Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-43

875 Az országgyűlés i3. ülése 1948. évi február hó 11-én, szerdán. 876 delkezésre álljon, mert ez olyan befektetés, amely minden körülmények (között megtérül. Abban a reményben terjesztem elő interpellációmat, hbgy a miniszter úir, takinek jóindulatát ismerem, ezt a kérést méltányolni fogja. (Taps a néppárton.) ELNÖK: Az olrszággyűlés az interpellációt kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Kolbert János képviselő "úr interpellációja a földmíveilésügyi miniszter úrhoz és a kormányhoz a baromfiállományunk |és * baromiiexportunk megmentése érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék iaz interpelláció szövegét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »1. Van-e tudomása iái földmívelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak arról, hogy baromfiexportunk nemzetgazdasági szempontból milyen nagyjelentőségű? 2. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak arról, hogy baromfiexportunkat és baromfiállományunkat milyen nagy veszély fenyegeti! 3. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak arról, hogy baromfiexportunk két legnagyobb felvevője, Anglia és Svájc, szigorított feltételekhez kötötte a magyar bairomfi átvételét a baromfipestis miatt? 4- Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak arról, hogy a szigorított feltételek mellett be'vitelre engedélyezett 100 vágón vágott baromfiból Svájc az első 5 vagonból 4 vagont visszavetett baromfipestis miatt, bár ezek a baromfiak, mint mintiaszállítmány az ország vészmentes helyéről és szigorú ellenőrzés mellett vásároltattak fel? • 5. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak és a kormánynak ^ arról, > hogy a baromfipestis eilen hatásosan védekezni egyedül csak megfelelő megelőző védőoltások esz. közlésével volna lehetséges? 6. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak és la kormánynak arról, hogy « baromfipestis ellen megfelelő hatású védő oltóanyag termelése

1 még egyáltalán nincs biztosítva Magyarországon, sőt a 160.100/1948. F. M. sz. rendelet éppen olyan oltóanyagtermelő-intézet működését szüntette meg, ahol a baromfipestis elleni hatásos oltóanyag termelésére irányuló kísérletek igen biztató eredményt mutattak? 7- Hajlandó-e a kormány baromfiállományunk megmentése és baromfiexportunk biztosítása érdekében a fenti számú rendeletet hatályon kívül helyezni, vagy olyan megoldást találni, hogy ez az intézet legalább a baromfibetegségek elleni oltóanyagok termelését és forgalombahozatalát zavartalanul folytathassa? Budapest, 1948 február hó 7-én.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. KOLBERT JÁNOS (pk): T. Országgyűlés! Agrárállam vagyunk, mégis sajnálattal kell megálliapítanom, hogy az agrárérdekeket — mint már előző beszédemben mondottam — nem tartják szem előtt és ezek nincsenek-biztosítva. A háború után azt kellett tapasztalnunk, hogy állatállományunk 75%-a elpusztult. A megmaradt 25% selejtes anyag, beteg állatállomány f volt, amelynek megmentése érdekében az országnak minden lehetőt el kellett volna követnie, hogy az megmaradjon, azt feljavítsuk és szaporítsukNagyon jól látta Nagy Imre akkori földmívelésügyi miniszter, a jelenlegi házelnök úr, hogy milyen veszély fenyegeti állatállományunkat, mert a megfelelő oltóanyagkészletek a'háború következtében elpusztultak, nemi tudtuk állategészségügyünket biztosítani. Ezért az akkori miniszter úr szigorú utasítást adott ki az akkor koncesszióval biró Magyar Oltóanyagtermelő Rt- és a Phylaxia Rt, részére, hogy minél hamarabb termeljenek szérumot, mert katasztrófa fenyegeti sertésállományunkat, egész állatállományukat, benne baromfiállományukat is. Ez a két intézet nem tett eleget- a földmívelésügyi miniszter úr utasításának, hanem a miniszter úr megkerülésével olyan rendelkezést adatott ki, amely a felelősséget akarta elhárítani a szérumtermelő intézetektől és nem arra irányült, hogy ezek-szérumot termeljenek. Erre a földmívelésügyi miniszter úr két engedélyt adott ki, amelyek alapján két szérumtermelő intézetet állítottak fel privát személyek, mégpedig saját költségükön, saját erőfeszítésük árán, minden állami támogatás nélkül. Ez a két intézet az újjáépítésnek olyan produktumát mutatta fel, amilyent sehol Magyarországon egyetlenegy vállalat, egyetlenegy intézmény sem tud felmutatni. Ez a két intézet saját erejéből két éven belül egy olyan szép intézetet létesített és lolyaui eredményt produkált, hogy nyugodtan felvehette a versenyt a 40 éve, illetve 30 éve meglévő állami intézetekkel. Ennek a két intézetnek az engedélyét vonta meg a földmívelésügyi miniszter úr. 160.000/1948. F. M. számú rendeletével. Mint magyar parasztképviselő, aggályosnak látom ennek a rendeletnek a kibocsátását, mert állatállományunk egészsége nincs biztosítva, a baromfivész az egész ország területén pusztít, nincs barom fi oltó anyagunk, amivel baromfiállományunkat meg lehetne menteni, és ezzel nincs biztosítva a költségvetésben is nagyon nagy tétellel szereplő bariomfiexportunk lehetősége. Békében Magyarország baromfiállományából és a baromfi-melléktermékekből > súlyos milliókat tudott bevenni, mert baromfiexportunk több mint 300 millió pengőt produkált. Ha most kihasználhatnék ezeket a lehetőségeket, akkor a baromfiak . és melléktermékeik exportjából többszáz millió forintot tudnánk bevenni' ami nem csekély, nem lényegtelen tétel lehet a magyar nemzet költségvetésében. T. Országgyűlés! A miniszter úr ahelyett, hogy a meglévő négy intézetet felkarolta volna és támogatta volna kutató munkájában, hogy az állatállomány megmentése érdekében minél több és jobb oltóanyagot produkáljanak, a január 2-&n tartott értekezlet és pártközi értekezlet határozata alapján megszüntető határozatot hozott. Megszüntette ezt a két intézetet — amely nem állami intézmény, amelyre nincs ráfizetés — az állami intézetek javára, ezzel megszüntette a konkurrenciát, amely pedig baromfiállományank megmentése érdekében nagyon egészséges lenne, mert hiszen több intézet ©setén nemes verseny fejlődnék ki: melyik tud jobb, hatékonyabb oltóanyagot produkálni és legfőképpen melyik