Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-43
883 Az országgyűlés 43. illése 1948. ELNÖK: Az országgyűlés.az interpe 11 áe-ót kiadja a kormánynak földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Kerek Gábor képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a pedagógus státus újbóli rendezése ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felioilvasai. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »1. Vaore tudomása a miniszter úrnak arról, bogy a 15.600/1947. s a. fcorm. rendelet életbeléptetésével a pedagógusok . méltánytalanul háttérbe kerültek azonos képzettségű más közalkalnmzottakhqz visznnyitval 2. Mit hajlandó tenni a miniszter úr ennek az állapotnak megszüntetése 'érdekében? Budapest, 1948 február 9.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! KEKEK GÁBOR (pp): T. Országgyűlés! . Köztudomású, hogy a muít rendszerben a magyar nevelők: a tanítók, a polgári iskolai tanárok, sőt a gimnáziumi és a kereskedelemiskolai tanárok a többi közalkalmazottakénál jóval alacsonyabb fizetést élveztek és jóval szegényebb életszínvonalon élő rétegét alkották az osztályokra bomlott társadalomnak. Ezen a társadalmi igazságtalanságon, ezen az áldatlan állapoton igyekezett segíteni és segített is a magyar demokrácia kormánya akkor, amikor 1947-ben két alkalommal is rendezte pedagógusaink fizetési viszonyait,- (MÉSZÁKOS Ödön (dn): De csak részben!) nem utolsó sorban a pedagógus-szakszervezet által indított küzdelem eredmények éppen. Az első rendezés a 4080/1947. számú kormányrendelet 1947. április hó 1-től kezdődő hatállyal csaknem egy teljes fizetési osztállyal kedvezőbben állapította meg a magyar peda; gógusok számára a pályakezdéskor a fizetési osztályt és fokozatot. Pénzügyi okokra hivatkozva azonban a kormány ezt a fizetésemelést csak a legalsó fizetési kategóriákban, mégpedig a X., IX. és VIII. fizetési kategóriában valósította meg, a VII. fizetési osztálytól felfelé' tehát a legmagasabb fizetési osztályokban azonban a fizetésrendezést későbbi időpontra halasztotta. Ez alapvető hiba volt és sérelmes volt ez különösen akkor, amikor más státusoknál ilyen félmegoldás nem történt. A második fizetésrendezés 1947 augusztus 1-én lépett: életbe, úgy, hogy a pedagógusokat kivette a közalkalmazotti státusból és részükre 1—16-ig terjedő külön fizetési fokozatokát állapított meg..Kétségtelen, hogy a kormány ezzel a rendelettel is segíteni akart a pedagógusok helyzetén. Az életszínvonalat, a pedagógusok különleges szolgálati viszonyait vette figyelembe és részükre külön sajátos státust állapított meg, a pedagógiai státust, hogy kedvezőbb helyzetbe jussanak, mintha <a közalkalmazotti státusba kerültek volna. Ez év január hó 1-én életbelépett a^ közalkalmazottak stáiusrendezése. Rendezték a közalkalmazottak illetményeit. Ma az a hely : zet, hogy a pedagógusok a multévi kétrendbeli fizetés javítás, az áprilisi és az augusztusi két fizetésrendezés ellenére hátrányosabb helyzet" Hitelesítették : Szipka József s. le., naplóbiráló-bi évi február hó 11-én, szeréin. 884 ben vannak, mint ha bennmaradtak volna a közalkalmazottak státusában. (MÉSZÁROS Ödön (dn): TJgy van!) és a közalkalmazottak legutóbbi egyetlen fizetésrendezése rájuk is érvényes volna. A pedagógusok nem irigylik a közalkalmazottak kedvezőbb anyagi elbírálását, de mégis furcsa és fonák helyzet, hogy a kormányzat kétszeri segítsége ellenére ma ismét ők vannak a legmostohább helyzetben. Csak néhány példával illusztnálom ezt az 'állításomat. Van-e tudomása a miniszter urnái arról, hogy például azonos (képzettséget és azonos szolgálati évet véve atapul a közalkalmazotti' státus és a pedagógus státus között helyenként a 'differencia 50 forint a pedagógusok hátrányára és a magasabb fizetési osztályokban ez a differencia meghaladja a 100 forintot is,' nem is beszélve arról, hogy a várakozási idő tekintetében is sokkal előnyősebb a közalikalmazottaík statusa? Félreértés ne essék, ismét hangsúlyozom: a magyar pedagógus társadalom nem irigyli a közalkalmazottak kedvezőbb helyzetét, de furcsának találja például azt, hogy mikor egy kezdő járásbíró havi fizetése 680 forint, ugyanakkor egy kezdő egyetemi nyilvános rendes tanár 657 forintot kap havonta. (MÉSZÁROS Ödön (dn): Abszurdum!) Joggal emelik fel szavukat ezek ellen a méltánytalanságok ellen a magyar pedagógusok, különösen ' akkor, amikor nem kisebb feladatot kívánnnlk' meg tőlük, mint azt, hogy közösségi szellemtől átitatott demokratikus egyéneket neveljenek népi demokráciánk számára. T. Országgyűlés! Szükségét éreztem annak, hogy a pedagógus társadalom eme jogos kérésének] hangot adjak és midőn így cselekedtem, nemcsaík pártom, a Nemzeti Parasztpárt nevében tettem ezt, hanem mindenekelőtt a magyar tanulóifjúság és annak^egységes nagy szervezete, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége nevében is. Nincs olyan diákgyűlés, megbeszélés a diákok közt, ahol ima szóba ne 'kerülne, maguk a diákok szóba ne hoznák nevelőik nehéz anyagi viszonyait. Érthető ez, hiszen senki számára sem olyan fontos és lé* nyeges, mint a tanulóifjúság 1 számára, hogy nevelőik úgy legyenek mind erkölcsileg, imind anyagilag dotálva, hogy energiájukat ne a létért való küzdelem eméssze fel^ hanoim minden idejüket és energiájukat az ifjúság nieve. légére fordíthassák. T. Országgyűlés! Bízom abbajn B hogy demokratikus kormányzatunk a mostaari gazdasági viszonyok közepette is megtalálja az útját pedagógusaink sérelmeinek orvoslására. Kérem a iminiszter urat, hasson oda, hogy az a tártba talán állapot, amelyet az előbbieikíben vázoltam, miinél előbb megszűnjék. (Élénk helyeslés és taps.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák. Minthogy az interpellációk anyagával végeztünk, az ülést bezárom. ( 13.22.) Válóczi János s. h., ottsági tagok.
