Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

1001 Az országgyűlés 45. ülése 1948. teni, hogy a demokráciában minél többet, minél szebbet tudjunk alkotná. Végezetül legyen szabad .remélnem, hogy a Kossuth-díjban részesülő tudósok és művészek között nemcsak férfiakat fogunk találni» hanem ia kitüntetetitek között nőket is lehet majd üdvözölni. • A javaslatot mind a magam, mind pártom nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! CZÉH JÓZSEF jegyző: Horváth János! HORVÁTH JÁNOS (pp): T. Országgyűlés! Amiikor az 1947/48-as költségvetés tárgyalása folyik, amely költségvetés nagyfontosságú nemzetgazdaságunk életére és jelentős határköve népi demokráciánk fejlődésének, s amikor ennek a költségvetésnek komolyságához illően tárgyalja a parlament a költségvetés különböző fejezeteit, akkor egy kis időre kivonjuk magunkat a költségvetés tárgyalásának rendszeres menetéből aizért. hogy napirendre tűzzük és méltó tisztelettel megszavazzuk a Kossuthdíj megalapításáról szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat arra hivatott, hogy mindazok lasz alkotó emberek, akik kiváló, példaadó teljesítményt értek el, az újjáépítés terén előljártak az alkotó munkában,* a nemzet által kellő díjazással tiszteljük meg, egyrészt azért, hogy valóban érezzék azt, hogy köztársaságunk megbecsüléssel tekint rájuk, másrészt pedig azért, hogy további alkotó munkára serkentsük őket, anélkül azonban, hogy valaha is a megfizetettség érzetét keltsük fel bennünk. A Nemzeti Parasztpárt nevében csak örömmel üdvözölhetjük ezt a törvényjavaslatot, — hiszen ezzel ismét tanújelét - adjuk annak, igen nagy fontosságot tulajdonítunk az alkotó, termelő munkának — annál , inkább, mert a Nemzeti Parasztpártban nemcsak népi írók, hanem tudósok, művészek, orvosok, nevelők is vannak igen megbecsülendő számban, de elsősorban olyan parasztságunk van. amelynek soraiból igen' sokan bebizonyították már azt, hogy egyéni munkájukkal és tehetségűkkel tekintélyes mércékben elősegítették demokráciánk fejlődését. Nemcsak az egyéni gazdálkodást, az egyéni termelés nyújtottak nagyot és igen komoly követendő oéldát, h^nem oilyan mozgalmaik élére is. állottak és tudtak vezetők lenni ezekben m mozgalmakban, amelyeknek előfeltétele nem lehet más, mint az, hogy ezek a dolgozó parasztok valóban hisznek a demokrácia rendszerében és ezzel együtt politikai és gazdasági fejlődésünk élharcosai tudnak lenniLátszólag kicsi ez a törvényjavaslat, jelentősége azonban nagy. Új szint visz törvénytárunkba. A múlt úri rendszerben nem igen osztogattak ilyen dííakat és ha osztottak is, azok nem voltak méltók arra. hosy <az »igen tisztelt« akkori képviselőház és felsőház foglalkozzék vele, mert az akkori díjak szolgadíjak voltak, nem az alkotómunka dicséretét jelentették. Néhány e&el&det tüntettek ki némi pénzjutalommal, szintén nem alkotómunkájáért — mert »alkotni«, csak a tiszttartó »alkotott« — hanem szolgásagáért. Legfeljebb a iószágkormányzó kezet fnorott vele, viagy esetleg kezet fogott vele a föMmiVd^sügyi miniszter is. "És mit mondhattak lélekben a szép szavak mögöttf »Ez a Judásévi február hó 13-án, pénteken. 1002 pénz; vesd ide öreg csontodat, testedet, mert úgyis nemsokára a földé leszel. 45—50 évet eltöltőttél jó szolgaságban, mindenkor engedelmes cselédünk voltál nagybirtokainkon, fiaid pedig a fronton fognak meghalnij szintén nagybirtokainkért.« Ilyenekért osztogatott az úri Magyarország díjakat. T. Országgyűlés! Nagy jelentősége van annak, hogy ezt a Kossuth-díjat éppen a centenáriumi évben iktatjuk törvénybe. A centenáriumi év visszatekintést jelent a szabadságharc megindulására, megemlékezést jelent az 1848-as hősökről, akiknek- példája erőt nyújt nekünk a mostani súlyos feladatok megoldásara és példa arra, hogy nem szabad engednünk kitűzött céljainkból. A szabadságharc elbukott, (LUKÁCS Vilmos (md): De eszméje örökkön él!) és ha y hozott is némi változást társadalmi szervezetünkben, az utána következő száz év alatt ez ' a szerkezet mindig jobban és jobban a kizsákmányolást szolgálta, amely kizsákmányolás a Horthy-korszakban érte el csúcspontját. A társadalom élén pénzemberek, politikai kalan- • dórok állottak és a születési előjogok érvé>nyesültek. így volt ez, és még mai sem vetkőztük le ezt teljesen, nagyon hosszú út van,még a megtisztulásig. Ha szétnézünk a haladó államok között, ha nézzük például a Szovjetuniót, megállapíthatjuk, hogy ott a társadalom télére az alkotómunkát végző tudósok, művészek, pedagógusok, orvosok, a különböző üzemek szakemberei kerültek. Ez a dolog természetes rendje is. Nálunk azonban még most sem tartunk ott, hogy társadalmunk élén a kiváló munkát végző alkotó emberek lennének. A Kossuth-díj az első komoly lépés arrafelé, hogy mi is fokozottabb miértekben állítsuk az alkotás embereit népünk elé és letérjünk a születéssel és pénzzel szerzett előjogokról. Előttem szólott igen t. képviselőtársaim különösen kiemelték a tudósok és művészek jelentőségét, amivel teljesen egyetértek. _ Engedjék meg, hogy pár szóval a fizikai munkásokról is megemlékezzem a Kossuthdíjjal kapcsolatban. A törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy ne csak tud-^v^ T^Űvészek, nevelők kaphassanak Kossuth-díjat, hanem testi munkások is. Ez különösen jeienios számunkra, mert módot nyújt arra, hogy a parasztság' köréből is jutalmazzuk az arra érdemes embereket. Az ország újjáépítésének nagy munkájából a magyar parasztság is kivette a részét. Erejét megfeszítve hozta helyre a háború okozta károkat és megkezdte a termelést. A nagybirtok felosztásával több mint félmillió ember indult el az egyéni gazdálkodás utján. Meg" kell hajtanunk az elismerés zászlaját az egész dolgozó parasztság előtt azoknak az óriási feladatoknak az elvégzéséért, amelyekkel a háború után az ország talpraállításához hozzájárultak. A Kossuth-díj azonban arra való, hogy olyan egyéneket jutalmazzunk, akik példaadó módion a parasztság élén jártak vagy egyéni munkájuk kiválóságával, vagy a közösségért végzett munkájuk eredményességével. Aho. gyan a munkásság között találunk nagyon sok olyan embert, aki nemcsak fizikai erejével ért el nagyobb eredményt, hanem a szellemével alkotott olyat, ami eredményessé tette munkáját, ugyanúgy szerteszéjjel az országban találunk parasztokat, akik kiváló teljesít-