Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

921 Az $

or szag gyűlés 44. ülése lH8. kossági rendszabályokat láttunk érvényesülni. Amennyiben többlet látszik, mégpedig: körülbelül háromnegyedmillió forint többlet, ez túlnyiOtmórészben az IKART jóvátételi osztályának a Jóvátételi Hivatalhoz való csatolása okozta. Ez a tétel azonban más tárcáknál megtakarítást jelent, tehát nem új tétel. A külföld fejté jó viszony fenntartására irányuló szándékunkat elsősorban jóvátételi kötelezettségünk rendszeres teljesítésével mu- • vatbatjuk meg- A békére irányuló törekvésün-i ket és .ennek a törekvésnek elismerését elsősorban, jóvátételi kötelezettségünk teljesítéseved tudjuk biztosítani. Nem szabad elfelejtenünk, ibogy a Szovjetunió ínséges napjainkban, kilátástalan rossz termés idején enyhített ter

4 beinken és megtalálta az emberséges módot nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének lehetővétéíteléxe. . Igein jelentős, az a segítség, hogy a Szovjetunió a jóvátételi gabona szállítására halasztást adott, látván» hogy az aszály következtébein mekkora gabonahiányban szenvedünk. Ez egymaga annyit jelent, hogy a, hiámyzó 16.000 vágón gabonából 6000 vágón már ezzel a segítséggel is fedezve van. Engedélyt adott továbbá a Szovjetunió arra is» hogy a jóvátételi szállításóknál azokat az áremelkedéseket, amelyek a nemzetközi piacon is jelentkeztek, realizálhassuk a Szovjetunió felé. Jóvátételi kötelezettségünkkel ég, főleg aaazal, hogy ezt a jóvátételt komiolyan igyekezünk teljesíteni, igyekszünk megtermelni' bizonyos közvetlen progresszív hasizion származik ránk nézve. Nevezetesen a jóvátétel megtermelése előír olyan termelési módozatokat» amelyek következtében, azok az üzemek, amelyeket a jóvátétel teljesítésére különös igyekezettel 'hoztunk rendbe, már nemcsak iá! jóvátételre 'termelnek, hanem nemzetgazdaságunk bővítésére is. Ennek különösen ajkkor vap komoly jelentősége, amikor a költségvetés tárgyalása, alkalmával meg kell állap ítanunik, bogy a jóvátételi összegek jelentős mennyisége mellett is költségvetésünk megállja a helyét és újjáépítésünk —

; sok nemzetét megelőzve — komolyan íhaiad előre. Ebben az előrehaladásban és abban, hogy a mostoha körülmények között költségvetésünk megállja a helyét, nem íkis szerepe van ' a Gazdasági Főtanácsnak. Ez a hivatal szintén a niiniszterelnjökséghez tartozik. A Gazdasági Főtanács, amely nemrég ünnepelte kétéves fennállását, a (sötét inflációs napokban született meg. Megszületését nehéz * vajúdások előzték meg, mert iigyszólván minden erőt mozgósítottak elgáncsolására. Ennek ellenére azonban kétéves múltját olyan dicsőséges eredmémyek jelzik, mint a stabilizáció és a hitelpolitikánkban folyamatosan megmutatkozó gyakorlati forintvédelem. Jóllehet, a Gazdasági Főtanács alacsony létszámmal dolgozó hivatal, munkateljesítménye az ország első hivatalai között , van* - Ezt aiz eredményt kiváló szervezéssel, a bürokráciának a legszükségesebb mértékre való csökkenésével érte <el- ** Az, hogy bankjegyforgaimunkkal pár hónap óta majdnem a kétmilliárd forintnál tar, tunk és aiz aszályos év ellenére el tudtunk hárítani minden pénzügyi veszélyt, aj Gazdaságú Főtanács különleges érdeme. Ez a magyar parasztság szieimpontjából különösen«., értéklendő' mert a súlyos inflációs idők alatt a parasztság a bőrén tapasztalta a ^pénzromlás átkát, amely a felemelkedés kilátástalanságát jelentette számára. A magyar dolgozó évi február hó 12-én, csütörtökön. 922 parasztság úgy tekint a Gazdasági Főtanácsra, mint "amely hivatal komoly munkásságával megteremtette az előfeltételeit

1 annak, hogy a gazdasági leromlás veszélye nélkül lehet dolgozni és meg lehet indulni a mezőgazdasági fejlődés útján. A Gazdasági Főtanács költségvetését eléggé igazolja a hivatal fontossága. A személyi és dologi kiadások körülbelül félmillió forinttal emelkedtek a múltévá költségvetéssel szemben. Ez az emelkedés

1 az államosítással, az állami kézibe vett vállalatok szervezési munkálataivá^ valamint az üzemek racionalizálásával, előkészítő munkálat okkal kapcsolatos költségeknek " tulajdonítható. Az előttem szólott képviselőtársaim eléggé ismertették a Tervhivatal munkásságát, nekem talán jut kis idői arra, hogy arról szóljak néhány szót, hogy merre irányítja a beruháizásokat ez a nagyjelentőségű hivatal. Az előttünk fefcvő költségvetés 800 mililió forintot irányoz elő a hároméves terv beruházásaira. Különösen nagyjeten tőségű ez a tény akkor, ha tudjuk, hogy ebből a nyolcszáz millióhói több mint 30%-a mezőgazdaság fejlesztését fogja szolgálni. Azok a nagy feladatok, amelyek a földreform befejezésének közeieditével és a nagyobbszaibiálsú földmíves szövetkezeti munka megindulásakor megoldásra várnak, csakis úgy oldhatók meg, ha a tervgazdálkodást teljessé tesszük parasztságunk életszínvonalának emelése és mezőgazdasági termelésünk minőségi javítása érdekében. Soha Magyarországon ilyen összegű beruházásokat a nép érdekében nem tervezitek és nem foganatosítottak. Volt ugyan milliárdos beruházási program, de: ez a fegyverkezésre, a nép elnyomására szolgált. Hogy milyen nagy jelentősége van a magyar mezőigazdaságra a hároméves tervnek, az csak akkor látszik a maga mivoltában, ha a bálborús pusztításoknak azt a részét tekintjük, amely a magyar mezőgazdaságot sújtotta. Állatállományunk nagymértékű csökkenése fokozatosan utal bennünket ja mezőgazdasági gépekre. - A magyarországi nagybirtokrendszer aránylag nem sok gépet üzemeltetett, mert olcsó volt a magyar paraszt munkája és most, amikor elsősorban gépeikre lenne szükségünk. a régi nagybirtok gépi örökségéből vajmi keveset használhatunk fel. Tervgazdálkodásunk a mezőgazdasálg gépesítésére állami gépszolgálatot állít fél és a gépsziolgálaton keresztül üzembe

1 kerülő több mint 7.000 traktorral, mintegy 3,800.000 bat. holdra tudjuk emelni: a traktorszántotta földterületet a hároméves terv időszakában. Nagy jelentősége' van a terv beruházásai révén létesítendő mintatrágyatelepeknek íis. Termelőtaiajaink kizsaroltsiága, az állati trágya nagymértékű hiánya kötelességünkké teszi, hogy a természetes trágyával fokozott gondossággal bánjunk- A természetes trágya gondozása mellett a terv jelentős összegeket fordít a műtrágyagyártás fokozására. Mintegy 80 millió forint beruházással a péti nitrogéngyácat olyan állapotba helyezzük, hogy a paraszti többtermelést jelentősen tudjuk előresegíteni. Tervgazdálkodásunk lehetővé teszi, hogy a Duna—Tisza-csatorna évszázados álma végre megvalósulhasson. Most tavasszal^ kezdetét veszi a csatorna építése és az öntözőgazdálkodás az alföldi parasztság kívánságálnak megfelelően. Ezzel kapcsolatiban nem tudom megemlékôzés nélkül hagyni azt a hősies erőfieezí-