Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

971 'Az orsMággyűlés 44. ülése 1948. hogy'erre a célra megtalálja a szükséges fedezetet. (ERÖSS János (kg): A minisztéiriuim legszebb feladata!) T. Ház! Kultúrfalvak lebegnek szemeink előtt, .amelyek csak méretekben különb őznek a városoktól, egyébként minden kultúra és nemes szórakozás éppen úgy megvan bennük, mint a városokban. Jöjjön tehát a népház, a villanyvilágítás, a higiénikus, ízléses és^ hagyományos építkezés, népiskolák, szakiskolák, telefon, "járda, jó ivóvizet adó kutak stb-, hogy az élni akaró egészséges magyar nemzedéknek mindene meglegyen. (KISS Ferenc félegyházi (ind) : Torony is kell ,aj faluban!) Bár a mai idők igen súlyosak, mégis bizakodó bittel vágunk neki a falu megerősítésiének, valamint felsegítésének, hogy a maga lábán tudjon jármi, mert csak ez jelentheti a nemzet jövendő életének békés, demokratikus; fejlődését a magyar kultúrfaluk keretében. A költségvetést pártunk nevében elfogadom. (Taps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli FARKAS GYÖRGY jegyző: Bechtler Péter! BECHTLER PÉTER (szd) : T. Országgyűlés! Második alkalommal szerepel a magyar állam költségvetésében az építés- és közmunkaügyi tárca költségvetése és valamennyiünket, akik az ország városrendezési és építésügyi problémáinak jelentőségét, a háború során keletkezett állapotok, rombolások helyreállítására irányuló Jevékemység fontosságát átérezzükt, megnyugvással tölt eh hogy-az építésügynek az országban immár hivatott gondozója és képviselője van,. Megnyugtatásunkra szolgál az a megállapítás, hogy a költségvetés az elmúlt évhez képest emelkedést mutat, ami a miniszterre bízott értékek hatályosabb képviseletét és érvényesülését jelenti. A rendes kiadások az elmúlt évi 5 millióról majdnem 10 millió forintra!, tehát közel 5 millió forinttal emelkedtek. Ha az ekként felemelt költségvetési végösszeg részleteit tekintjük, azt látjuk, hogy a személyi járandóságok 3-1 millió forintról 4.9 millió forintra, tehát 1.8 millió forinttal, a dologi kiadások közel 2 millió forintról 4.6 millió forintra, tehát 2.6 millió forinttal emelkedtekA személyi járandóságok növekedése részben az ill elmén y emelésből s a mérnökök és műszaki képesítésű alkalmazottiak számára biztosított műszaki pótlékból, részben pedig onnan ered, hogy az 1946'XXIV. te. végrehajtása bizonyos személyzetszaporítást tett szükségessé. Ezt a létszámemelést .indokolja az, hogy folyamatban van az építésügyi igazgatás alsó- és középfokú szerveinek kiépítése. A miniszter törvényádta felhatalmazás aliapján felállította a budapesti és a vidéki fő" igazgatóságokat és az építési hivatalokat. Ezek az új szervek egyes vonatkozásokban már meg is kezdték működésüket, hogy elősegítsék a törvény által a miniszter hatáskörébe utalt, az ország minden részén folyó építkezési közmunkák egységes irányítását, a szükséges költségek, munkaerők, anyagok legmegfelelőbb és le^ggazdaságOiSjabb felhasználását. Tudomásom szerint az építésügyi szakigazgatás és az általános igazgatás egymáshoz való viszonya a . hatósági jogok gyakorlása tekintetében még nincs teljesen tisztázva. Kétségtelen, hogy közig-azgialásunk kiépüli február hő lS-éit, csütörtökön. 972 • \ lése a szakigazgatás irányában haladt. Ezt nemcsak atz a körülmény indokolja, hogy a közigazgatás mind jobban és jobban megtelik gaz

4 dasági elemekkel .és mind inkább feladatának tekinti, hogy az emberi együttélésből keletkező' és az emberi közösség célját szolgáló gazdasági tényezőket maga kezelje, s a kollektive mutatkozó szükségleteket maga elégítse ki, hanem indokolja az is, hogy a tervszerűen- kiépített gazdálkodás a decentralizáció gazdasági és közjogi jelentőségének teljes méltánylása! mellett az eredményesség érdekében bizonyos központi vezetésre törekszik, amelynél a szakszerűségnek fokozott szerep jutNem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy a közigazgatásnak túlságosan szakágazataira való bontása, az egyes szakigazgatási ágaknak az általános igazgatástól való teljes elszakadása jóra, nem vezethet, sőt a közigazgatás egységének megbomlását vonhatja mágia után. Éppen ezért igen nagy fontossága van annak, hogy a szakigazgatás kiépítésénél az általános igazgatás jelentőségére, fórum-rendszerére is tekintettel legyünk. Ezt a szempontot nem szabad az építésügyi szakigazgatás kiépítésénél sem elhanyagolni. A dologi kiadások emelkedését az újjáépítés, a hároméves terv keretében tervezett, a tárca hatáskörébe utalt munkálatok indokolják. Nem mulaszthatom el, hogy.erről a helyről az építés- és közmunka ügyi minisztérium és a Budapest székesfőváros közti bizonyos vonatkozásokra a figyelmet fel ne uívjam. Mindenekelőtt egy régebben napirenden lévő, időközönkint fel-fel bukkanó problémára, Nagy-Budapest kérdésére kívánom felhívni a figyelmet. Valamennyiünk előtt ismeretes a fővárosnak és környékének, melyet az 1937:

VI. te. létesített jogilag, az egymáshoz való * viszonya. Ismeretes, hogy ezek a peremvárosok, peremközségek teljesen szabadon, a legridegebb spekulációtól irányítva fejlődtek minden tervszerűség nélkül- Ismerjük ezek elhanyagolt közművi és úthálózati rendszerét, valamint súlyos települési és lakásviszonyait. "Ezen az állapotom kívánt segíteni a városrendezésről és építésügyről szóló 1937:

VI. te-, amidőn a székesfőváros és környékének települési, városrendezési és építésügyi kérdéseit az 1870-ben létesített Fővárosi "Közmunkák Tanácsára bízta. Erre az intézkedésre szükség volt. Nincs egyetlen olyan állam sem, ahol a metropolisok és környékének problémái, felismerve a gazdasági, ipará^szociális és kulturális összefüggéseket, fel ne merüljenek és nincs olyan államvezetés, amely előbb-utóbb rá ne jönne arra, hogy a nagyváros és környékének egységes városrendezési és építésügyi irányítása csupán valamely, az illető önkormányzatokat magában foglaló, saját maga is autonóm jellegű és bizonyos pénzügyi önállósággal rendelkező testület útján történhetik. Budapestnek és környékének természetesein a városrendezésen és az; építésügyön kívül igen sok közös problémája vau. Mégis ezekhez a kérdésekhez kellett elsősorban nyúlni, mert ez az a működési terület, .amelyen soha jóvá nem tehető, évszázadokra kiható hibákat lehet elkövetni, szakszerű, megfelelő irányítás nélkülEbből a megoldásból kiindulva tartotta fenn az 1946;XXIV. te. a Fővárosi Közmunkák Tanácsa változatlan hatáskörét, bár pénzügyi önállósága tekintetében az elmúlt három év alatt érdemleges intézkedés nem történt. Két'