Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
923 Az országgyűlés íi. ülése 191%, • test. amelyet a jugoszláv ifjúság tesz hazája újjáépítésére, különösen a jugoszláv ifjúsági . vasútvonal megépítése terem Miért hozom ezt ide?. Azért,' mert amikor ifjúságunk körében elterjedt a Ibire annak, hogy a demokratikus kormányzat napirendre tűzte a Duna-Tisza csatorna megépítését, mozgalom indult meg á 'paraszt _ és a munkásifjúság' ' körében azért, hogy kivehessük részünket a csatornaépítés inunkáÍátaibóL A Nemzeti Paraszt Párt azon a véleményen van, hogy a Duna-Tisza közti csatorna megépítését nemcsak a kormányzat, hanem a magyar ifjúság ügyévé is kell tenni. és gondoskodunk arról, hogy a kormányzat ezt a szándékunkat kellőképpen méltányolja és a .magyar. ifjúságot ebbe a nagyhorderejű tevékenységbe belevonja. • Nagyjelentőségű ez- a munkálat azért is* mert centenáriumi évben vagyunk és éppen a centenárium évében • tesszük meg az első kapavágást a Csatorna megépítésére. Kossuth .Lajos maga is tervezte ezt a csatornát és ha országépítő szándékainak megvalósítására sor kerül, nem vitás, hogy egy győzelmes 1848 módot is talált volna erre. Kossuth tisztában . ' volt .a közlekedés és az öntözés iiemizétgazdar sági fontosságával. De az elbukott szabadságharc nem hozhatta meg, a Duûa-Tisza közén élő parasztság számára énnek a tervnek végrehajtását. Ha .1848 elbukott is," 1848 máreus 15-ének szele büszkén fogja fújni a szabad köztársaság gunik zászlóját, hirdetvén azt, hogy különleges ünnepnek tekintjük a szabadságharc százéves évfordulóját é,s hogy az akkori tervekről, ha. elkésve is,'de most-a megvalósítást kezdeményeztük. -.•.'. * A centenáriumi év méltó megünneplésének és a vele már jól élőrehaladt hároméves terv végrehajtásának tárgyi előfeltételeit a jelen" legi költségvetésünk biztosítja. Külön öröm a Duna-Tisza közötti parasztság számára, hogy a csatorna megépítésénél elsősorban az öntözésnek juttatták az elsőséget és majd anyagi erőnk növekedésével, fogjuk a hajózási technikai követelményeket megvalósítani. A csatorna révén az öntözés a belterjes gazdálkodás felé jelent hatalmas lépést, ,a belterjes 1 gazdálkodá. son keresztül pedig a többtermeléshez-közeledünk. - Jelentős ténye a hároméves^'terv ^ mezőgazdasági részének az öntözőgazdálkodás, általában az öntözésügy fejlesztése. Ennek -keretében * mederrendezési munkáikra, kisebb folyók szabályozására kerül sor és az ármentesítő társulatok mulasztásalit nagy anyagi áldozatok érán hozza helyre tervgazdlkodásunik. Intő példa legyein ez az esztendő, az árvíz által összeiromibolt házak és amiről elsősorban kell [megemlékeznünk, a hajléktalan parasztok ezrei miatt. Nem lehet ezt aíkérdést azzal elütni, hogy árvízvédelmünk hiányospágát a háború következményeinek tulaj dcraítisiUfk, és hogy a háború következtében mentek tönkre gátjaink, amiből kifolyólag .következett be a tragédia» Sok évtized mulasztásairól van itt szó; a Horthykorszak «milliós' panamáiról, .amikor ármentesítés ürügyével sokmillió pengőt irányoztak ellő azért, hogy az ármentesítő társulatok urainak eis \ a Kállayakniak legyen miből uraskodniuk. (13.00) Önömmel „látjuk, hogy a 'költségvetés. gondot = fordít az árvíz megelőzésére, egyrészt ^.olyam módon, hogy az ármentesítést, a gátépítést anyagilag is biztosítja, másrészt laiz ármentesítő társulatokat a kormányzat államosítja. Ezzel bízunk abban, hogy az- árvíztől egyszer évi február hő 12~én, csütörtökön. 924 és mindenkorira inegszabadulnaik parasztságunk ezrei. Különöskép jelentős^ számunkra az öntözési terv • keretében a rizstermelés. JA rizstermelés jellegzetes kisparaszti • munka és sok földmívesszövetkezetnek hozott a rizstermelés föl virágzást és segítette át a legnehezebb anyagi bajokon. ' Jelentős \% ici tétel is, amelyet a költségvetés nagyon megfog3 r atk ózott állatállományunk minőségi és mennyiségi feljavítására előirányoz. Külön, meg kell említenem a mezőgazdasági szaktudás növelése érdekében kifej" tendő tervgazdasági feladatokat. Paraszti népességünk mezőgazdasági szaktudásának nö'„ védésére a mezőgazdasági;szakoktatás és kísér- •. • Ï letek fejlesztéséire 90 millió forint van előirányozva három esztendőre, amelyből a jelen • költségvetés időszakában. 25 millió forintot ' kell beruházni. Ennek a 25 millió forintnak keretélben hozziuk helyre az agráregyetem népi " kollégiumait is, amelyiejkniek nagy jelentősége . van, /mert a tehetséges, szegény pairasztifjúság köréből (kikerülő mezőgazdasági szajkeimbereik népi demokráciánk szakmailag és politikailag biztos toA T ábbvivői és fejlesztői lesznek. Ez az esztendő 27 milliód forint erejéig visz világosságot a faluba. A villanyvilágításnak a jelen tőségtét különösebben méltatnom (azt hiszem, nem kell, elég, ha azokra a kulturális és gazdasági i lehetőségekre utalok, amelyek ennek révén teljes mértékben kiaknázhatók lesznek. ) A falu villamosításánál, út- és lakásépítésnél az eddigi elmúlt tervfélévbem több mint 30 • millió forintot fordítottunk. Ilyen mértékű lakásépítési akció, amilyen a hároméves terv keretében fog lezajlani, Magyarországon eddig még nem került kivitelre. A parasztság számára elsőrendű fontossággal bír azoknak a beruházásoknak a sokasáig a. melyeket az ipar vonalán invesztálunk be. Bárhol közelítünk a mezőgazda-sági többtermelés minőségi termelés felé, akár a mezőgazdaság gépesítésé, akár a talajerőviszonyok szükséges megváltoztatása kerül napirendre, előbb-utóbb minidig a'széntermeléshez, a-vases acélgyártáshoz és - az energiatermeléshez • jutunk el- A parasztság számára tehát nem közömbös, sőt elsőrendű létérdeke az. hogy a bányászat eredményes legyem, a vas- és acélgyártás kapacitásbővítési , tervei sikerüljenek. Ezért nézzük bizalommal azt, hogy a bányászait és ipar beruházásai az elmúlt tervféléi vben már a 130' millió fölé emelkedtek, derék szénbányászaink mintegy 3%-kai túlhaladták a termelési tervet A nyersacéltermelés terén ugyancsak a százszázalékos teljesítés fölé emelkedtünk már és bizodalommal nézünk az egyre emelkedő nyersvastermelés eredményei elé is. Az, a 9%-os termelési többlet, amelyet az acélöntvényeknél elértünk a hároméves terv élőírásain felül nehézipari munkásságunk dicsőségét hirdeti. '/. v : Dolgozó népességűink és ezen belül á parasztság textillel vaíó kellő ^ellátása felé teszünk nagy lépést a; 72.000 orsós állami fonoda felállításával. Nemcsak arról van szó itt, hogy fonalgyártási kapacitásunk kibővült, ha- \ nem arról' is, hogy. az állami szektor esgy olyan területre hatol be, — meglehetősen -nagy ter" " jedelemmel — amelyik eddig úgyszólván teljes egészében a magántőke érdekeit szolgálta. A hároméves terv ipari szektorának ^végrehajtásá nemcsak a magyar ipar kapacitásán ak
