Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-43
873 Az országgyűlés 43. ülése 1948. tudomáfeia a aniniszter úrnak a ímezögasadasági kenő" és hajtióoiaj ellátása ügyéiben, kiadandó rendeletről és tannak sérelmes voltáról! Az új rendelettervezet szerint a szántásra vállalkozók kötelesek a kenő- és hajtóolajszükségletüket ipari olaj áron kifizetni és csak a befejezett szántás után kapják vissza az árkülönbözeteit Van-e tudomása a miniszter árnak arról, hogy 100 hold szántásnál a vállalkozó cca 2100 forintot fizet ki többletként és azt csak hónapok után kapja vissza? Hajlandó-e a miniszter úr azt az intézkedést megváltoztatni, hogy a géptulajdonosok május hó végétől július hó 10-ig nem kaphattak üzemanyagot semmi célra, sőt a cséplés alatt is szántásra üzemanyagot nem szolga ltaittakî« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. FARKAS DÉNES (dn): T. Országgyűlés! Interpellációimat a földmívelésügyi miniszter úrhoz címeztem, annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem őhozzá tartozik a kérdés. Egy olyan hatalomhoz tartozik, amely fölötte áll mindennek, a Gazdasági Főtanácshoz, amely már olyan magasan áll, hogy tulajdonképpen csak önmagának felelős- Őhozzá tehát interpellációt nem intézhettem. Amikor a gazdasági életnek ezekről az új szerveiről van szó, akkor mindig eszembe jut (12.30) egy reklám, amelyet egy heti vásáron vagy országos, vásáron egy mutatványos bódéban hallottam, ahol egy óriáskígyót mutogattak és a kikiáltó aizt mondotta: Itt mutogatjuk az óriáskígyót, a farkától a fejéig száz méter, a fejétől a farkáig megint száz méter, rettenetes falánk állat és csak azért nem eszi meg önniagát, mert nagyon okos állat is. (Egy hang a komm uni stapár ton: Szóval ez a Gazdasági Főtanács?) Mi azonban csak azt látjuk benne, hogy kártékony, . és ebben az esetben is egy valóban kártékony intézkedésről van szó. Amikor interpellációmat bejegyeztem, nem is voltak még a teljes adatok ja kezemben, és moist, hogy azokat megszereztem, látom» menyire súlyos kérdésről van szó. A Gazdar sági Főtanács ugyanis megkereste a minisztériumokat, hogy a jövőben ne adjanak adómentes hajtó- és kenőanyagot semmiféle célra s a íminiisztériumok (készítsenek egy tervezetet, amely szerint esetleg majd valamilyen, prémium útján pótolják azt, amit aizi adómentességben elvesztettünk. Én úgy értelmeztem akkor, hogy az adómentes benzinnek petróleumnak és nyersolajnak ára èsak úgy jönne kihogy száz holdra körülbelül 2100 forintot kellene előlegezni, amit majd később visszakapna az illető, aki szántott vagy csépelt. Sajnos, a dolog nem így áll. A kép első oldala ugyanis az, hogy most 16 millió forintot kitevő adókedvezményt vontak meg. azonban nem így van, mert a cséplésen 'kívül körülbelül 45 milliót kell fizetni a vállalkozóknak és azután még vissza kell fizetni. Ez a szántásra vonatkozik, mert Ja cséplések még külön 1 jönnek. Hogy ez így van, azt a következő adatokkal bizonyítom. Az adómentes benzin ára 50 fillér, a petróleumé 36 fillér, a nyersolajé 34 fillér, a megadóztatott benziné-124 fillér, a petróleumé 60 fillér és a nyersolajé 79 fillér, visizont az ipariak ára — amely szerint ezeket az anyagokat a jövőben fizetni kellene — 127, 99 és 117 fillér. Így jön ki az. a 45 millió forálnt évi február hó' 11-én, szerdán. 874 különbözet. Ehhez azonban még 9%-ot hozzá kell vennünk, mert ezeket az anyagokat a kereskedelem útján osztják szét, azt pedig mindenki ! tudja, hogy ez lis bizonyos költséget okoz;. Nem tudom viszont elképzelni, hogy az érdekeltek — akárkinek a kezében vannak a gépek, akár szövetkezeti, akár magános kézben — 45 milliót tudjanak előlegezni azért, hogy majd bizonyos: idő múlva sok mindéin huzavona után visszakapják. Ezt a rendeletet tehát sérelmesnek tartom és kérem a földmívelésügyi miniszter urat, akinek jó szándékát látom és aki azt akarja, hogy minden rög meg legyen szántva, mindenütt idejében csépeljenek, hasson közre valahogyan, ha az ő kis hatalma a Gazdasági Főtanács nagy hatalmával szemben (Derültség a néppárton.) nem lenne elegendő, hogy ez a sérelem megszüntettessék. Van ennek még egy oldala. A rendelet indokolása ugyanis azt mondja, hogy azért kellett a rendeletet megalkotni, mert nagyon sok üzemanyagot elfeketéztek. Gazemberek * mindig voltak és mindig lesznek, azokat termesztésen ellen őrizni is kell. Ennek az akciónak az ellenőrzése azonban az illetékes osztály számítása szerint körülbelül négyszáz új ember foglalkoztatását tenné szükségessé, és. akkor még mindig fennáll az a veszély, hogy , a feketézés nem szűnik meg, mert hiszenf akiket: odaállítanak, azok is csak emberek, (Derültség a néppárton.) és nagyon jól tudjuk, hogyan van az, amikor igazolni kell a szántást: laki ott csalni akar, áz a jövőben is egészen bizonyosan cslalni fog! A megoldás _ egyetlen módja az lenne, hogy az úgyis kinevezendő gazdasági jegyzők útján ellenőrizzék ezeket a dolgokat, (MATHEOVITS Ferenc (dn) : Ha szakemberek 1 ennének S Pártemberek!) hagyják meig az eddigi rendszert, ne komplikálják, ne tolják a pénzt egyik oldalról a másikra: nagyon kevés az a pénz s a tologatás közben mindig kopik is, (Derültség a néppárton.) és mindig a. mezőgazdák zsebének a kárára kopik. Interpellációim másik része arra vonatkozik, hogy tavaly, sajnos, májustól kezdve egészen júliusig, a cséplés végéig, a szántásig nem lehetett üzemianyagot kapni. Nem tudom, ki csinálta ezt a rendeletet; úgy hallottam, irészben azért hozták, mert kevés volt az üzemanyag. Ez is nagy hiba, mert ez az idő kiesett a, szántásból, amely a mezőgazdaságban a legfontosabb. (Egy hang a néppárton: Úgy van!) Nagyon jól tudja mindenki, mit jelent az, ha a jiíliusban betakarított takarmányokat mielőbb felhasználhatjuk, elfogasolhatjuik, megtárcsázhatjuk, és azt is tudjuk, hogy csak ikét-hároini napig lehet várni a tarlók szántásával, és azután már nem lehet azokat észszerűen felszántani. Hogy a magyar mezőgazdaságnak mennyi hektoliter megtakarított vízre van szüksége, azt nem akarom itt kiszámítani. Nagyon fontos dolog, hogy a vízről gondoskodjunk, mert nem biztos, hogy jövőre is ilyen esős idő lesz és nem lesz-e szárazság, tehát elő kell készülnünk egy száraz gazdálkodásra, amely a mezőgazdaságnak mindig alapja kell.lhoigy legyen, ennek alapja pedig a szakszerű talajművelés s a víz megtakarítása.' Nagyon kérem tehát a miniszter urat, hogy ha a rendeleti szólt úgy, hogy nem lehet üzemanyagot kiadni, akkor változtassa azt meg; ha pedig kevés volt az üzemanyag, hasson mindenképpen oda, hogy az üzemanyag ren-