Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

81 Az országgyűlés 27. ülése 1947. évi december hó 5-én, pénteken. -, toseg — a memet agresszivitás. Ebben talán, meglehet .az,a különbség, hogy nem a saját számlájára diolgoianék, -die mi már néhány száz ev óta szereztünk tapasztalatot a nemléttel és egyáltalán nem vigasztalna minket az, ha nemi a statját számlájára, hartem idegen zsoldban, folytatná ugyanazt a háborús politikait! a mű bőrünkre és a többi kis nép bőrére, amelyet évszázadokon .keresztül folytatott. Felltiétlienül szükséges tehát, hogy a Németország; szomszédságábain és közelségében álló kis ország-ok felvértezzék imaguikiat ás megtegyék az elitenlépéFekéü. , -Azonban nemcsak német veszélyről lenne szo. Felesleges lenne túlsókat kertelni: van egy köizvewlen amerikai veszélv is, még hozzá szinten! nem azi Óceánom túl, hanem itt a szomszédságunkban, itt Délkelet-Európában, pontosan Görögországban. Görögország helyzete mutatna meg legjobban, hogy mit jelent; egv olyan ország, ahol akár angol, akár amerikai szuronyok biztosítják a rendet, A háborút! jelenti, a polgárháborút jelenti és az iidegen elnyomást: jelenti, semmivel sem jobb formában- mint ahogy a német vagy az olasz megszállás jelentette az elmúlt évtizedek alatt. Délkelet-Európa népei nagyon sokat tapasztaltak. Ezt a területet puskaporos hordónak nevezték éle már két világháború szikrái Pattantak ki innen. Pontosan ez az a terület, amely nem akar többé figurája lenni az ilyen imperialista .sakk játéknak és sem mi, sem a jugoszláv nép, sem a többi délkeleteurópai orSziáig nem akar Görögország példájára egy ilyen beavatkozó 'területté válni. Szabadságunk, függetlenségünk megvédésére irányúiéi igyekezetünkben megint csak ugyanarra az: eredményre jutunk: feltétlenül és döntően s'züfcsée: Van arra, hogy kapcsolatainkat kiemeljük ezeknek az elvi barátságnyüatkozatoknak a keretéből és szoros, írásba foglalt, szerződéses viszonnyá tegyük azt a kapcsolatot, amely bennünket ebben az esetben éppen Jugoszláviához fűz. T. Országgyűlés! Ha ez is a legfontosabb eredménye ennek a (szerződésnek, hogy biztonságunkat és békénket védi, ne t

tévesszük szem elől azt sem, hogv a szerződés, — ebben laz, esetben a kulturális szerződés — ínott betűje is mond valamit és önmagában nézve, teljesen függetlenül az utána következő barátsági, meg nem támadási és kölcsönös isegélyiivujfási egyezménytől, mint kulturális Ikapcs'oliataink támasza és megerősítője m jelentékeny előrehaladást jelent. Jeleníti pedig azéirty — még pedig mindkét szerződő fél szempontjából^ — mert mindketten tudunk adni egymásnak valamit. < Van-e mit tanulnunk és mit kapnunk Jagosizláviától kulturális szemponftbóll FeP tétlenül Van. Az! a jugoszláv kultúra, amelyet rendszeresen és tervszerűen elzártak Magyarországtól, amelyet rendszeresen! és tervszerűen olyannak bélyegeztek meg. mint amivel alig érdemes foglalkozni, most a felszabadult nép kezében nemcsak nemzeti, hanem igenis nemzetköizi jelentőségűvé lett. Az a pá'r szemelvény, amelyet a jugoszláv irodalomtói kapunk. feDtetlénlil! erre vall Akik olvasták például Kovacsicsnak, a háborúban elpusztult nagy jugoszláv költőnek verseit, amelyek magyarul is megjeilientek. megállapíthatják, hogy azoknak feltettem ül a világirodalom komoly, nagy aülklotásaí közötti yam a helyükEz azonban csak egy kikapott példa és természetes, hogy Jugoszlávia is, de bizonyos érO'RSZÁGGYÜLÉSl NAJPiLO H. telemben mi magyarok is a legelején tartunk a népi demokratikus kultúrai hatalmas teljesítményeinek. De mi is fogunk tudni nyújtani Jugoszláviának is, a környező országoknak is kültúrkincseket, mert komoly fordulat van most a magyar kulturális életben. Ha vannak is bajok és nehézségek, is ha a hivatalos apparátus nem is áll mindig feladatának magaslatán, vannak eredményeink kulturális téren, amelyekre már büszkék lehetünk. Gondoljuk csak el, hogy például a népi kollégiumok mozgalma a semmiből milyen komoly teljesítményeket, milyen komoly ifjúsági mozgalmat teremtett. Mennyire fontos fegyver ez a vagyonosok kulturális monopóliumának áttörése terén! Milyen döntő tényező ez a népi származású új magyar értelmiség megteremtésie terén! Egy olyan értelmiség, egy olyan kultúra megszületésének idejét éljük, amelytől már nem kell félni, amelytől már nem kell kétértelműséget várni, amely nem lesz hordozója akármilyen elvont értelemben valiamiféle új magyatr imperialista törekvésnek, amely nem lesz

1 reakcióval terhelve, mint volt nem egyszer régi kulturális tevékenységünk, hanem érmen olyan őszintén fogja szolgálni a szomszéd népek ügyét és érdekét is, mint a magyar kultúráét-, és azzal, hogy a magyar kultúra vn'ág; zásnak fog indulni, hozzá fog járulni ahhoz, hogy iái sízomszéd népeknél is hasonló legyen a helyzet. De nemcsak erre az új magyar kulturális teljesítményre gondolok, t. Országgyűlés, hanem gondolok a régire is. Szó sincs arról, és őrültég, ostobaság lenne részünkről, ha egyszerűen azt mondanók, hogy: letörölni a táblát, spongyálÜ rá, mindaz, amit eddig a magyar kultúra alkotott, valamiféle reakciós terheltség, annak nem lehet értéke a jugoszláv és magyar népek számára, múzeumba vele, hátlat fordítani neki. Nem, éppen ellenkezőleg: az a feladatunk és kötelességünk, hogy a magyar kultúra múltjából' igenis kibányásszuk azokat a döntő éritékeket, amelyek a mi szamunkra és szomszédaink számára is értéket jelentenek. Vannak-e ilyenek! (VERTES ISTVÁN (md): Vannak! Tele vap-vunk!) Feltétlenül! Nemcsak a magyar nép számára, hanem éppen szomszédaink számára is jelentékeny teljesítmények vannak, és az is helyes megjelölés, ha azt mondjuk, hogy ki kell bányászni, ment igenis, az elmúlt rendszer azon volt. hogy a magyar kultúra leghaladóbb alkotásait minél mélyebbre temesse el elnyomással. Gondoljunk azokra az ee-vóui sorsodra, amelyek a nagy magvar költőket, festőket érték, gondoljunk Derkovicsra, aki éhenhalt, József Attilára, akinek most ünnepeltük h»lá'la, öngyilkossága tizedik évfordulóiát. Ok nemcsak éppoly üldözöttek, hanem fokozottabban üldözöttek voltak, mint bárki más ebben az országban, mert ezt a fajta magyar kultúráit ellenségének érette IPZ uralkodó osztály. Es mos* itt van

1 az ideje, hogy ezt a kultúrát is kiszabadítsuk börtönéből, megmutassnk a magyar népnek, közel vigyük hozzá, és megmutassuk

1 a szomszéd! népnek is. Vannak más olyan magyar kulturális teljesítmények is, amelyek jelentékenyek lehetnek. Gondoljunk keleteurópai viszonylatban — és erre büszkék lehetünk — a magyar szakmunkások teljesítményére és szakképzettsé" 1 gère. Nem kétséges, hogy tanultság, műveltség 6