Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
945 f Az országgyűlés 44. ülése 1948, szólni- Annint méltóztiattalk hallani, az előadó úr szavaiból szinte azt leihet megállapítani, hogy építkezési és közniuiikaügyi téren ebben az országban alig van .már munka, amelyet az építkezés- és közmunkaügyi minisztériumnak el kellene végeznie. De mivel az éremnek két oldala van, (Közbeszólás a kommunistapárton: És azon a sok telken, amelyet kiutaltaik, mikor lesz ház! — Egy hang a néppárton: Az előadó úrtól kérdezze. Vagy a kormány tói!) és az egyik oldala az előadó út volt iszíveis itt előttünk feltárni, méltóztassanak megengedni, hogy a magam és pártom részéről az érem másik oldalát iß megvilágítsam, azt a célt akarván szolgálni, hogy így a két megvilágításból maid a jót, a hasznosat levonva, komolyabb, erőteljesebb építkezési munka induljon meg az ország mennél előbbi talpraállítása érdekében. T. Országgyűlés Î Az építkezés'- és közmunkaügyi minisztériumot a néppárt - részéről az egyik 'legfontosabb minisztériumnak tekintjük- A háborús események következtében az ország igen súlyos károklat szenvedett és ezeknek helyrehozatala jelentős részben e minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium költségvetését a múlt évivel összehasonlítani igen nehéz, minthogy számos költségvet éstechnifcai intézkedés az összehasonlítást megnehezíti. A rendes kiadások a múlt évi költségvetéssel szemben igen jelentősen emelkedtek. A múlt évi költségvetésben ugyanis a rendes kiadások 5,046.000 forintot tettek ki, jelenleg pedig 9,617.000 forintra emelkedtek- A kiadások emelkedését a miniszteri indokolás és az előadó úr szavai szerint is elsősorban az igazgatás területi szerveinek kiépítése hozta magával; egyedül emiatt 3,167.000 forint 'kiadási többlet mutatkozik a folyó évi költségvetésben. T. Országgyűlés! Igen sokat hallottunk arról, hogy az újjáépítés milyen szép eredményeket ért el- Vitán felül áll, hogy parasztságunk és ipari munkásságunk, valamint értelmiségünk erőfeszítései következtében szép eredményeket is értünk el, mégis a magam és pártom részéről az újjáépítésnek sokkal lendületesebb és tervszerűbb továbbfolytatását kívánjuk és ebből a szempontból vizsgáljuk az építés- és közmunkaüg3 7 i minisztérium költségvetését. T. Országgyűlés ! Az építés- és közmunka J ügyi minisztérium hatáskörébe, — mint ahogyan a neve is elárulj építésügyek és & közniunkaügyek tartoznak. Beszédem első részében csak 1 az építésügyek kérdésével kívánok foglalkozni. Itt megáillapítom, hogy az építésügyek terén a minisztériuminak véleményem szerint három komoly feladata van: először is a háború következtében tönkrementek' valamint a földreform folytán földhöz juttatottak kisJakásszűkségletének mennél előbb való biztosítása; másodszor: a magánlakóházak háborús kárainak helyreállítása; végül harmadszor: a középületekben beállott károk helyrehozatallá. (Ugy van! Ugy van!) Nézzük tehát, milyen eredményeket ért el a minisztérium e területen. A miniszter úr a vezetése alatt álló tárca kifejezett és hangsúlyozott programiápak központjába a kislakás" építkezéseket, elsősorban á falusi kislakásépítéseket állította. A magunk részéről ezt a tervet örömmé] üdvözöltük, mert hiszen a pártok között nem lehet eltérés abban, hogy elsősorban a sokat szenvedett parasztságba parasztr exisztenciák részére kell megfelelő, korszerű ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi február hó 12-én, csütörtökön. 946 otthont biztosítani; másrészt mindenki előtt tisztán kelL, hogy álljon az is. hogy a földreform addig nem lesz teljes, amíg okszerű gazdálkodást biztosító épületek nem állnak az újgazdák rendelkezésére. (Ugy van! a néppárton.) Tisztában vagyunk azzal, hogy az ország mai nehéz gazdasági helyzetében nem képes rendkívül nagy tőkéket igénylő építkezéseket^ folytatni, az állami költségvetés azonban mégsem alapozhatja elgondolását csupán a jelenre ; hanem a megvalósítást biztosító jövőre is kell tekintenie. A hároméves gazdasági terv a falusi lakásépítkezésekre egyébként jelentős tételeket irányzott elő, mint ahogyan az előadó úr is volt szíves megemlíteni; így mindjárt az első évben 68 millió, illetőleg a falusi épületekkel együtt 100 millió forintot rendel lakásépítés cél,„ jára. Ezeknek az összegeknek, főként a falusi lakásépítkezésekre előirányzott összegeknek, noha a költségvetési évnek már több mint fele eltelt, legjobb^ tudomásom szerint csak jelentéktelen töredékét használták fel eddig. Természetesen távol áll tőlünk, hogy az iparban vagy más gazdasági ágban dolgozó munkásság lakóházépítkezéseit helytelenítenek, sőt ezt kívánjuk is, de mégis tiltakoznunk kell az ellen, hogy az a parasztság, amely a múltban annyit szenvedett, továbbra is kiátkozott szenvedő' alanya legyen a magyar újjáépítésnek, {ügy van! a, néppárton. — ZENTAI Béla (kp): Ez túlzás! Azért nem az!) A minisztérium a falusi kislakásépítkezések lebonyolítására és meggyorsítására> fellendítésére még az 1947. év^ derekán életrehívta az Országos Házépítő Szövetkezetet, amelyről az előadó úr is megemlékezett előadásában. Ez a szövetkezet magába olvasztotta a FAKSZ-ot és több hasonló rendeltetésű szövetkezetet is. A megalakításától számított mintegy félév múlva az igazgatóság tagjait a kormány ki is nevezte. Az igazgatósig tevékenysége azóta egy ülésben merült ki, sőt még most is az a helyzet, hogy a szövetkezet alapszabály nélkül működik. (VÉRTES István (md) : A tiszteletdíjakat felveszik ! — BENCSIK Gyula (kg) államtitkár: Naina!) Később a szövetkezet ügyeinek intézésére miniszteri biztost neveztek ki. legutóbb pedig, ahogyan értesüliünk, — erre az előadó úr is célzott, — a nagyvonalúnak beharangozott házépítő-szövetkezet, szinte komikusan» mintegy családi alapon, talán tisztán parasztpárti szempontból, az Orfsizágos Szövetkezeti Hitelintézetbe olvadt be. Közben hónapok multak el semmittevéssel, mert a tárgyalásokon kívül a falusi kiislakásépítíkezések terén komoly -munka nem történt. (Ugy van! a néppárton.) Nem lehet tehát ezt a nagyfontosságú kérdést csak írásokkal, politikai beszédekkel, vidéki népgyűléseken elmondott szónoklatokkal elintézni. Kíváncsiak vagyunk arra, miben fogja mindez elősegíteni a kislakások építkezésének munkáját akkor» amikor az elmúlt költségvetési évben egyedül a közmunkaváltság bevételéből mintegy 100 millió, a folyó költségvetési év első felébe» pedig mintegy 80 millió forint folyt be, amiből erős akarattal a minisztérium kétségkívül igen sok kislakást építtethetett volna meg. Rendkívül szomorú, hogy a minisztérium a nemzetünk szempontjából életfontosságú -tervet — ha egyáltalán van ilyen — eltitkolja és egyelőre nem árulja el még azt sem, vannak-e egyéni elgondolásai a kislakásépítkezésekre vonatkozóan, ama 12 típusterv után. 60
