Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-44
903 Az országgyűlés Í4. ülése lÔiS. évi február hó 12-én, csütÖrtokö?i. 904 \ De ezenkívül is nagy munkát végez a Tervhivatal. Kidolgozta vármegyéink^ és városaink háromeszítendős tervének elsőévi részletét. Hétszáz gyári terv most van kidolgozás' alatt; négyezer tervmegbizottal rtartanak kapcsolatot, akik hónapról hónapra ellenőrzik a termelés számadatait és eredményeit. Sajnos, imég mindij? nem elég jó nemzetgazdaságunk összehangoltsága. Az Anyag- és Árhivatal például terven kívül, tervszerűtlenül osztj. a el a nyersanyagokat. Ebben a tekintetben feltétlenül szükség lenne az együttműködés jobb megszervezésére, ment a Tervhivatal munkáját az Anyag- és Árhivatal jelenleg csak zavarja. Igen t. Országgyűlés! Áttérek most a Gazdasági Főtanács működésére. A kétesztendős Gazdasági FőJtlanáes . iis demokráciánk új intézménye. 2J64-000 forint összeggel Szerepel az 1947—1948 as költségvetésünkben» ami aránylag kis költségvetés. Ennek elbírálásánál első- ' sorbain arra kell gondolnunk, hogy ez a testület (tette leh,etővé céltudatos gazdálkodásával, hogy az országgyűlés ezt a deficitmentes költségvetést most tárgyalhassaKét év után szinté felesleges a .Gazdasági Főtanács működését ismertetni, hiszen ma már minden újságolvasó ember tudja az országban, hogy gazdasági életünknek ez a legfőbb irányítója milyen munkát végez és milyen szerepet jáfczik az ország közgazdaságában. Amikor két esztendővel ezelőtt 1945 decemberében megkezdte működését, a teljesen kifosztott lorszás: gazdasági csőd szélén állt. Az ország egyetlen bevétele abban az időben a bankóprés volt, az infláció szinte feltartóztathaitátlainul tombolt, a közellátás alig működött. Eszembe jut akkori székesfővárosi polgármester urunknak az a kijelentése, hogy ha gyorsan külföldi segítség nem jöm, akkor fővárosunk iá halottak városává válik. . • A Gazdasági Főtanács még akikor, az infláció tombolása közepette nem a feltileíti, hanem a gyökeres kezelésre vette az irányt. A szétzilált állami apparátust összefogta, felállította a legfonitosabb anyaggazdálkodási és közüzemi szerveket, rendezte az állami kifizetések ügyét, majd így történifc kellő alapozás után . 1946 tavaszán megindította a stabilizációt előkészítő munkálatokat és a stabilizációt az lile-' tékes szakhivatalokkal kiépített legszorosabb együttműködés alapján meg is valósította. Még ernnél is f ontosabb tevékenysége volt. azonban a stabilizáció eredményének a megóvása, különösen az állami pénzgazdálkodás igein erőteljes kézbevételével es irányításával» amivel megteremtette a lehetőséget a hároméves terv megvalósításához. A Gazdasági Főtanács — amely szerv a valóságban nem egyéb, mint a gazdasági miniszterek szűkebbkörű iminisztertatnácsa — ina már nélkülözhetetlen a magyar közigazgatásban- Az állam államosító tevékenységével *a hatalmasan fejlődő állami gazdálkodás érdekei megkövetelik a különböző gazdasági tárcák közöitt a legteljesebb összhangot, amelyet csak a Gazdasági Főtanács képes kialakítani. Az államháztartás, a közellátás, az árpolitika, az ipari és a mezőgazdasági termelés és a .'tervgazdálkodás érdekeit a stabilizáció magasabb szempontjai szerint csak ez a szerv tudja ma összefogni. .A folyton vajúdásban lévő állami közigazgatási és gazdasági szervezet racionális felépítése csA: a Gazdasági Főtanács kipróbált közreműködésével valósulhat meg. Ez a két éve működő szervezet tudatos, töretlen gazdasági ós politikai vonalvezetésével a legfontosabb biztosítékunk arra, hogy a magyar gazdasági életet továbbra is a felmelkedés eredményes útján vezeti a hároméves tervben,kitűzött fejlődés felé. A kisembereket nem érintő adónemekké? és más módon állami bevételeink emelked^ tek, viszont egész sor takarékossági rendszabály megvalósításával — köztük a* MÁSz^nál és a NIK-nél folyamatban lévő racionalizálással — kiadásaink csökkentek. Ilyen módon alig másfél esztendővel a níagyar gazdasági élet mélypontja után. a Gazdasági Főtanács fennállásának második évfordulóján teljesen reális alapokon nyugvó, deficitmentee^ költségvetést tudott nyújtani, olyan költségvetést, amilyenre hetven év alatt csak kétszer volt példa a mar gyár közgazdaság történelmében. Ütőerejót és agilitását az bizonyítja, hogy van egy külön titkársága, amely valamennyi tárcával együttműködve szakszerűen előkészíti a tanácskozásokat és határozatokat, továbbá a határozatok végrehajtását is szorgalmazza és biztosítja. Ha megnézem a Főtanács költségvetését, meglepő, hogy mindössze kilencvenhat főnyi tisztviselői létszámmal érte el ezeket a komoly eredményeket. (11.30.) T. Országgyűlés! A magyar nemzetgazdaság komoly átalakuláson ment keresztül, de jogrendszerünk a régi maradt. Tudom, hogy ez nem függ össze a közigazgatási bíróságról itt még ellmondani szándékomban lévő tétellel. Elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy adjunk megbízást demokratikus jogászaink legjobbjainak a népi demokráciának megfelelő jogrendsizer kidolgozására. Mindig tisztelettel álltam a jogi tudományok előtt, hiszen a Horthy-fasizmus ideje alatt sokszög vettem igénybe jogászok segítségét, és nem mulaszthatom el annak hangsúlyozását, hogy sokan voltak- igazi demokratikus ügyvédek már akkor is. (LUKÁCS Vilmos (md): Ugy van! Ugy van!) akik védtek bennünket, a munkásmozgalmak bíróság elé állított szervezőit. (LUKÁCS Vilmos (md): Ugy vam!) és voltak esetek, hogy .emiatt ők maguk is üldözöttekké váltak. Araikor a demokratikus jogászok figyelr mét akarom felhívni jogrendszerünk hiányosságaira és elmaradottságaira, ezt azért teszem, mert sem bíráink, sem jogászaink összessége még nem mondható demokratikusnak. (LUKACS Vilmos (md): Ez ig igaz!) Mi kommunisták tudjuk, hogy a termelési viszonyok,^ a termelési és gazdasági rendszer megváltozása lassan maga után vonja a jogi változást is, De ezt meg kell gyorsítani! Nemzetgazdasá- gunk koordinálása folyamatban van. tervgazdálkodás alapján akarunk dolgozni, mert ez felel meg népünk érdekeinek; jogrendszerünk sem maradhat a régi, olyanná kell lennie, amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, s annaik fejlődését segíti- elő. A költségvetésben szereplő Közigazgatási Bíróság mai formájában nem szolgálja a demokratikus fejlődést. Állandóan hatalmas restanciája van. Sokszor előfordul, hogy jelentéktelen, kis, filléres ügyekben felhasznait papír és az eltöltött munkaórák értéke sokszorosan meghaladja az elintézéshez fűződő érdékeket. Most is sok ilyen ügy van felhalmozva a Közigazgatási Bíróságon. (LUKÁCS Vilmos (md): Azért kell alsófokú közigazgatási bíróság!) 1947-ből visszamaradt 4094 ügye és ez év januárjában 1389 ügy futott be. Az ügyek száma folyton nő. Már magában véve ez is
