Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-27

TT Az országgyűlés 27. ülése 1947. évi december hó 5-én, pénteken. lati végrehajtását a két kormány elé terjesztendő javaslatok kidolgozásával szolgálja. E javaslatok a két kormány jóváhagyása után nyernek gyakorlati végrehajtást. A továbbiakban az egyezmény részletezi azokat a kötelezettségeket, amelyek mind a magyar, mind a jugoszláv kormányra hárulnak az egyezmény szellemében a magyar-jugoszláv kulturális közeledés megvalósítása érdekében. A vegyesbizottság közreműködésével megvalósítandói feladatkör igen tágkörű és változatos: a kulturális élet minden jelentősebb területére kiterjedő egyetemi tanszékek és lektorátusok létesítése, ^ kutatók, oktatók, egyetemi hallgatók cseréje, ösztöndíjak létesítése, elősegítése annak, hogy a két ország fiai egymás iskoláiban tanuljanak, diplomák és bizonyítványok kölcsönös elismerésének szabályozása, a tudományos és kutató intézetek egymás polgárai által való igénybevételének megkönnyítése, kiadványcserék, irodalmi és tudományos művek kölcsönös fordításának és kiadásának elősegítése, közreműködés művészeti kiállítások, előadások, filmek, rádióelőadások kölcsönös megrendezésében. Biztosítja az egyezmény a sport és az idegenforgalom terén Való együttműködés lehetőségét is. T. Országgyűlés! Abból indultam ki: nem tekinthető véletlennek az, hogy a demokratikus Magyarország elsőnek a jugoszláv néppel létesített szerződéses kapcsolatot. Most, hogy a magyar törvényhozás törvénytárába készül iktatni a magyar-jugoszláv kulturális egyezményt, szükségesnek tartom idézni a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megteremtőjének, vezérének és hősének, Tito marsallnak Szófiában mondott szavait (olvassa): »Jugoszláviának és Bulgáriának sok barátja van: a lengyeLa csehszlovák, a magyar és a romári nép. Azért említem meg a magyar és a román népet, mert ezek a népek új útra tértek, és mert új belső berendezkedésük, amelyet most építenek ki. lehetővé teszi, hogy e uemszláv népek és a szláv nemzetek között soha többé ne kerüljön visszavonásra sor.« ^ Magyarország valóban nem tartozik a szláv nemzetek közé, és a háború során a hitleri Németország oldalán foglalt állást, s a háborúból mint legyőzött ország került ki. Valamennyien tudunk arról a reakciós agi'tlációról, amely a magyar közvéleményben azzal akar nyugtalanságot kelteni, hogy Magyarországot — idézőjelben mondom — »fojtogató szláv gyűrű« veszi körül, és a magyar külpolitikának e szerint a reakciós agitáció szerint nem leiheti más célja, mnt az, hogy a nyugati hatalmakra támaszkodva, éket verjen ebbe a szláv gyűrűbe. A tények azonban megcáfolják a reakciós uszításnak ezt a tételét. Magyarország, bár — ismétlem — a háborúban a hitleri Német" ország oldalán vett részt, és a Horthy-rendszer szégyenletes gaztetteit sem mossa el olyan hamar a felejtés, ma mégis szívesen látott tagja lehet a dunamedencei szláv és nem-szláv népek testvéri közösségének, mégpedig, mivel demokratikus államokról van szó, úgy lehet tagja ennek ,a dunamedencei közösségnek, hogy ez nem megy állami és' nemzeti függetlenségének rovására, ellenkezőleg: ez a demokratikus közösség megerősíti a magyar állami függetlenséget és nemzeti önállóságot. A nemzetközi politika erői ma nem szláv és nem-szláv minősítés szerint oszlanak meg, hanem aszerint, hogy a demokrácia megerősödését és a tartós béke megőrzését tartják e feladatuknak, vagy a reakció és a fasizmus nyeregbe segítését új háború előkészítésével. A földreform, az államosítás, a hároméves terv, röviden a népi demokrácia Magyar országának helye azoknak az erőknek a táborában van, amelyeknek érdeke a tartós béke megőrzését kívánja. A magyar-jugoszláv kulturális egyezmény hatalmas lépést jelent a két nép közös békefrontjának kiformálása felé a kölcsönös megismerés és jóbarátság útján, és valóban túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy új korszakot nyit meg a két ország népének történetében. Egyik láncszeme ez a szerződés azoknak a baráti kapcsolatoknak, amelyeket Jugoszlávia máiszámos állammal megkötött és amelyeket Magyarország részben megkötött, részben pedig megkötni készül. A magyar és a jugoszláv nép szerződése ebből a szempontból erősítését jelenti a. békeszerető nemzetek világpolitikai frontjának és gyöngítését az imperialista tábor lehetőségeinek itt a Dunamedencében. Ezért keltett a magyar-jugoszláv szerződés olyan széles nemzetközi visszhangot. A magyar-jugoszláv kulturális egyezmény a demokratikus és mind aktívabbá váló magyar külpolitikának nagy sikere, számunkra pedig, a magyar országgyűlés képviselői számára öröm, hogy törvényeink közé iktathat juk. (Élénk taps.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Horvátb Márton! HORVÁTH MÁRTON (kp): T. Országgyűlés! Loisonczy képviselőtársunk — egyébkent beszédének fogadtatása is ezt mutatja — azt hiszem az egész országgyűlés véleményét telezte ki pártkülönbség nélkül, amikor ,a mos* napirenden lévő törvényjavaslat elfogadását ajánlotta. Ritkán került még az országgyűlés elé olyan javaslat, amely valóban ennyire kifejezte volna nemcsak az országgyűlés, egységes véleményét, hanem a magyar nep erdekeit is mint ez a szerződés. Mi ennek a szerződésnek az igiaizi jelentőségei Azzal kezdhetnem* hogy olyasmi, ami még nincs benne. A 'legnagyobb jelentősége az, hogy első lépes a kölcsönös segélynyújtási és barátsági szerződés megkötéséhez, mint ezt annak idegen a belgrádi aláírás hivatalos kommünikéjében a kormány nyilvánosságra hozta.. Ez. a kapcsolat, ez a szerződéses baráti kalposolat, Saïmely ki fog nőni' a kulturális egyezményből,, még hozzá minden bizonnyal egészen rövid idő alatt, azt lehet mondani, alapjaiban változtatja meg Magyarország külpolitikai helyzetét. Azt jelenti, hogy a háborús korszak a tulajdonképpeni diplomáciai téren véget ért. Hangsúlyozom, hogy nem a magyar békeszerződés volt az, amely a háborús korszakot befejezte, hanem ez a szerződés, amelyet a népi demokratikus országok élén járó Jugoszláviával kötünk, teszti valóban múlttátörténelemmé azt» ami a háború alatt történt. Világos, hogy mi az oka ennek. Ha a háborá alatt, sajnos," az a megbélyegző jelző járult Magyarország nevéhez. hogy Hitler utolsó csatlósa, akkor most az egész világon minden demokratikus nép és az elnyomott osztályok