Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-44

903 Az országgyűlés Í4. ülése lÔiS. évi február hó 12-én, csütÖrtokö?i. 904 \ De ezenkívül is nagy munkát végez a Terv­hivatal. Kidolgozta vármegyéink^ és városaink háromeszítendős tervének elsőévi részletét. Hétszáz gyári terv most van kidolgozás' alatt; négyezer tervmegbizottal rtartanak kapcsolatot, akik hónapról hónapra ellenőrzik a termelés számadatait és eredményeit. Sajnos, imég mindij? nem elég jó nemzetgaz­daságunk összehangoltsága. Az Anyag- és Ár­hivatal például terven kívül, tervszerűtlenül osztj. a el a nyersanyagokat. Ebben a tekintet­ben feltétlenül szükség lenne az együttműkö­dés jobb megszervezésére, ment a Tervhivatal munkáját az Anyag- és Árhivatal jelenleg csak zavarja. Igen t. Országgyűlés! Áttérek most a Gazdasági Főtanács működésére. A kéteszten­dős Gazdasági FőJtlanáes . iis demokráciánk új intézménye. 2J64-000 forint összeggel Szerepel az 1947—1948 as költségvetésünkben» ami arány­lag kis költségvetés. Ennek elbírálásánál első- ' sorbain arra kell gondolnunk, hogy ez a testü­let (tette leh,etővé céltudatos gazdálkodásával, hogy az országgyűlés ezt a deficitmentes költ­ségvetést most tárgyalhassa­Két év után szinté felesleges a .Gazdasági Főtanács működését ismertetni, hiszen ma már minden újságolvasó ember tudja az or­szágban, hogy gazdasági életünknek ez a leg­főbb irányítója milyen munkát végez és mi­lyen szerepet jáfczik az ország közgazdaságá­ban. Amikor két esztendővel ezelőtt 1945 decem­berében megkezdte működését, a teljesen ki­fosztott lorszás: gazdasági csőd szélén állt. Az ország egyetlen bevétele abban az időben a bankóprés volt, az infláció szinte feltartóztat­haitátlainul tombolt, a közellátás alig működött. Eszembe jut akkori székesfővárosi polgármes­ter urunknak az a kijelentése, hogy ha gyorsan külföldi segítség nem jöm, akkor fővárosunk iá halottak városává válik. . • A Gazdasági Főtanács még akikor, az inflá­ció tombolása közepette nem a feltileíti, hanem a gyökeres kezelésre vette az irányt. A szét­zilált állami apparátust összefogta, felállította a legfonitosabb anyaggazdálkodási és köz­üzemi szerveket, rendezte az állami kifizetések ügyét, majd így történifc kellő alapozás után . 1946 tavaszán megindította a stabilizációt elő­készítő munkálatokat és a stabilizációt az lile-' tékes szakhivatalokkal kiépített legszorosabb együttműködés alapján meg is valósította. Még ernnél is f ontosabb tevékenysége volt. azonban a stabilizáció eredményének a meg­óvása, különösen az állami pénzgazdálkodás igein erőteljes kézbevételével es irányításával» amivel megteremtette a lehetőséget a három­éves terv megvalósításához. A Gazdasági Fő­tanács — amely szerv a valóságban nem egyéb, mint a gazdasági miniszterek szűkebbkörű imi­nisztertatnácsa — ina már nélkülözhetetlen a magyar közigazgatásban- Az állam államosító tevékenységével *a hatalmasan fejlődő állami gazdálkodás érdekei megkövetelik a különböző gazdasági tárcák közöitt a legteljesebb össz­hangot, amelyet csak a Gazdasági Főtanács képes kialakítani. Az államháztartás, a köz­ellátás, az árpolitika, az ipari és a mezőgazda­sági termelés és a .'tervgazdálkodás érdekeit a stabilizáció magasabb szempontjai szerint csak ez a szerv tudja ma összefogni. .A folyton vajúdásban lévő állami közigazgatási és gazda­sági szervezet racionális felépítése csA: a Gazdasági Főtanács kipróbált közreműködésé­vel valósulhat meg. Ez a két éve működő szer­vezet tudatos, töretlen gazdasági ós politikai vonalvezetésével a legfontosabb biztosítékunk arra, hogy a magyar gazdasági életet továbbra is a felmelkedés eredményes útján vezeti a hároméves tervben,kitűzött fejlődés felé. A kisembereket nem érintő adónemekké? és más módon állami bevételeink emelked^ tek, viszont egész sor takarékossági rendsza­bály megvalósításával — köztük a* MÁSz^nál és a NIK-nél folyamatban lévő racionalizálással — kiadásaink csökkentek. Ilyen módon alig más­fél esztendővel a níagyar gazdasági élet mély­pontja után. a Gazdasági Főtanács fennállá­sának második évfordulóján teljesen reális alapokon nyugvó, deficitmentee^ költségvetést tudott nyújtani, olyan költségvetést, amilyenre hetven év alatt csak kétszer volt példa a mar gyár közgazdaság történelmében. Ütőerejót és agilitását az bizonyítja, hogy van egy külön titkársága, amely valamennyi tárcával együtt­működve szakszerűen előkészíti a tanácskozá­sokat és határozatokat, továbbá a határozatok végrehajtását is szorgalmazza és biztosítja. Ha megnézem a Főtanács költségvetését, meglepő, hogy mindössze kilencvenhat főnyi tisztviselői létszámmal érte el ezeket a komoly eredményeket. (11.30.) T. Országgyűlés! A magyar nemzetgaz­daság komoly átalakuláson ment keresztül, de jogrendszerünk a régi maradt. Tudom, hogy ez nem függ össze a közigazgatási bíróságról itt még ellmondani szándékomban lévő tétel­lel. Elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy adjunk megbízást demokratikus jogá­szaink legjobbjainak a népi demokráciának megfelelő jogrendsizer kidolgozására. Mindig tisztelettel álltam a jogi tudományok előtt, hiszen a Horthy-fasizmus ideje alatt sokszög vettem igénybe jogászok segítségét, és nem mulaszthatom el annak hangsúlyozását, hogy sokan voltak- igazi demokratikus ügyvédek már akkor is. (LUKÁCS Vilmos (md): Ugy van! Ugy van!) akik védtek bennünket, a mun­kásmozgalmak bíróság elé állított szervezőit. (LUKÁCS Vilmos (md): Ugy vam!) és voltak esetek, hogy .emiatt ők maguk is üldözöttekké váltak. Araikor a demokratikus jogászok figyelr mét akarom felhívni jogrendszerünk hiányos­ságaira és elmaradottságaira, ezt azért teszem, mert sem bíráink, sem jogászaink összessége még nem mondható demokratikusnak. (LU­KACS Vilmos (md): Ez ig igaz!) Mi kommu­nisták tudjuk, hogy a termelési viszonyok,^ a termelési és gazdasági rendszer megváltozása lassan maga után vonja a jogi változást is, De ezt meg kell gyorsítani! Nemzetgazdasá- ­gunk koordinálása folyamatban van. tervgaz­dálkodás alapján akarunk dolgozni, mert ez felel meg népünk érdekeinek; jogrendszerünk sem maradhat a régi, olyanná kell lennie, amely megfelel a népi demokrácia követelmé­nyeinek, s annaik fejlődését segíti- elő. A költségvetésben szereplő Közigazgatási Bíróság mai formájában nem szolgálja a de­mokratikus fejlődést. Állandóan hatalmas res­tanciája van. Sokszor előfordul, hogy jelen­téktelen, kis, filléres ügyekben felhasznait pa­pír és az eltöltött munkaórák értéke sokszo­rosan meghaladja az elintézéshez fűződő érdé­keket. Most is sok ilyen ügy van felhalmozva a Közigazgatási Bíróságon. (LUKÁCS Vilmos (md): Azért kell alsófokú közigazgatási bíró­ság!) 1947-ből visszamaradt 4094 ügye és ez év januárjában 1389 ügy futott be. Az ügyek száma folyton nő. Már magában véve ez is

Next

/
Thumbnails
Contents