Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

r

Áz országgyűlés 44. ülésé 1948. zetének, a Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezetének és az Iparosok Országos Központjának küldötte is résztvesz. A lakáskérdés i

a Horthy-rendszer alatt meglehetősen el volt hanyagolva. Az iparbáróknak és a földesuraknak ugyanis a minél nagyobb profit volt a legfőbb gondjuk, és nem az, hogy munkásaik egészséges, emberhez méltó lakásban lakjanak. A versenyistállók paloták voltak ahhoz képest, amilyen lakásokban, lakásnak csúfolt odúkban laktak az urasági cselédek, a gazdasági munkások. (Egy hang a kommunistapárton: Szalmafedeles lakásokban! — Felkiáltások a demokrata néppárton,'. Ebben van valami!,Az igazat nem tagiadjnk le!) A demokráciáinak azonban annál nagyobb gondot kell fordítania erre ia kérdésre. s nekünk kell igyekeznünk a múlt - rendszer ilyenirányú bűméit és mulasztásait is jóvátenni. fA hároméves tervet vizsgálva," örömmel és elégtétellel látjuk, hogy az abban előirányzott összegeknek egyharmad része lakás- és egyéb .fontos építkezéseikre van beállítva. Sajnos, az idő rövidsége miatt az építkezési beruházások. (15-30) tételeinek .részletes ismertetésére nem térhetek ki, annyit azonban megállapíthatunk, hogy ezévi építkezési kilátásaink már sokkal kedvezőbbek, mint amilyenlek az elmúlt' esztendőikben voltak. De nagy örömünkre szolgál, t. Országgyűlés, hogy a lakástermelésbe a főváros, az OTI, a MABI és egyéb közülietek is bekapcsolódaiak, amihez még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ia nagyobb ipari vállalatok, üzemek, gyárak, bányát is be kell, hogy kapcsolódjanak a kislakásépítkezésbe. A lakáshiány jellemzésére vonatkozóan elég talán, ha azokra a nem könnyen ellenőrizhető statisztikai adatokra utalok, amelyek szerint csak a fővárosban több, mint 40.000 család nyomorog társbérletben, de több tízezerre tehető az ágyraj árok számai is. És hogy mit jelent társbérletben • lakni és ágyrajárni, arra Csak azok I tudnának méltó választ adni, " akik ennek az áldatlan állapotnak szenvedő részesei. (Egy hang a magyar demokratapárton: Szörnyű!) Ha mármost megnézzük, hogy. miből mtemnyi építési anyag áll mint készlet rendelkezésünkre, amellyel felkészülhetünk ez idén már a nagyobbarányú építkezésre, akkor a következőket látjuk: tömör téglából 36 millió, , válaszfaltéglából 700-000, ttetőeserépből 5 millió, tetőpalából 1 millió, cementből 15-000 tonna, mészből 3000 tonna, szabványos fedéllemezből 26.000 tekercs áll mint készlet ebben a percben rendelkezésre. 'Ezek a. készletlek lényegesen alacsonyabbak, mint az elmúlt esztendőnek ugyan^ ebben az időszakban voltak. Ha mármost figyelembevesszük azt a körülményt, hogy a folyó esztendőben sokkal nagyobb tarányú építkezésekre van kilátás, akkor a gondos gazda előrelátásával azt kell mondani, hogy igen fontos lenne az., építőipari anyagokat gyártó üzemeket, gyárakat racionális feltételek szem előtt tartása mellett bármilyen áldozatok árán is mielőbb megindítani. Ezzel a kérdéssel szoros összefüggésben van az a másilk) kérdés, amely az építkezések minél olcsóbbá tét-elére vonatkozik. (DËNES István; (md): Ez a legfontosabb!) Ebből, a szempontból új munkamódszer kidolgozása, új szerkezetek bevezetése, olcsó építőanyagok felkiutatása, alkalmazása és általában az építőévi február hó 12-én, csütörtökön. 9ö6 ipari vállalkozásnak újszerű megszervezése; a megoldásra váró legközelebbi feladatok. Itt kell megemlítenem talán, t. Országgyűlés, hogy az építkezések! költségei 1946 augusztusában az 1938. évi árakhoz viszonyítva 5—5 és félszeresek voltak, azóta azonban az építkezés költségei föleroelkedtek az 1938. évi költségek 9—9 és félszeresére, vagyis 1946 augusztusa óta az építkezési költségek emelkedése cirka 50%-os. Ez azt jelenti, hogy egy normál városi épület légköbmétere, amely 1938-ban 36 pengőbe került, 1948 januárjában már legalább 320 forintba került. Erre az emelkedésre az első pillanatban jóformáin

1 nincs is magyarázat Az építkezés költségét kialakító egyes tényezők, mint a munkabér, az anyagár, a fuvarozás és így tovább, nem emelkedtek ilyen arányban. De miért emelkedett akkor az építkezés Ikiöltsége és mi a biztosíték arra, hogy a következő hónapok és évek során nem fognak tovább emieílkedni! E kérdés tudományos kivizsgálására létesült az Építéstudományi Központ. Ennek az intézetnek feladata megállapítani, hogy miért emelkedtek ilyen mértékben az építkezés költségei, indokolt volt-e ez az emelkedés vagy sem, és hogyan lehetne ezt megállítani. Kiderült ugyanis, t- Országgyűlés, hogy ezeini a, téren sem az illetékes Anyag és Árhivatal, sem egyéb szerv nem végzett rendszeres munkát és az építkezés költségeinek feliderítése és állandó ellenőrzése eddig elhanyagolt terület volt. Időmérésen alapuló építőipari teljesítménymormák kidolgozását kell elvégezni, ami folyamatban van, mert ilyen^ tudományos alapon megállapított teljesítménynorma eddig nem volt és ami volt, némelykor túl laza, máskor túl szigorú volt. Ez a munkafegyelmet és végső fokon a teljesítményt nagy mértékben befolyásolta vagy lerontottaAz új teljesítménynormák a munkafegyelem és teljesítmény emelkedése révén az építkezések költségeinek csökkentését fogják eredményezni. Az építkezési költségek magasságának egyik oka a hanyag költségvetési kiírásokban és a korszerűtlen vállalati feltételekben kereshető. Uj, szabványos jellegű költségvetéseket kell tehát kidolgozni, amelyek egységes, jó kiírást teremtenek meg és megakadályozzák a pótmunkákat, a többletköltségeket és a rossz kivitelt. A szabván y kiírás ok alapján pontosabban lehet a költségeket iß kikalkulálni, ami szintén az árak csökkentéséhez vezet. De nem vagyok egyáltalában meggyőződve arról sem, hogy az építőipari vállaikozási haszon kérdésében megnyugtató helyzet és állapot áll-e fenn. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy idevonatkozóan nem kellene-e szintén komoly vizsgálatot végezni, nem lehetnem abból a vállalkozási haszonból még levonni azért, hogy az építkezést minél olcsóbbá tegyük és ezáltal minél több lakást tudjunk építeni. Az építőipari munkák lebonyolítását korszerűsíteni kell. Jugoszláviában és a Szovjetunióban számos olyan munkamódszer van, amelyekkel a magyar teljesítmények többszörösét lehetne elérni, ami által nemcsak a termelés emelkedik, hanem a munkások keresete és ennek révén életszínvonala is. A másik nagy munkaterület az építkezés olosóbbátételére a tervezés és a szerkezetek terén jelentkezik. A korszerű anyagok és ézerkezétek ugyanis nagymértékben hozzá járulhatnak iaz építkezések költeégeiaek csökkentése-