Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-45

991 Àz országgyűlés 45. ülése 1948. (Elnök: NAGY IMRE — 10.15.) ­ELNÖK: T. Országgyűlés ! Az^ ülést meg-, nyitóin. A mai ülés jegyzőkönyvének vezeté­sére H egyesi Jámos, az egyéb jegyzői teendők, ellátására pedig Czétb. József jegyző urat ké­rem fel.. J* T. Országgyűlés! Kolbert János és Kovács István képviselő urak e hó, 11-én az interpellá­ciók előterjesztésének időpontjában nem voltak jelen, ezérlt a házszabályok 101. §-a (2) bekez­désében foglalt rendelkezések értelmében az országgyűlés interpellációikat törölte. A kép­viselő' urak távolmaradásukat nálam kellő­képpen igazolták, ezért javaslom,, hogy. ugyan­abban a tárgyban újból bejegyzett isnterpeilla" eióikat a legközelebbi interpelláció s napon el­mondhassák. Az országgyűlés a javaslatot el-' fogadja. Oritutav Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. ORTÜTAY GYULA miniszter: Van szeren­csém benyújtani a kulturális együttműködés tárgyában Budapesten, 1948^ évi január ,hó 31. napjám aláírjt magyar lengyel egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ké­rem az országgyűlést, hogy a törványjávas" Mit kinyomatását és szétosztását elrendelni, valamint előzetes tárgyalás és jelentéstétel cél­jából a külügyi- és közoktatásügyi bizottsági­hoz utasítani ' szíveskedjék. (PARRAGI György (md): Nem egész két héttel az egyez­mény aláírása után a lengyel egyesüljetet ki­-dobit ák shell yű ségéből ! ) ELNÖK: Az országgyűlés a törvény javas­latot kinyomatja, tagjai közt szétosztaíija.elő­ztetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig kiadja a miniszter úr által javasolt bizottsá­goknak. T. Országgyűlés! Napirend szerint követ­kezik a Kossuth-díj alapításáról szóló törvény­javaslat tárgyalása. Mielőtt előadó képviselő­társunknak megadván a szót, 'a t, Ország-^ gyűlés tudomásiára hozom, hogy " a törvény­_ javaslathoz a Magyar Kommunist Párt, a ' Független Kisgazda Párt, a Szociáldemokrata Párt és^ a Nemzeti Paraszt Párt jelentettek be szónokokat éspedig llku Pál, Csala István, Kárpáti Anlíail és Horváth János országgyű­lési képviselőket. Az országgyűlés a bejelen­tést tudomásul veszi. Anidics Erzsébet élőadó kép viselő társun­kat illeti a szó. ANDICS ERZSÉBET (kp) előadó: T. Or­szággyűlés ! Amikor az országgyűlés letárgyalja és elfogadja a közoktatásügyi miniszter úrnak ezt a törvényjavaslatát, amelynek célja 1848 március 15-ikje százéves évfordulójának, méltó megünmeplésie, azzal, hogy komoly díjakban részesíti ez alkalommal azokat, akik a tudomá­nyos " és művészieiti, gazdasági és újjáépítési muihka terén kiválót alkottak, akkor a magyar törvényhozó testül ejt olyan kezdeményezés szá­mára nyitja meg az utat, amelyre büszke lehet fiatal demokratikus rendünk és amelyről • el­mondhatjuk, hogy mélyen összefüger demokra­tikus rendümkkeí, ennek talajából nőtt ki és a letűnt rendszerben elképzelhető - -sem lett volna. "Bár a törvényjavaslat, amikor felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekért kiváló teljesítmény esetén Kossuth-díj jár, egy szó­val sem* beszél politikai tevékenységről, égy szóval sem említi a politikát. Ennek; ellenére meg kel] mondanunk, hogy az a viszony a évi február hó 13-án, pénteken. 992 tudományhoz és művészethez, amelyet ez a törvényjavaslat visszatükrözi, igenisi politi­kum, és ez következik fiatal demokratikus ren­dünk lényegéből. A haladó politika és a haladó .tudomány, a haladó politika és a haladó művészet szö­vetségéről tanúskodik ez, a törvényjavaslat. Kifejezi azt az igazságot, hogy haladé. politika nem lehetséges haladó tudomány nélkül, hogy demokratikus rendünk ~,nem szilárdulhat meg anélkül, hogy tudományos téren, a technika. a művészet, a termelő munka terén ne érjünk el új, az. eddiginél hatalmasabb eredményeket. Ugyanakkor azonban a tudomány a művé­szeit s a politikai haladás, szövetségét mutatja a javaslat abbéi a szempontból is, hogy a ha­ladó tudomány, a haladó művészet sém tud magának utat törni politikai szabadság nél­kül. (PARRAGI György (md): Ügy van!) A haladó tudományt, a haladó művészetet csak a w szabadság- menti meg az elesenevészesedés­től, művelői számára csak a szabadság bizto­sítja azt, hogy ne kerüljenek összeütközésbe önmagukkal és a világgal, ahogyan József Attila kifejezte magát: »Jöjj el szabadság, te szülj nfekem rendet«. Tudjuk, hogy nemcsak József Attila, hanem annyi anás író, művész életét és munkáját elsősorbán a szabadság hiánya (toute ketté. Rá kell mutatnom ennek a törvényjavas­latnak újszerűségem Nem véletlenség az, hogy elsőízbein történik meg. hogy a magyar- állam a maga tekintélyével" és anyagi súlyával segít­ségére siet a tudománynak és művészetnieik. Voltak eddig is állami ösztöhdíjak. Nem kell magyaráznom az országgyűlés előtt, mi- a kü­lönbség állami ösztöndíj"~és olyan dijakHkO­zött, amelyek már a kész munkát, a kész műn- " kate'ljesítményt díjazzák Mint tudjuk, ilyen díjazások Magyarorszá­gon eddig imiafgánalapí fásokból történtek. Még a Tudományos Akadémia nagydíját is tulaj­donképpen a Vligyázó-vagyonbót fizették, épp­úgy annyi más díjat is, például a Marczibányi­. állapításból, a Semsey-alapításból, hogy más magáníalapításokiróiH ne is beszéljek. Most először történik, hogy az állam a maga ügyének tekinti • a tudomány és művészet. fejlesztését először történik, hogy ezt közügy­nek tekinti, éppen olyan közügynek és éppen olyan állami kötelességnek, amint iái rend fenn­tartását, mint a közÜJet adminisztrációját. Közügy: áltamiii ügy. Ebben kifejezést nyer az a. nagyjelentőségű tény, hogy ennek az állam­nak más letlfc a gazdája és amíg a régi Ma­gyarországon mindig* telt csendőrre és lakta­nyára, de sohasem (telt arra, hogy a , tudósokat és művészeket itámogasjsák, annak - dienere, hogy az állami költségvetésben a személyi kiadások egyre nagyobb összegeket tettek ki, ebiben az új álamban az új gazda, a magyar nép, a magyar munkásság, parasztság és dol­gozó értelmiség az anyagi nehézségek eltem é're is úgy -látja: itt van az ideje annak, hogy gon­doskodjanak azokról, akik 1 alkotómunkáliuk révén a nemzet igazi, legigazibb hősei. De "új ebben a javasilatbatn, új a Kossuth­díj intézményében az is, hogy milyen bőkezűen akar gondoskodni a művészet, a tudomány, a technika és a termelő munka hőseiről. Nem - szimbolikus díjakról van szó. hanem hatalmas díjakról, amelyek tényleg alkalmasak lesznek larra, — különösen azáltal, hogy egy évi telje­sítményt fognak díjazni —• hogy . megszüntess sëk a magyar tudósok, művészek égbekJáíltó

Next

/
Thumbnails
Contents