Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-43

881 Az országgyűlés 43. ülése 1948. évi február hó 11-én, szerdán. 882 ebek kötelező védőoltását, legelőször a Dunántúlon, amely azután teljesen vészmentes térület lett és csupán a Dráva mellett három he" lyen fordult elő veszettség, amelyet a szomszéd államokhói bekóborolt kutyák hoztak be. A , következő évben a Duna—Tisza közén rendelték el ,a kötelező védőoltást és még ugyanabban .az évben ez a terület is teljesen vészmentes lett. Ezután a Felvidék .következett-, végül pedig az egész országban bevezették a kötelező védőoltást, aminek eredményeképpen 1941-ben az egész országot sikerült vészmentes területté nyilvánítani, kivéve a határmenti széleket, ahol szórványosain két-három eset fordult elő, melyet veszett farkasok és veszeti kutyák a szomszéd államokból hurcoltak be. Mindezek következtében a Pasteur-intézet, amely Magyarországnak eléggé tetem«« költséget jelentő intézete volt, elvesztette létjogosultságát, mert hiszen a veszettség Magyar" országon megszűnt és így a Pasteur-intézetet is meg lehetett szüntetni. A háború után azonban a kóbor ebek anynyira elszaporodtak és annyira széthurcolták az ország minden részébe a veszettséget, hogy már az embereket kell sorjában veszett emberekként kezelni. (Egy hang a kommunistapárton: Szálasin kezdődött!) Nem egy eset fordult elő a legutóbbi statisztikai adatok szerinit, amikor embereket martak meg a kutyák és sajnos, emberek lettek az áldozatai. De nem beszélve az emberekről, allatok százai és ezrei is a veszettség betegségében sínylődnek. Magyarországon ma egyetlenegy intézetnek van koncessziója a veszettség elleni oltóanyag gyártására. Ez az intézet nem tud kellő mennyiségben gyártani veszettség elleni oltóanyagot. A szomszédos államok kiküldöttei holnap tartanak kongresszust itt Budapesten, amelyen a veszettség leküzdéséről lesz szó. Most óriási lehetőségek nyílnak meg előttünk» mert a Magyar Oltóanyag és a Phylaxia, ez a két állami intézet a veszettség elleni oltóanyagok gyártásával kiugorhatna (Zaj és mozgás a kommunistapárton.) és az "összes környező államokat elláthatná oltóanyaggal, minek következtében Középeurópát vészteleníteini lehetne a veszettséggel »szemben. Arra kérem a t. kormányt, ne mulassza el ezt az alkalmat, hanem adjon módot és lehetőséget, (ha kell. állami támogatással is, a két állami intézetnek arra, hogy minél [nagyobb menyiiségben gyárthassák és hozhassák forgalomba a veszettség elleni oltóanyagot, hogy be lehessen vezetni a veszettség elleni védőoltás kötelezettségét aa egész országban és vésznienitesíteni lehessen az országit. így az export céljaira is gyárthatnának ezek az intézetek szérumot és ebben aiz esetben vészmemtesíteni lehetne a szomszéd államokat is, mert egyetlenegy szomszédos államnak sincs olyan intézete, amely veszettség elleni oltóanyagot tudna gyártani. Itt van az alkalom, meg kell ragadnunk és ölünkbe hull a gyümölcs, ennek a két állami intézetnék ölébe hull a gyümölcs, csak alkalmat és lehetőséget kell találni arra, hogy meginduljon a veszettség elleni oltóanyag gyártása. Kérem a t. kormányt, ne hagyja azt figyelmen kívül, mert ma még megérhetjük ezt, de holnap ~már Amerikából fognak hozni oltóanyagot, nálunk pedig, ha nem támogatjuk az intézeteket ebben a munkában, a veszett ebek annyira el fognak szaporodni, (Zaj és mozgás a kommunista párton-) hogy nem lesz taná' csos az utcán járnj sem önöknek, sem nekem. 56 védőoltást bevezetjük — mint ahogyan be kell vezetni, ha azt akarjuk, hogy sertésálloimányunk ki ne pusztuljon — akkor legalább 120.000 liter seirtésszérumra leaiiie szükség. A jelenlegi termelés kapacitása 70—80.000 liter között mozog. Kérdezem, vájjon megenigedlhetjük-e maguniknak ebhem a helyzetben azt a luxust, hogy intézetet szüntessünk meg" azért, mert az az intézet tényleg produkál, dolgozik és talán koiiikurrenciát jelent az állaimi intézetnek. Kérdezem, Mean volna-e helyesebibi és üdvöselbb a két intézetet továbbra is inkább felkarolná, bár ezt maguk sem kívánják és nem kérik. Saját erejükből kívánnak torvább működni, nem állami támogatásból; nem kérnek milliókat, egy huncut fillért sem kérnek, csiaík azt engedjék meg, hogy dolgozzanak, produkálhassanak, állatállományunk egészségét biztosíthassák, amivel egyúttal a közellátás érdekeit is szolgálják. Kérem a iminiszteir urat és a kopmáaiyt, hasson oda, hogy a Gazdasági Főtanács is járuljon hozzá ennek a rendje létnek vissza vonásához és a két intézet további fenmtartásához. ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a földművelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak. Következik Kolbert János képviselő úr interpellációja a kormányhoz és a földmívelésügyi miniszter úrhoz a veszettség elleni védekezés tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegélt felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző, (olvassa): »1. Van-íe tudomása a miniszter úrnak arróL hogy Magyarországon a veszettség ismét nagyon elterjedt, a kötelező védőoltásokat^ az óitóanyaghiány miatt nehézkesen lehet végrehajtani? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a folyó hói 12'én. Budapesten összeülő Nemzetközi Állategészségügyi Komkresszuson, amelyen a veszettség elleni egyöntetű védekezésről fognak tárgyalni, milyen export" lehetőségeink nyilnakl 3. Hajlandóne a miniszter úr a veszettség kiirtása érdekében szükséges óvintézkedéseket megtenni, kellő mennyiségű oltóanyag gyártására az engedményes magyar oltóanyagtermelő intézetet kötelezni, vagy ha ez az intézet képtelen a szükséges mennyiségű oltóanyagot előállítani, úgy más intézetnek termelésire az engedélyit megadni.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KOLBEKT JÁNOS (pk): T. Országgyűlés! (OLÁH Mihály (kp) : Itt látszik meg az; igazság!) Magyarország az első világháború előtt és az azt követő években Európának a veszettség által, legfertőzöttebb területe volt. Kezemben van egy térkép, amely vázlatosan mutatja, hogy mennyire elterjedt volt Magyarországon a. veszettség. (OLÁH Mihály (kp) : Szóval a szérum a fontos és az, (hogy; a két gyár kapja meg az engedélyt a termelésre!) T. képviselőtársam várja meg a végéit, (OLÁH Mihály (kp): Én már várit am, nekem nem kell mondani!) és meg fog dicsérni, mert nem azt az intézetet fogom védeni, amelyet az. előbb védtem, hanem éppen az állami intézetet. (ZENTAI Béla (kp): Akkor elég nagy ravaszság van magában! — Zaj.) 1936-ban Magyarország e betegség szempontjából Európának talán legrosszabb területe volt. 1937iben kezdték nálunk bevezetni az OKSZÂGGYt)LÉSI NAPLÓ II.