelyeket mérnökileg méressék ki, (FILÓ Sámuel (kg): E őször is-a földmívelésügyi minisztérium megbízottjával az volt a megállapodás ... — Az elnök cs-engef. — FILÓ Sámuel (kg): "... hogy meg kell csinálni, de előbb & földreformot kellett megcsinálni. — Az elnök ismételten csenget.) Ma ugyanis az a szerencsétlen helyzet, hogy a KFB mérése szerint máris korszerűtlen vályoglakásokat építettek, és amikor a mérnök kimérte, bizony vagy ia mesgye kellős közepébe esett az az épület, vagy a fele ház a szomszéd kertjébe, vagy éppen az udvar közepébe került, (Mozgás.) Ha megnézzük ezt a kérdést és utána mindjárt a telekkönyvezési, rá kell mutat- . nunk a földosztással kapcsolatban arra«, hogy — aminit tudjuk — a parasztság csak akkor érzi igazán tulajdonának az ingatlanát, ha a telekkönyvi végzés már a zsebében is van.