Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-43

873 Az országgyűlés 43. ülése 1948. tudomáfeia a aniniszter úrnak a ímezögasadasági kenő" és hajtióoiaj ellátása ügyéiben, kiadandó rendeletről és tannak sérelmes voltáról! Az új rendelettervezet szerint a szántásra vállalkozók kötelesek a kenő- és hajtóolaj­szükségletüket ipari olaj áron kifizetni és csak a befejezett szántás után kapják vissza az ár­különbözeteit Van-e tudomása a miniszter árnak arról, hogy 100 hold szántásnál a vállalkozó cca 2100 forintot fizet ki többletként és azt csak hó­napok után kapja vissza? Hajlandó-e a miniszter úr azt az intézke­dést megváltoztatni, hogy a géptulajdonosok május hó végétől július hó 10-ig nem kaphat­tak üzemanyagot semmi célra, sőt a cséplés alatt is szántásra üzemanyagot nem szolga l­taittakî« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. FARKAS DÉNES (dn): T. Országgyűlés! Interpellációimat a földmívelésügyi miniszter úrhoz címeztem, annak ellenére, hogy tulajdon­képpen nem őhozzá tartozik a kérdés. Egy olyan hatalomhoz tartozik, amely fölötte áll mindennek, a Gazdasági Főtanácshoz, amely már olyan magasan áll, hogy tulajdonképpen csak önmagának felelős- Őhozzá tehát interpel­lációt nem intézhettem. Amikor a gazdasági életnek ezekről az új szerveiről van szó, akkor mindig eszembe jut (12.30) egy reklám, amelyet egy heti vásáron vagy országos, vásáron egy mutatványos bódé­ban hallottam, ahol egy óriáskígyót mutogat­tak és a kikiáltó aizt mondotta: Itt mutogatjuk az óriáskígyót, a farkától a fejéig száz méter, a fejétől a farkáig megint száz méter, rettene­tes falánk állat és csak azért nem eszi meg ön­niagát, mert nagyon okos állat is. (Egy hang a komm uni stapár ton: Szóval ez a Gazdasági Főtanács?) Mi azonban csak azt látjuk benne, hogy kártékony, . és ebben az esetben is egy valóban kártékony intézkedésről van szó. Amikor interpellációmat bejegyeztem, nem is voltak még a teljes adatok ja kezemben, és moist, hogy azokat megszereztem, látom» menyire súlyos kérdésről van szó. A Gazdar sági Főtanács ugyanis megkereste a minisz­tériumokat, hogy a jövőben ne adjanak adó­mentes hajtó- és kenőanyagot semmiféle célra s a íminiisztériumok (készítsenek egy tervezetet, amely szerint esetleg majd valamilyen, pré­mium útján pótolják azt, amit aizi adómentes­ségben elvesztettünk. Én úgy értelmeztem ak­kor, hogy az adómentes benzinnek petróleum­nak és nyersolajnak ára èsak úgy jönne ki­hogy száz holdra körülbelül 2100 forintot kel­lene előlegezni, amit majd később visszakapna az illető, aki szántott vagy csépelt. Sajnos, a dolog nem így áll. A kép első oldala ugyanis az, hogy most 16 millió forintot kitevő adó­kedvezményt vontak meg. azonban nem így van, mert a cséplésen 'kívül körülbelül 45 mil­liót kell fizetni a vállalkozóknak és azután még vissza kell fizetni. Ez a szántásra vonat­kozik, mert Ja cséplések még külön 1 jönnek. Hogy ez így van, azt a következő adatok­kal bizonyítom. Az adómentes benzin ára 50 fillér, a petróleumé 36 fillér, a nyersolajé 34 fillér, a megadóztatott benziné-124 fillér, a petróleumé 60 fillér és a nyersolajé 79 fillér, visizont az ipariak ára — amely szerint ezeket az anyagokat a jövőben fizetni kellene — 127, 99 és 117 fillér. Így jön ki az. a 45 millió forálnt évi február hó' 11-én, szerdán. 874 különbözet. Ehhez azonban még 9%-ot hozzá kell vennünk, mert ezeket az anyagokat a ke­reskedelem útján osztják szét, azt pedig min­denki ! tudja, hogy ez lis bizonyos költséget okoz;. Nem tudom viszont elképzelni, hogy az érdekeltek — akárkinek a kezében vannak a gépek, akár szövetkezeti, akár magános kéz­ben — 45 milliót tudjanak előlegezni azért, hogy majd bizonyos: idő múlva sok mindéin huzavona után visszakapják. Ezt a rendeletet tehát sérelmesnek tartom és kérem a földmívelésügyi miniszter urat, akinek jó szándékát látom és aki azt akarja, hogy minden rög meg legyen szántva, min­denütt idejében csépeljenek, hasson közre va­lahogyan, ha az ő kis hatalma a Gazdasági Főtanács nagy hatalmával szemben (Derült­ség a néppárton.) nem lenne elegendő, hogy ez a sérelem megszüntettessék. Van ennek még egy oldala. A rendelet in­dokolása ugyanis azt mondja, hogy azért kel­lett a rendeletet megalkotni, mert nagyon sok üzemanyagot elfeketéztek. Gazemberek * mindig voltak és mindig lesznek, azokat termesztésen ellen őrizni is kell. Ennek az akciónak az ellen­őrzése azonban az illetékes osztály számítása szerint körülbelül négyszáz új ember foglal­koztatását tenné szükségessé, és. akkor még mindig fennáll az a veszély, hogy , a feketézés nem szűnik meg, mert hiszenf akiket: odaállí­tanak, azok is csak emberek, (Derültség a néppárton.) és nagyon jól tudjuk, hogyan van az, amikor igazolni kell a szántást: laki ott csalni akar, áz a jövőben is egészen bizonyo­san cslalni fog! A megoldás _ egyetlen módja az lenne, hogy az úgyis kinevezendő gazdasági jegyzők útján ellenőrizzék ezeket a dolgokat, (MA­THEOVITS Ferenc (dn) : Ha szakemberek 1 ennének S Pártemberek!) hagyják meig az eddigi rendszert, ne komplikálják, ne tolják a pénzt egyik oldalról a másikra: nagyon kevés az a pénz s a tologatás közben mindig kopik is, (Derültség a néppárton.) és mindig a. mező­gazdák zsebének a kárára kopik. Interpellációim másik része arra vonatko­zik, hogy tavaly, sajnos, májustól kezdve egé­szen júliusig, a cséplés végéig, a szántásig nem lehetett üzemianyagot kapni. Nem tudom, ki csinálta ezt a rendeletet; úgy hallottam, irészben azért hozták, mert kevés volt az üzem­anyag. Ez is nagy hiba, mert ez az idő kiesett a, szántásból, amely a mezőgazdaságban a leg­fontosabb. (Egy hang a néppárton: Úgy van!) Nagyon jól tudja mindenki, mit jelent az, ha a jiíliusban betakarított takarmányokat mielőbb felhasználhatjuk, elfogasolhatjuik, megtárcsázhatjuk, és azt is tudjuk, hogy csak ikét-hároini napig lehet várni a tarlók szántá­sával, és azután már nem lehet azokat észsze­rűen felszántani. Hogy a magyar mezőgazdaságnak mennyi hektoliter megtakarított vízre van szüksége, azt nem akarom itt kiszámítani. Nagyon fon­tos dolog, hogy a vízről gondoskodjunk, mert nem biztos, hogy jövőre is ilyen esős idő lesz és nem lesz-e szárazság, tehát elő kell készül­nünk egy száraz gazdálkodásra, amely a mező­gazdaságnak mindig alapja kell.lhoigy legyen, ennek alapja pedig a szakszerű talajművelés s a víz megtakarítása.' Nagyon kérem tehát a miniszter urat, hogy ha a rendeleti szólt úgy, hogy nem lehet üzem­anyagot kiadni, akkor változtassa azt meg; ha pedig kevés volt az üzemanyag, hasson mindenképpen oda, hogy az üzemanyag ren-

Next

/
Thumbnails
Contents