Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1009 Âz országgyűlés 45. illése 1948. évi- február hó 13-án, pénteken. 1010 József Attila, Derkovits, Dési-Huher és mások életsorsát, tragikus pályavégét, amelyet meg Ikelleít érniök annak ellenére, hogy _ munkájukkal, araiig magyar marad, mindvégig a magyarság gyarapodását» a magyar szellemiség emelkedését szolgálták és szolgálják. Talán nem élek vissza a t. Ház türelmével, ha ennek a haila dásellenességnek a példatárából előhozok néhány e&efet, mert a legnagyobb magyar betegségek egyike, a magyar feledékenység miatt, érdemes ezekre emlékeznünk. érdemes^ ezek közül néhányat idéznünk. Hogy a példasorozatot Petőfivel kezdjem, tudjuk, hogy az elmúlt rendszer idején a Pető fi-verseknek egy neun is jelentéktelen, hanem költőileg és politikailag is jelentős, értékes részét tiltotta, le a rendőri cenzúra, A rendőri cenzúra által megjelölt Petőfi-verseket szavalni senűlyen ünnepélyen, összejövkiteltera nem lehetett. Más modern költőikről nem is szólva, .a'rendőri cenzúra nyilvántartásában Petőfi- és Kölcsey-versek szerepeltek és amikor mi a negyvenes években megszerveztünk egy mozgalmat, hogy előadathassuk a magyar iszahadság nagy költői alkotásait és ezzel is felidézzük a némleitség és a magyar urálkodóosztály és politikai rendszer elleni tömeghangulatot, napról napra találkoznunk kellett ezzel a rendőri cenzúrával, amely a magyar költői alkotások legértékesebb darabjait — Petőfivel az élükön — letiltotta a dobogóról és lehervasztotta előadóművészeiink ajkáról. Vagy mutassak rá. hogy a volt kormányzó, Horthy Miklós jelenlétében Bántók, Bélának semminemű művét előadná nem- lehetett? Hivatalos rendtalet intézkedett arról, hogy a kormányzó jelenlétében Bartók Béla művei előadathatatlanok, pedig ámíthatjuk, hogy Bartók Béla a XX.-század legnagyobb magyar alkotózsenije (Ugy van! Ugy van! a

. kisgazdapárton.) és a magyar alkotózsenik sorában mindvégig a legnagyobbak között fog maradni. (LUKÁCS Vilmos (md): A kormányzó magyarul sem tudott!) Mutassak rá arra, hogy Operaházunkban Bartók-műveket bemutatni nem lehetett? Vagy mutassak rá arra, hogy a magyar parasztság egy ntani is forradalmi módon lázító, szelíd, halkszavú, ironikus írójának, Móra Ferencnek szobrát, amelyeit a, város közönsége emeltetett, a hivatalos kultusizkorinányizat nem engedte lelepleztetni? A szobor a harmincas évek végén és a negyvenes években ott állt Leleplezetlenül, mert a kormányzat nem engedte, hogy Móra szobrának és Móra emlék«zetétnek megadassék a tisztelet, nibrt Móra Ferenc a magyar szegéiiiyparasztságnak bármily halkszavú. bármily csendes és finom, kifejezője volt is, de mégis a magyar parasztélet elnyomó ttságának, a magyar nép szenvedéseinek megszólal tatóia és a húszas évek uralmi rendszerének ironikus, bár nagyon szelid irónliáljú bírálója mert lenni alkotásaiban. Vagy mutassak ra arra, hogy a magyar közoktatásügy értékrendszerében éppenúgy, mint a polgári társadalom köreiben elterjedt iszokás és gyakorlat voTt^az. ioari és paraszti munka valóságos niegvtetése. valósággal intézményes, megszégyenítő lemezese f Ezek a példák mind mutatják; hogy az a rendszer valóban maga volt a haladásellenesség, a szeli emelten esiség; az ipari munka és a paraszti munka megvetésével nyíltan is kifejeződhetik előttünk, hogy az a rendszer az alkotás- az értéktermelési iránt valóságos irtó. zattal viseltetett, ? ;

, ; „ ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. Midőn a Kossuth-díjról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk, szeretnék rámutatni arra, amdifä Horváth János igen t. képviselőtársam is utalt, hogy tudniillik ez a Kossuífahdíj nem kíván valami henye, valami küllöntáflió. — ha úgy tetszik — neobarokk ^dísz lenni a magyar közművelődésben, ellenkezőleg, szervesen beleépül művelődéspolitikánkba, sőt beleépül s mintegy betetőzi közoktatásrendszerünket. Mi az alapérték, mi az alapirány, amely felé mi vezetni akarjuk növendékeinklet'F Tavaly — ha isizabad ilyen személyes mozzanatra is hivatkoznom — a min/iszteri tárca-' vállalása uitán rámutattam asra» hogy a magyar közoktatásügy ideálja, az egész magyar köznevelés ideálja egy lelhet: az alkotómunka tisztelete. Az alkotómunka tisztelete, a paraszti munka tisztelete, a munkásnak a bányában, az üzemi munkahelyeken váló tisztelete, az alkotó munka szellemi szféráinak tisztelete: ez az a központi gondolat, amelynek irányítania kell az egész magyar köznevelést. Mi a munkát és az alkotást kívánjuk megbecsülni, hogy azzal is kifejezzük azt, hogy a mi politikáink] ai béke és az építés, nem pedig a. reniibolás, nem a háborúra való készülődés és a háborúra való uszítás. Az alkotó ember az, ideálunk, és ez megmutatkozik ennek a Kossuth-díjnak egész szerkezetében, egész felépítésében is. Ügy érezzük, hogy az ilyen törvényjavaslat szövege, betűi, de szelleme is teljes intenciójában azt kívánja kifejezni, hogy a mi népi demokráciánk legfőbb értékének az al" ' kotó embert tekinti, és itt.belekapcsolódik közoktatási rendszerünk abba a nagy politikai gondolatba, amely a mi

1 népi demokráciánkat jellemzi: hogy az alkotó munka minden értékes területét kiemeleodőnek tartjuk. Mi jól tudjuk, hogy a halasi homoknak, a duna~tiszaközi homoknak és a nehéz földnek megfékesése, flaegfegyelmeziése és megművelése azoknak a polgároknak, azoknak a parasztoknak, azoknak a névtelen paraszti tömegeknek volt nagy érdeme és nmnkáoa, akik ezen a halasi homokon és a Duna—Tisza közén, kertvárosokat varázsoltak elő, afcik a paraszti munka- naprólnapra megvalósuló áldozatos, igénytelen és névtelen hősiességével megteremtették a magyar mezőgazdasági kultúra legkiemelkedőbb eredményeit, olyan kiemelkedő eredményeket, amelyekre mi nemcsak itthon vagyunk büszkék, hanem amelyek márkát jelentenek és gazdasági életünk jelentékeny részét képviselik külföldön is. Rámutathatunk arra, hogy ez a Kossuthdíj az ipari munka hőseit is jutalmazni kívánja. Jutalmazni kívánjuk az ipaii munkának mindeddig- szintén névtelenségben maradt alkotóit, feltalálóit, azokat a munkásainkat, azokat a mérnökeinket, akik a magyar iparfejlesztés és ezen keresztül a magyar építés naigy művét szolgálták- És mellettük — amire legelsősorbain mutattak rá igen t. képviselőtársaim — a magyar irodalom, a magyar művészet és a magyar tudemánv itele« alkotóit js kiemelni és megtisztelni-hiv tott a Kossuth-díj. Az előadó Andies Erzsébet igen t. képviselőtársam is rámutatott arra a szempontra, hogy a Kossuth-díjnak egyik alapgondolata és kiemelkedő mozzanata az eg*yéni teljesítmény jutalmazása. Itt is szeretnék rámutatni ' arra, hogy az egyéni teljesítmény, az egyéni 61 '*.