Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-45
3013 Az országgyűlés 45. ülése 1948. ben — miniden eddiginél nagyobb eredményeiket fog hozniAmidőn az eredményes; munlkát regisztráljuk, rá bell mutatnom azonban arra is, hogy a köziponlti kérdés, az építési költségeik csökkentése terén, nem történt elegendő. A tárca költségvetésének általános vitája siorám e kérdésről már sok szó esett. Ügy hisszük, mind r nyájunk előtt világos, hogy az építési költségeik csökkentése végeredményében több munkaalkalmat, több épületet, több Lakást jelent, tehát mindenekelőtt emeli a magyar nép életszínvonalát. E téren a munka hosszú vajúdás után csak most indult ímeg és úgy gondolom, az országgyűlés színe elé tartozik, ho^y miért — kellett ehhez hosszú idő. Nemcsak a Mistéthekkel, nemcsák az Acsayakkal kellett e téren megküzdenünk, hanem másolkkal isÖnök tudják, hogy ,a kormányzat anég . 1946-ban á szakszervezetek követelésére a stabil izáeió előestéjén életre hívta ,a Termelési Tanácsot, az iparügyi minisztérium felügyelete alatt mint tárcaközi szervet, amelyben az építésügyi minisztérium is képviselve van. E tanács alatt szervezett építőipari és építőanyagipari bizottságok feladata lett voln, a — a teljesítmény-bérezés bevezetése mellett — a korszerűsítés és az észszerűsítés terén e hatalmas munka jelentős részének elvégzése. Sajnos, egyesek a GyOSz szájvize ssaerint megakadályozták az olyan jogalkotást, hogy e tanács és a bizottságok felhatalmazást kapjanak arra, hogy az irracionálisain termelő vállalatoknak a racionális termelésre való rászorítana lehető legyen és arra sem kaptak felhatalmazást, hogy egyik gyárból a jó tapasztalatokat átvigyék a másikba és viszont:- Sőt tovább megyek; e bizottságok elnökei tés tagjai önfeláldozóan, egyrészt a saját költségükön, másrészt- a szakszervezetek költségén, úgy ahogy, jól, rosszul, a teljesítmény-bérezés bevezetését végrehajtották ugyan, de'sem az építőipari, sem az építőanyagipari termelési bizottság a munka észszerűsítése. a tapasztalatok kicserélése terén még a véleményező és tanulmányozó szerepet sem tudta elvégezni, mivel az ehhez szükséges anyagú eszközök; folyósítása nem történt meg- Volt idő, amikor több mint félmillió forint állott erre a célra rendelkezésire és láthatatlan kezek száz forintok kiutalását . is megakadályozták. Akkor eredménytelenül beszéltünk a tanácsban ellenállásról, zavarokról és a bizottságok elnökei eredménytelenül adták be feljélentésieiket- Ma már vilá-^ g-osak az összefüggések, úgy gondolom, a t' Országgyűlés előtt, is, ha megemlítem, hogy az iparügyi minisztérinmban legfelsőbb fokon Keleméin Gyula, akkori államtitkár, volt képviselő befolyása is közreműködött mindía jogalkotásban, mint egyéb vonatkozásban ennél a kérdésnél és, úgy gondolom, hogy az elmondott eset alátámasztja azt az állítást, hogy a munkásosztály árulóinak útja, a, munkásosztály elárulásától nyílegyeneséül vezet a fasisztákkal, az összeesküvőkkel, a szabotálóbkal való szövetséghez. (Ügy van! a kommumstapárton-) A magyar kommunistapárt műszaki értelmiségi csoportja a választások előtt »Építs velünk« című kiáltványával fordult a magyar műszaki értelmiséghez. Ebben — felismerve az előbb vázolt helyzetet — pártunk általános politikájának megfelelően követeltük az Országos Építőipari Tudományos Intézet aízonnali felállításait. Örömmel állapíthatom meg, hogy m mind a szakszervezet, mind a Munkatudoév'x február hó 13-án, pénteken, 1014 mányi és Racionalizálási Társaság kezdeményezésére eredménnyel járt és éppen a miniszter úr elnökletével megalakult az Építéstudományi Központ annak tanácsával együtt s a központ háromhónapos munkatervének megvalósítása most már folyamatban van. Engedtessék meg nekem, hogy az e célra fordított összegeket a költségvetésben örömmel üdvözöljem és megállapítsam, hogy az építőipari munka racionalizálására és tudományos kutatásokra fordított összegek kamatostul térülneb vissza a nemzetgazdaság számára. T. Országgyűlés! Beszélnem kell a szakszerűség kérdéséről is. Sokan kísérlik meg kimutatni^ hogy a demokráciában a szakszerűség háttérbe szorul, a szakszerűséget elnyomják. Úgy gondolom, hogy a tegnapi nap folyatmán az önök kezeihez jutott műszaki lapunk mutatja, hogy soha olyan tág tere a szakszerűség érvényesülésének itt Magyarországon, hazánkban nem volt, mint amilyen most van. A fejlődést a Magyar Technika című lapon is lemérhetjük. E lap elődje a háború előtt 32 oldalon 1000 példányban jelent meg. Most e lap a mérnökszakszervezet kiadásában havonta 7500 példányban, 160—170 oldalon terjeszti a tudást és ad teret az igazi szakszerűség érvényesülésének. Népi demokráciánk lehetővé teszi, természetesen mindenki számára egyenlő mértékben, a szellemi képességek legnagyobb kifejtését és az egyéniség szabad érvényesülését. Felvetik azt is, hogy miért nem csak mérnököket neveznek ki éDÍtésügyi ignzgatónak. hivatalvezetőnek és így tovább. A mi álláspontunk az- hogy a demokráciának a s qját erősödése érdekében lehetőséget kell nyújtania a munkássorsból felemelkedett szakemberek képességeinek kifejlesztésére és fejlődésére. Demokráciánknak féltő gonddal kell gondoskodnia a tehetségek megfelelő továbbkéozéséről. Álláspontunk szerint munkásigazg-afók kinevezése nem sérti a mérnökök érdekeit, hiszen az iiP'azo-ató'k sorába na°'v számban neveznek ki mérnököket, és napról-naüra tapasztalható, hogy a hároméves terv kibontakozása során — különösen jól képzett speciális mérnökökben — egyes területeken máris, komoly hiány kezd mutatkozni. Örömmel állapítom meg a költségvetésből a műszaki-gazdasági tervek ára, a tervpályázatok költségeire felvett összegeke 1 . A mi álláspontúk az, hogy a tervezői munkák kérdése megoldandó. Kiváló tervezői gárdánk az eddiginél is jobban kapcsolandó bele az újjáépítés munkájába- A hároméves terv keretében szükséges tervezői munkálatok kiírandók lehetőség szerint a későbbi időkben ingandó munkákra is. A tervezési munkák egyenletesen és méltányosan, limitálva osztandók szét a szakszerűség fig-yelembevé+elével. A forint-díjszabásokat felül kell vizsgálni s utána véglegesen jóváhagyni és életbeléptetni. Mindehhez szükséges a magyar műszaki értelmiség egészének nyilvántartásba vétele megfelelő formák között. Szükség-esnek tar + juk a, tervező, tanácsadószakértő mérnökök betegségi és öregségi biztosítása kérdésének megoldását is. T. Országgyűlés! Számos kérdés van, amer lyet fel lehetne még tárni a költségvetésből, fel kell hívnom azonban mint a Szaktanács tagjának, a miniszter úr figyelmét arra, hogy a költségvetés 30.'oldalán ismertetett átképző és kiképző tanfolyamok nemcsak az, érdekelt 64*
