Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

89 Az országgyűlés 27. ülése 1947. képpé« az 5. § i) pontja, amely akként szól, hogy egymás vidékeinek megismerése céljából kirándulások szervezése és sportesemények ren­dezése, szakszervezeteknek, ifjúsági szervezetek­nek, gyógyhelyek, fürdők pihenés és üdülés céljából való rendelkezésre bocsátásának elő­segítése szintén ennek a, vegyes bizottságnak hatáskörébe tartozik. (KÉTELY ANNA elnök. 12-09.) A kát nép csak úgy tudja egymást közvet­lenül megismerni, ha egymás állampolgárai a másik országban hosszabb időt töltenek, ott a néppel érintkeznek és közvetlenül a hely­színen merítik azokat a benyomásokalt és jó eszméket, amelyeket azután otthon megvaló­síthatnak. Ennek ia szakasznak a végrehajtása tehát szintén jelentékenyen elő fogja mozdítani a magyar-jugossláv kulturális közeledést. , Amikor tehát a magunk részéről ezekkel a kérdésekkel foglalkozva, röviden rámutatunk annak 3 elén tőségére, amit ez a vegyes bizott­ság különösen képvisel, akkor kiemeljük még azt, hogy ez a vegyes bizottság minél többet ülésezzen es minél hathatósabban mozdítsa elő ezeknek a kulturális kapcsolatoknak a kiépíté­sét. Ha ez az egyezmény jól fog beválom, ha a vegyes bizottság jól fog működni, akkor nyil­ván igen jelentős lépést •fogunk tenni azoknak a céloknak az elérése felé, amelyek a duna­•medencei népek kölcsönös megbékélését, egy­más kultúrájának kölcsönös megismerését és igya nemzetközi béke megszilárdulását ds szol­gálják. Ezeknek a céloknak a. megvalósítása' érdekében üdvözöljük! lesüt aift ( íegyejzmlétnylt« ezért pártojm és a magam részéről örörnimeil el­fogadom. (Élénk éljenzés és taps.) Í ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok sorából? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: ' Fischer József! FISCHER JÓZSEF (szd): T. Országgyűlés! A magyar és jugoszláv kormány az előttünk fekvő törvényjavaslatban szentesít és érvénye­sít egy kapcsolatot, amely valójában a termé­szet törvényei következtében; mindig meg volt. A. magyar-délszláv kulturális kapcsolatok kezdő időpontját, amiint azt előttem szólott igen t. képviselőtársam is kifejtette, a XVIII. és XIX. százaidra tehetjük. Akkor jelentek meg a szer­bek azokon a dél-magyarországi területeken, amelyek a török pusztítás folytán elnéptened" tek, Az első szerb írók, költők és tudósok ma­gyar földöm nevelkedtek és e korszak szerb könyveinek nagyrészét is Budán nyomták. Ugyanebben az időben alapítotitíák Pesten az első szerb kultúregyesületet. A XIX. század első felében a szerb könyvek tekintélyes része a budai egyetemi nyomdából került ki, s a magyar fővárosban indul meg az első szerb folyóirat. A szerb irodalmi nyelv és helyesírás korszak reformátorát, Rarasicsot is erős szá­lak kapcsolták Magyarországhoz. A XIX. szá­zad utolsó harmadában a, magyarországi szerb kultúrában Jovanovics a legkimagaslóbb tehet­ség, Újvidéken születeítit, tanulmányait Pesten és Pozsonyban végezte, miajd a Kisfaludy Tár­saság levelező tagja volt. Magyar művek szerb fordításával példaadó munkát végzett. Mun­kásságát dicséri" többek között Arany János Toldijának, Petőfi János vitézéinek és Madách Az ember tragédiájának szerb fordítása da. N/álunk ©lsőízben Kazinczy érdeklődött a évi december hó 5-én, pénteken. 9Ô szerb népköltészet iránit és lefordított egy szerb gyászdalt. Vitkovics Mihály több szerb nép­dalt és balladát fordított s ezzel a magyar iro­dalmat új hanggal gazdagította, mert például ebben a modorban írlta Vörösmarty egyik leg­szebb versét, a Hedvig című legendát. Hatása egyébként Petőfinél és Bajza Józsefnél is fel­ismerhető. ­Vitkovics Mihály egyszerre volt magyar és szerb költő. Tanulmányokat írt óhitű ma­gyar költőkről. Székács József szerb népdalo­kat ültetett át magyar nyelvre. A szerb zenei kultúra megteremtője, Szítlankovics Kornél, Bu­dán született, tanulmányait Aradon, Szegeden és Budán végezte. A XIX. század szerb festői közül kiiemel­kedik Dániel Konstantin, aki_ a mi Barabá­sunkra emlékeztet, továbbá Ur-os, aki Mun" kácsyra emlékeztető zsánerképeket festett;. Épí­tészeti vonatkozásban megemlíthetem a. ma­gyar városokban található igen hangulatos szerb templomokat. T. Országgyűlés! A történelmi visszapil­lantás után nézzük a mai helyzetet. Tito Mar­sall a magyar miniszterek fogadásán a követ­kezőket mondotta (olvassa): »Jugoszláviát a háború befejezésé*ől kezdve az az elv' vezeti, hogy a múltra való tekintet nélkül a viszo­nyok megjavítása és megszilárdítása felé ha­ladjon minden szomszédjával.« A továbbiak­ban így folytatja Tito marsall (olvassa): »Magától értetődik, hogy számunkra nem kö-" zömbös, ki él határainkon, milyen ott a belső rendszer, vájjon terjeszkedő, idegen 'országok hódítására irányuló reakciós rendszer van-e. amely a nemzetközi reakciók befolyása alatt áll, vagy pedig demokrácia, népi demokra­tikus rendszer, mely közeledésre és a legszo­rosabb együttműködésre törekszik szomszédai­val.« Tito marsall eme kijelentései, mint az előadó úr részletes ismertetésében hallottuk, a magyar kisebbség kulturális intézményeinek nemcsak fenntartásában, hanem azok fejlesz­téssévei is tettekben kifejezésre jutott. T. Országgyűlés! Tito marsall nem téved a magyar demokrácia megítélésében. Jugo­szlávia és Magyarország történetében a fel­szabadulás új fejezetet nyitott. Véglegesen lezáródtak azok a korszakok, amelyekben az uralkodó osztályok hatalmi helyzetük bizto­sítása érdekéiben a két ország népét egymás­sal szembeállíthatták. Nemzetiről _ beszéltek, ami az ő fogalmazásukban sovinizmust es gyűlöletet jelentett. Ez a gyülöletpoliüka, amely a hazafiasiság palástjába volt burkolva, takarta az önző kevesek gazdasági érdekeit. Mintegy három évvel ezelőtt a két ország ve­zetését a dolgozó nép fiái vették át, s ezzel a reláció merőben megváltozott. A gazdasági kapcsolatok már nem a kevés ügyesek érde­keit takarják, hanem a két nép összességének boldogulását segíti elő. _ A két ország gazdasági érdekeinek tisztá­zása megnyitotta a, kapukat a kulturális kap­csolatok intézményes biztosítása számara. Az előttünk fekvő törvényjavaslat igyekszik be­hozni a hátrányt, amelyet ai társadalmi es politikai körülmények kulturális téren okoz­tak. Le kellett vé^re bontani azokat a korla­tokat, amelyeket a felvilágosodás ele emeltek. Falakat emeltek a múltban az! országok népei közé s ezek a falak elég magasak voltak ahhoz, hogy a, nagy tömegek nem voltak ke­pesíek azokon -átlátni. A onaigasabbrendű &m-

Next

/
Thumbnails
Contents