Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

87 Az országgyűlés 27. ülése 19i7. világháború alatt történt újvidéki esemény, amely az egész magyar népből a legsúlyosabb elítélést váltotta ki. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ezekhez az eseményekhez a magyar népnek semmi, de semmi köze nem volt. A most előttünk fekvő és becikkelyezésre váró új kulturális egyezmény ezeket a békés és szép kapcsolatokat, amelyeknek történelmi hátterük van, óhajtja újból kiépíteni és új utakra vezetni. Amidőn ezt a törvényjavaslatot a magunk részéről a legmelegebben üdvözöljük, ennek a törvényjavaslatnak egyik részével óhajtanék kissé részletesebben foglalkozni. A törvényjavaslatba becikkelyezett egyezmény ugyanis 5. szakaszának f) pontjában arról is beszél, hogy a megalakítandó vegyes bizottságok feladatkörébe fog tartozni a szerzői jog kölcsönös védelmének szabályozása. Talán mondanom sem kell, hogy a kulturális kapcsolatok kiépítése és továbbfejlesztése terén milyen nagy jelentősége van annak, hogy^ a két ország saját állampolgárainak szerzői jogait, irodalmi" és művészeti tulajdonjogait hathatósan védi. Amikor azonban -erről a szabályozásról beszélünk, akkor tulajdonképpen kissé részletesebben kellene foglalkoznunk azzal: mit ért majd ez a vegyes bizottság a szerzői jogok szsflbályozása alatt, es tulajdonképpen mi is lenne ebben a tárgykörben feladata. Tudnunk kell ugyanis azt. hogy a szerzői jogok nemzetközi védelme ezidőszerint is biztosítva van a római szerzői jogi egyezményben, amely 1928-ban kelt és amelynek szövegét a magyar törvényhozás is beiktatta az ország törvényei közé az 1931:XXIV. tc.ben, s ennek a szerzői jogi nemzetközi egyezménynek Magyarország mellett Jugoszlávia is, tagja 1931.augusztus l-e óta. mert bár nem írta alá ezt az egyezményt,, de utólag csatlakozott hozzá. Magyar-jugoszláv viszonylatban tehát a szerzői jogok ezzel a kollektív egyeaménynyel tulajdonképpen védve és biztosítva volnának, mert a világháború a nemzetközi egyezmények érvényét megszünteti vagy legalább f is felfüggeszti ugyan, azonban a párisi békeszerződés -negyedik mellékletiéből már az következik, hogy itt tulajdonképpen csak r átmeneti felfügesztésről van szó; így a római egyezmény, amely teljesen békés cél okait szolgál, a szerződő államok között továbbra is folyamatosan alkalmazást nyer, és mindazok a határidők, amelyek az oltalmi idő tekintetében az egj-ezményben foglaltatnak, továbbra is fennálltának, és a háború ebbe az időbe, vagyis a szerzői jogok védelmének ötvenéves idejébe nem számít bele. De ez a szerzői jogi nemzetközi egyez meny is nyitva hagy még egyes kérdéseket.. így 3 nemzetközi szerzői jognak két olyan nagy kérdése van. amely ezidőszerint sincs kielégítően szabályozva s amely kérdések szabályozásának előkészítése terén éppen ez f

ai maigyar-jugoszláv vegyes hizottság igen értékes és szén munkát végezhetne. Nincs ugyanis szahályozva a szerzői jog nemzetközi védelme szempontjából az előadíóuiűvészek jogállása; ez ugyanis a római egyezmény szövegében nem nyert kielégítő megoldást. Itt tulajdonképpen nem a szerzői jogokról van szó, hanem az előadíóművészek sajáévi december hó 5-én, pénteken. 8 tos jogáról, az interpretálás jogáról, ami természetesen nem mindegy és amely nem egyforma jogot jelent akkor, amikor állandóan alkalmazott tisztviselő az a szpíker vagy amikor egy nagytekintélyű és kiválóan elismert külföldi niagy művész. Ennek a 'kérdésnek szabályozására annak idején már történtek is lépések és a római nemzetközi magánjogi ^ intézet előkészítette ezt a kérdést. Csináltak is egy nemzetkőzi egyezménytervezetet, amely azonban letárgyalása és nemzetközi elfogadásra még _ nem került. -így tehát ennek a vegyes bizottságnak nagyon értékes munkálkodásra lehetne alkalma és nagyon jó szolgálatot tehetne a szerzői jog nemzetközi kialakítása terén is, ha ezzel a kérdéssel behatóan foglalkoznék. Egy másik kérdés, amelyről ezidőszerint , még nemzetközi egyezmény nem rendelkezik, a szellemi tulajdon kérdése. Az irodalmi, művészeti és ipari tulajdonon túlmenően védeni kell a szellemi alkotásokat akkor is, ha azok még konkrét megnyilvánulási formát nem kaptak, így tehát a különböző ötleteket, gondolatokat is, amelyeket ugyan lehet értékesíteni, de sokszor előfordul, hogy ezeknek a kiváló ötleteknek a kigondoló! meghalnak s az utódok nem tudják ezeket megfelelően értékesíteni. Olyan ötletek ezek, amelyeket senki sem valósított meig, senki sem öntött olyan konkrét formáiba, hogy a jelenlegi nemzetközi szabályozás keretlébe be lehessen őket illeszteni. Itt tehát szintén volna ennek a vegyes bizottságnak igen szép hatásköre, s nagyon hálás válna neki bizonyária a szerzőjogi unió berni nemzetközi jogi irodája is, amely minden olyan kérdést elősegít, előmozdít, tanulmányoz és továbbfejleszt, amely a szerzői jog nemzetközi szabályozási körébe esik. Hasonlóképpen igen szép feladat hárulna erre a bizottságra az érdekvédelem tekintetében is. Itt azonban Összeköttetésbe kellene lépni természetesen azokkal a magyar érdekvédelmi szervezetekkel, — és erre külön felhívom at kormányzat figyelmét — amelyek már most is megvannak a szerzői jogok védelme céljából. Van ugyanis három olyan magyar érdekvédelmi szerv, amely ezeket az érdekeket hathatósan védi és a különböző érdekelteket csoportosítja. Ezek: A Miagya/r Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülelte és a Szerzők Mechanikai Jogait Védő Rt. Mindezekkel szoros összeköttetésbe lépve kellene védenie ennek a vegyes bizottságnak a szerzőknek a szerzői jog keretébe tartozó különböző jogait és ennek érdekében a további fejlődéshez szükséges lépéseket meg kellene tennie. Igen fontos volna, ha ez a vegyes bizottság majd összeköttetésbe lépne a különböző államokban alakult szerzőjogi jogvédő egyesületekkel. Ezeknek van egy nemzetközi konföderációja,. Ez regisztrálja és tartja nyilván mindazokat az újabb kérdéseket, amelyek a fe'zerzőjog szabályozásával kapcsolatban az érdekvédelem szempontjából fontosak. Amikor tehát erre különösképpen rá óhajtok mutatni, azt a célt akarom szolgálni, hogy mindjárt e^v keretet is adjak e vegyes bizottság működésének éppen a szerzői jog védelmének szabályozása keretében. A következő kérdés, amelyre különösen rá akarok mutatni, az, hogy ia két nép közeledésének előmozdítását fogja szolgálni hasenló-