Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
1011 . Az országgyűlés 45. ülése 19i8. évi február hó 13-án, pénteken. -, 1012 ön kifejtés maximuma" szintén a mi közoktatásügyi rendszerünk alapvető kérdései közé tartoziíL Ügy érezzük, a magyar közoiktat^ sügy nek arra kell megtanítania növendékeinket, hogy egyéni tehetségük kifejtésében minidig a maximumra törekedjenek, de úgy, hogy az egyéni önkifejtés, aiz egyéni tehetség egyedül és csakis a magyar közösségnek, a magyar népi demokráciának szolgálója, építője lehessem. Eziért az egyéni tehetségért, a közösséget szolgáló és önmagát «a teljességig kifejleszteni tudó egyéni teljesítméinyért a közösség minden .alkalommal áldozni kész. és minden alkalommal kész megadni azt a méltó jutalmat, azt a méltó tiszteletet, amelyet az ilyen egyéni teljesítmény valóban joggal megérdemelVégül szeretnék rámotani arra is, hogy a K°s c u f h-díj tervében, a Kossuth-díj gondolatában benne is van, hogy a hároméves terv és uz eljövendő hároméves tervek sikerét is szolgálni kívánjuk. Azt kívánjuk és erre gondoltunk .a többi közölt a Kossuth-díj alapításával, hogy a Kossuth-dlj ne csak 1848 centenáris megünneplésének legyen egy jelentős dokumentum, — ez is, szeretnék erre^ is rámutatni — hanem legyen állandó ösztönzője, serkentője is mindten magyar alkotónak- minden magyar tehetségnek, akár a paraszti munka, akár az ipari, a^ár a szellemi iimnfca területén, hogy segítsenek küzdeni hároméves terveinken keresztül _>a' v ért a nagy célért, amely minden magyar politikust és mindenkit eltölt, aki hazája sorsáért a felelősséget érzi: hogy a magyar nép életszínvonalát emelhessük. A Kossuth-díj - tehát * a hároméves terveken keresztül a magyar nép életszínvonalának, a magyar dolgozók életszínvonalának emelését' is szolgálni kívánja* Végül befejezésül, én is hadd említsem meg néhány szóval azt, amire előadó igen 't. képv* se lő társam és a hozzászólók is oly'nyomatékkal mutattak rá: ta Kossuth-díj valóban 1848 nagy eszméit is s 7 obgílni kívánja. Nem frázisokkal kívánja szolgálni, hanem alkotó szolgálattal, olyan szolgálattal, amely 1848 eszméit .a 1 kotá i iban> a magyar teremtő munka, tehát a magyar élet előbbrevitelében fejezi ki. Ennek a _ gondola tnaik jegyében kérem tisztelettel az igen t- Hámt, hogy ,a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Általános élénk tcfips.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltózitati.k-e a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Kimondom a hfatározatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban részletes tárgyalás, alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, síziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (felöl vassá a tör" vßwyjavaslat címét és 1—6. §-át, amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az. országgyűlés a törvén yjavaslatiot részleteiben is elfogadta.* Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet: 11-54—12.07.) (Elnök: KÉTHLY ANNA-) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom- Napirend szerint következük az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetésének részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azi 1. címet felolvasni, v CZÉH JÓZSEF jegyző (felolvassa az első címei-) ELNÖK: Szólásra következik!az, 1- címhez feliratkozott szónokok közül? CZÉH JÓZSEF jegyző: Zentai Béla! ZENTAI BÉLA (kp): T. Országgyűlés ! Az építés és közmunkaügyi minisztériumot aß 1946 :XI. te. hívta életre. Amint Török János t. képviselőtársam tegnap kimutatta, hosszú időn keresztül a demokráciával szetmhen álló, ellensége® erők uraükoo'tak ebben a miinisztériunibam és dicstelen elődjében. Jómagamat, mint a magyar műszaki értelmiség együk felelős vezetőjét, aimnál is inkább közelről érdekel ennek a tárcának eredményes vagy eredménytelen munkája, mert a műszaki értelmiség kiváló szaktudású széles rétegei dolgoznak e tárca főhatóságainak területemKétségfelien, hogy a magyar munkásság, a/ magyar parasztság és a magyar haladó értei" miség hősies, áldo'Ziatos munkával vetít részt a magyar újjáépítésben. A m'a,gyar haladó értelmiségen belül pedig az újjáépítés elméleti kidolgozásában és gyakorlati kivitelezésóbm a műszaki értelmiség szaktudásával és áldozatkészségével az élen járt« Engedtessék meg nekem, hogy itt az országgyűlés színe előtt; büszke örömmel hivatkozzam Rákosi Mátyásnak, pártom főtitkára" nak, a magyar kormány miniiszteirelnökhelyettesénék, az MKP második konferenciáján tett kijelentésére, amely szerint a magyar mérnököknek, a magyar műszaki értelmiségnek hervadhatatlan érdemei vannak az ország újjáépítése terén. Egyúttal azt is megkell állapítanom, hogy éppen az építés" és közmunkaügyi tárca vezetésébe befurakodott ellenséges erők, az összeesküvők, Mistéth, Acsay László és társai minden erővel igyekeztek megbontaná a magyar műszaki értelmiség egységét, kettészakítani a magyar mérnökök és technikusok szabad szakszervezetét és kiszorítani annak vezetéséből nagy munkát végző kommunistákat. Igyekeztek, de sikertelen ül igyekeztek siZetmbeállí" tani a magyar műszaki értelmiséget általában a népi demokráciávial és különösen a népi demokrácia érdekében folyó alkotó munkávalelsősorban n hároméves tervvel. A magyar műszaki értelmiség sio/raiiiban politikailag megvertük a népi demokráciának ezeket az ellenségeit, elszigetelve őket, és a műszaki értelmiség tiúrnyoinó része, hatalmas többsége arccal aa alkotás., az újjáépítés, ia népi demokrácia felé fordult. Nagyjában megvalósítottuk, amit 1945-ben. magunk elé tűz tűnik célul: a magyar műszaki értelmiséget mozgósítottuk a Magyar^ Függet^ lenségi Front politikájának támogatására és ha ez sikerült a tárca régi _ vezetőinek akna" munkája ellenére, most amidőn a dleimoíkráeáa ezt a bástyát is kézbeveszi, meggyőződésem, hogy a magyar műszaki értelmiség \ további mozgósítása a Magyar Függetlenségi Frontban — az igazi építő, nemzeti egység szellemiéi -i
