Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-27
75 Az országgyűlés 27. ülése 1947. évi december hó 5-én, pénteken. 76 leirtó, bogy nnatjdiiem minden magyar községnek van műkedvelőgárdája és kultúregyüttese. Most tervezik, hogy a magyar (népszínházát, amely eddig csak prózai darabokat játszott, operai együttessel bővítik ki a vajdasági néphátösagok nagyfokú gazdasági, politikai és morális támogatásával Az új Jugoszlávia hasonlóképpen, minden lehetőséget megad a magyar sajtó szabjad fejlődésére. 1944 decemberében, amikor még javában folyt a harc mind Jugoszláviában, mind Magyarországon, mind szerte Európában — a fölszabadult vajdaság fővárosában már magyar újság jelent meg. Ez a lap ma Magyiasr Szó néven jelenik meg Újvidéken és körülbelül 45—50.000 példányt adnak el belőle. Emellett a Híd című társadalmi, kulturális és irodalmi folyóirat 3—4000 példányban jelenik meg, a Hét Nap című edeven heti lap 10—15.000 példányban, az Ifjúság Szava című ifjúsági folyóirat 10.000 példányban, a Föld címen magyar paraszt szaklap, körülbelül 5—7000 példányban és az Asszonyok Lapja szintén sokezer példányban. Emellett a Híd című folyóirat mellett magyar könyvkiadó is működik. Az analfalbéta-ellenes mozgalom keretében, amely a magyar^ sajtó és a magyar kultúrßzervezetek irányítása aliattt áll, tíz- és tízezer magyar férfi és no tanulta meg két) év alatti a magyar írás és olvasás tudományát- Az ilyen tanfolyamok a legmesszebbmenő hatósági támogatást élvezik, díjtalan, helyiség, könyvtár, könyvek, írószerek és így tovább rendelkezé'sükre állanak. Meg kell emlékeznünk 'azonkívül a Jugoszláviai Magyar Kultúószövetségről, amely a leghatalmasabb autonóm magyar kultur szerv és társadalmi szervezet. Eögtön a felszabadulás után Újvidéken lalakult meg és 1945 elején már működött is. Hatalmas megkönnyebbülést és meglepetést jelentett ez abban az időben, amikor megjelent egy felhívás a magyair sajtóban, amely meghirdette lakul ó közgyűlést Újvidéken a volt: báni palota dísztermében. A báni pfalota nem keltett jó emléket a magyarságban. Olyan épület volt, amelyben a reakciós időkben tilos volt magyarul beszélni táblák voltak kifüggesztve: »Beszélj államnyelven!« felírással, mely megtestesítette a jugoszláv relafkeió nép- és íiemzetiségelilenes politikáját. Amikor a felhívás megjelent, a magyar lakosság szóles rétegei nemi akarták elhinni, hogy a gyalázatos újvidéki vérengzések után éppen Újvidéken és éppen «, volt báni pialota termeiben gyűlhetnek össze a magyar kultúrszövetség megalapítására. A Magyar Kultúrszövetség megalapítása — t. Országgyűlés — szimbóluma volt a Jugoszláviai magyarság számára annak, hogy a régi nemzetiségi elnyomás korszaka eltűnt és helyébe egy új, a nép egyenjogúságán és szabadságán alapuló korszak lépett. A ^ kultúrszövetség- tagegyesületeinek száma már meghaladja az ezret, a legtöbbnek saját otthona van és abban helyezkedik el a helyi kultúregyesület, műkedvelő társulat, olvasókör, könyvtárkör vagy kul túrgárda. A kultúrszövetség hatásköre ez év közepéig csak a szerb népköztársaság, helyesebben az autonóm vajdasági tartomány területére, más szóval a Bácskára és Bánátra, terjed ki. De »ok magyar él ezenkívül a horvát köztársaságban, Muraközben, Szerémségben, Zágrábban és Baranyában, sőt Boszniában és másutt is. Ezért a Kultúrszövetség még az idén nyáron országos hatáskört kapott és ezáltal lehetővé vált magyar kulturális gócok megszervezése és fejlesztése az eddig nem érintett területeken is. A Magyar Kultúrszövetség az államtól és a hatóságoktól teljes politikai, anyagi és morális támogatást élvez. A jugoszláviai magyarság szabadon ünnepelheti a magyar nemzet nagy nemzeti ünepeit, például március 15-ét, október 6 át, nagy íróink, költőink és művészeink, így Petőfi, Ady, József Attila és mások évfordulóit, gyakran közös ünnepségeken a szerbekkel és horvátokkal. |Aiz egész jugoszláviai magyarság szabadon készül 1848 centenáriumának méltó megünneplésére, hairmóniában a magyar köztársasággal. Elég ezt az egyetlen tényt átgondolnunk, hogy láthassuk, milyen óriásit! fordult a világ Jugoszláviában és milyen, azelőtt elképzelhetetlen szabadságot éivez az ottani magyarság. A megkötött kulturális egyezmény 5. §-ának k) 'pontja (szerint a vegyes bizottság feladatai közé- tartozik Magyarországon a jugoszláv, Jugoszláviában a magyar nemzeti kisebbség kulturális és közművelődési tevékenységének elősegítése. Ez az egyezményben lefektetett kötelezettség Jugoszlávia számára semmi újat nem jelent, hiszen maga a jugoszláv népköztársasági alkotmány törvénybe iktatta már ezt a kötelezetséget. Ami Magyarországot illeti, mi szintén biztosítottuk a nemzetiségi szabadságjogokat a hazánkban élő jugoszláv kisebbségnek. Nem lehet azonban azt mondani, hogy a Magyarországon élő jugoszláv kisebbség ugyanolyan zavartalanul és szabadon fejleszthetné ki a maga nemzetiségi egyéniségét, mint a jugoszláviai magyarság Jugoszláviában. Ezért nem a kormányzatot terheli elsősorban a felelősség, hanem azokat a közigazgatási és tanügyi közegeket, akik még mindig nem tudtak kellőképpen megszabadulni soviniszta előítéleteiktől. Úgy vélem, hogy ebben a tényben a magyar demokrácia bizonyos fejlődésbéli általános vásszamaradottsága tükröződik Jugoszláviával szemben. Arra kell azonban törekednünk, hogy a hazánkban élő viszonylag alacsony lélekszámú jugoszláv kisebbség a gyakorlatban is megkapja mindazokat a szabadságjogokat, amelyek megilletik, meglévő sérelmei pedig gyors ütemben orvosolrtassanak. T. Országgyűlés! A jelenlegi törvényjavaslat tárgyát alkotó egyezmény bevezetőjében kitűzi az egyezmény alapvető célját: a magyar nép és a jugoszláv nép baráti viszonyának szorosabbá tétele, egymás kölcsönös megismerése és művelődési kapcsolataik fejlesztése és kiterjesztése útján. Az ekként kitűzött célok és feladatok — mondja a törvényjavaslat indokolása — gryakorlati megvalósítása érdekében az egyezmény magyar-jugoszláv vegyesbizottság megalakítását határozza el. Ez a bizottság, amely hat szakaszból álló keretegyezmény végrehajtásának voltaképpeni szerve, az illetékes kormányhatóságok képviselőin kívül a demokratikus szellemnek és berendezkedésnek megfelelően a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek kiküldötteinek delegációját is magában foglalja. A nemzetiségi egyenjogúság elvének gyakorlati szempontjából pedig ugyancsak jelentős tény-az. hogy a bizotságban a magyarországi jugoszláv és a jugoszláviai magyar lakosság képviselői is helyet foglalnak. A vegyesbizottság az egyezmény gyakor