Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1001 Az országgyűlés 45. ülése 1948. teni, hogy a demokráciában minél többet, minél szebbet tudjunk alkotná. Végezetül legyen szabad .remélnem, hogy a Kossuth-díjban részesülő tudósok és művé­szek között nemcsak férfiakat fogunk találni» hanem ia kitüntetetitek között nőket is lehet majd üdvözölni. • A javaslatot mind a magam, mind pártom nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! CZÉH JÓZSEF jegyző: Horváth János! HORVÁTH JÁNOS (pp): T. Országgyűlés! Amiikor az 1947/48-as költségvetés tárgyalása folyik, amely költségvetés nagyfontosságú nemzetgazdaságunk életére és jelentős határ­köve népi demokráciánk fejlődésének, s amikor ennek a költségvetésnek komolyságához illően tárgyalja a parlament a költségvetés külön­böző fejezeteit, akkor egy kis időre kivonjuk magunkat a költségvetés tárgyalásának rend­szeres menetéből aizért. hogy napirendre tűzzük és méltó tisztelettel megszavazzuk a Kossuth­díj megalapításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat arra hivatott, hogy mindazok lasz alkotó emberek, akik kiváló, példaadó teljesítményt értek el, az újjáépítés terén előljártak az alkotó munkában,* a nemzet által kellő díjazással tiszteljük meg, egyrészt azért, hogy valóban érezzék azt, hogy köztár­saságunk megbecsüléssel tekint rájuk, más­részt pedig azért, hogy további alkotó munkára serkentsük őket, anélkül azonban, hogy valaha is a megfizetettség érzetét keltsük fel bennünk. A Nemzeti Parasztpárt nevében csak öröm­mel üdvözölhetjük ezt a törvényjavaslatot, — hiszen ezzel ismét tanújelét - adjuk annak, igen nagy fontosságot tulajdonítunk az alkotó, termelő munkának — annál , inkább, mert a Nemzeti Parasztpártban nemcsak népi írók, hanem tudósok, művészek, orvosok, nevelők is vannak igen megbecsülendő számban, de első­sorban olyan parasztságunk van. amelynek soraiból igen' sokan bebizonyították már azt, hogy egyéni munkájukkal és tehetségűkkel tekintélyes mércékben elősegítették demokrá­ciánk fejlődését. Nemcsak az egyéni gazdál­kodást, az egyéni termelés nyújtottak nagyot és igen komoly követendő oéldát, h^nem oilyan mozgalmaik élére is. állottak és tudtak vezetők lenni ezekben m mozgalmakban, amelyeknek előfeltétele nem lehet más, mint az, hogy ezek a dolgozó parasztok valóban hisznek a demo­krácia rendszerében és ezzel együtt politikai és gazdasági fejlődésünk élharcosai tudnak lenni­Látszólag kicsi ez a törvényjavaslat, je­lentősége azonban nagy. Új szint visz tör­vénytárunkba. A múlt úri rendszerben nem igen osztogattak ilyen dííakat és ha osztottak is, azok nem voltak méltók arra. hosy <az »igen tisztelt« akkori képviselőház és felsőház foglalkozzék vele, mert az akkori díjak szol­gadíjak voltak, nem az alkotómunka dicsére­tét jelentették. Néhány e&el&det tüntettek ki némi pénzjutalommal, szintén nem alkotó­munkájáért — mert »alkotni«, csak a tiszt­tartó »alkotott« — hanem szolgásagáért. Leg­feljebb a iószágkormányzó kezet fnorott vele, viagy esetleg kezet fogott vele a föMmiVd^s­ügyi miniszter is. "És mit mondhattak lélek­ben a szép szavak mögöttf »Ez a Judás­évi február hó 13-án, pénteken. 1002 pénz; vesd ide öreg csontodat, testedet, mert úgyis nemsokára a földé leszel. 45—50 évet eltöltőttél jó szolgaságban, mindenkor engedel­mes cselédünk voltál nagybirtokainkon, fiaid pedig a fronton fognak meghalnij szintén nagy­birtokainkért.« Ilyenekért osztogatott az úri Magyarország díjakat. T. Országgyűlés! Nagy jelentősége van annak, hogy ezt a Kossuth-díjat éppen a cen­tenáriumi évben iktatjuk törvénybe. A cen­tenáriumi év visszatekintést jelent a szabad­ságharc megindulására, megemlékezést jelent az 1848-as hősökről, akiknek- példája erőt nyújt nekünk a mostani súlyos feladatok megoldá­sara és példa arra, hogy nem szabad enged­nünk kitűzött céljainkból. A szabadságharc elbukott, (LUKÁCS Vil­mos (md): De eszméje örökkön él!) és ha y hozott is némi változást társadalmi szerveze­tünkben, az utána következő száz év alatt ez ' a szerkezet mindig jobban és jobban a kizsák­mányolást szolgálta, amely kizsákmányolás a Horthy-korszakban érte el csúcspontját. A társadalom élén pénzemberek, politikai kalan- • dórok állottak és a születési előjogok érvé>­nyesültek. így volt ez, és még mai sem vetkőz­tük le ezt teljesen, nagyon hosszú út van,még a megtisztulásig. Ha szétnézünk a haladó államok között, ha nézzük például a Szovjetuniót, megállapít­hatjuk, hogy ott a társadalom télére az alkotó­munkát végző tudósok, művészek, pedagógu­sok, orvosok, a különböző üzemek szakem­berei kerültek. Ez a dolog természetes rendje is. Nálunk azonban még most sem tartunk ott, hogy társadalmunk élén a kiváló mun­kát végző alkotó emberek lennének. A Kos­suth-díj az első komoly lépés arrafelé, hogy mi is fokozottabb miértekben állítsuk az alko­tás embereit népünk elé és letérjünk a szüle­téssel és pénzzel szerzett előjogokról. Előttem szólott igen t. képviselőtársaim különösen kiemelték a tudósok és művészek jelentőségét, amivel teljesen egyetértek. _ Engedjék meg, hogy pár szóval a fizikai munkásokról is megemlékezzem a Kossuth­díjjal kapcsolatban. A törvényjavaslat gon­doskodik arról, hogy ne csak tud-^v^ T^Űvé­szek, nevelők kaphassanak Kossuth-díjat, ha­nem testi munkások is. Ez különösen jeienios számunkra, mert módot nyújt arra, hogy a parasztság' köréből is jutalmazzuk az arra érdemes embereket. Az ország újjáépítésé­nek nagy munkájából a magyar parasztság is kivette a részét. Erejét megfeszítve hozta helyre a háború okozta károkat és megkezdte a termelést. A nagybirtok felosztásával több mint félmillió ember indult el az egyéni gaz­dálkodás utján. Meg" kell hajtanunk az elis­merés zászlaját az egész dolgozó parasztság előtt azoknak az óriási feladatoknak az elvég­zéséért, amelyekkel a háború után az ország talpraállításához hozzájárultak. A Kossuth-díj azonban arra való, hogy olyan egyéneket jutalmazzunk, akik példaadó módion a parasztság élén jártak vagy egyéni munkájuk kiválóságával, vagy a közösségért végzett munkájuk eredményességével. Aho­. gyan a munkásság között találunk nagyon sok olyan embert, aki nemcsak fizikai erejé­vel ért el nagyobb eredményt, hanem a szelle­mével alkotott olyat, ami eredményessé tette munkáját, ugyanúgy szerteszéjjel az ország­ban találunk parasztokat, akik kiváló teljesít-

Next

/
Thumbnails
Contents