Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

787 Az országgyűlés 42. ülése 1948. helyzetük és gazdasági helyzetük sem utal organikusan a demokráeia táborába, a változás minőségének megmagyarázásával reális gondolkodásmódra nevelve kellett volna megmutatni és felújítani azt az egyik XIX. századbeli politikai bölcselőtől vallott régi tételt, hogy ia politika az adott viszonyokhoz való ildomos alkalmazkodás a nemzet érdekében. Az ideálok megteremtése után persze szembe kellett volna nézni azzal a reálpolitikai ténnyel is, hogy egy alapjaiban évszázadok változatlan társadalmi formáiban konzervatívvá vált és egy 25 esztendős rendszer nyomán bizonyos mértékig f asizált ország népét • kell a demokrácia és a haladás utján előre vinni és így ia demokrácia egyik alapvető tételének olyan értelmezése, hogy az egyszerű többségi akarat, bizonyos demokratikus alapelvek megvalósítása nélkül kezdetben a régi berendezkedést visszaváró emberek "politikai munkájának kedvezett volna. A paraszti rétegeknek, amelyeknek állásfoglalását nagy mértékben megszabja az a tény. hogy szívósan ragaszkodnak a maguk földjéhez, az első naptól fogva azt kellett volna megmagyarázni, hogy a demokratikus politikai berendezkedés adott 600.000 földtelein parasztnak magántulajdont és hogy a magántulajdonon alapuló szemléletmódnak a _ védelme nem a nagybirtoknál kezdődött. hiszen az ellensége volt a kisparasztok., a nagy többség magáintulajdonának. A polgárság felé pedig szintén azt kellett volna megmagyarázni, hogy a kapitalizmus válságjelenségeinek minden országban való megmutatkozása utáin a nagyipar, a nagytőke államosítása egyesek gazdasági tulhatalmának megakadályozása a mi •szempontunkból már nem világnézeti kérdés, mert hiszen hívei vagyunk^ a nagyipar, a kevesek túlhatalmát jelentő nagy szektorok vonalán olyan jellegű államosításoknak, amelyek a termelés és ezen keresetül a nép életszínvonalainak emelését szolgálják, a nemzeti jövedelem igazságos abb megoszlását segítik elő, vagy pedig a demokratikus berendezkedés számára szereznek a népuralomnak gazdasági téren való miee-valósulása. érdekében nélkülözhetetlen kulesáilásokat. Ehelyett & teljes népet át nem fogó és a tömegek felé ezt nem isi reprezentáló emberek munkája következtében a pártnak a tömegek felé vitt Programm jában, propagandájában változatlanul érvényesültek a sokszor még a polgári demokráeia kereteitől is jobbra eső és szinte az elmúlt idők frazeológiáját felidéző megnyilvánulások. A felső vezetés ugyanezen szektorai pedig az erők természetes viszonyából adódó kényszerűség folytán, ha kétértelműén és fanyalogva is, de mégis idomultak a koalíciós "politika kereteihez és előfordult az a pártok életében ritka jelenséghogy iámig a felső vezetés megtette a koncessziókat balra, r, középső és alsó urooaganda egyre inkább tolta a tömegeket jobbra. (Elnök: IMP LOM FERENC 14.09.) Az lett volna a term.és'zietes, hogy egy pártnak a tömegek felé vitt nropagatndája alátámassza, érthetővé és elfogadhatóvá tegye egy párt politikáját Ebben az esetben azonban az történt, hoigy a feDső veizeités egyl's szektorainak magatartása közép és alsó vezetés propagandája hasadást idézett elő a I párt politikája és tömegei között és elokészíévi február hó 10-én, kedden. 786 tette a Pfeiffer-párt és más ellenzéki pártok útját. (Derültség a demokrata népvárton.) így következett be a párt életében a múlt nyári mélyreható válság

1 és ennek egyenes következményeképpen az a központi nagyválasztmány, ahol csak az utolsó pillanatban tudott felülkerekedni az ai józan belátás, amely mégis lehetővé tette' à kisgazdapárt politikájának folytatását Azóta természetesen nagy események történtek a világpolitikában és a magyar politikában is, és a tömegekben, amelyek az augusztusi választás során eltántorodtak a párttól, jkezd már bizonyos belátás fölülkerekedni, amely azonban magáhanvéve még nem elegendő. Ezért kell az áprilisban összeülő nae:yválasztmánynak jóvátennie a régi mulasztásokat, megjavítania lazít, amit 1945-ben sok tekintetben elhibáztunk, s most már a tömegek akaratából megvalósítani a párton belül egy teljesen egyértelmű demokratikus politikai vezetést, amely az eddiginél határozottabban tudja folytatni azt á külpolitikát, amelynek célja a Szovjetunióval és a többi keleteurópai országgal való barátság és a kölcsönös segélynyújtási szellem kiépítése, belpolitikailag pedig keményebbre, szilárdabbra kovácsolja és több bizalommal tölti meg a függetlenségi front kereteit, gazdasági téren folytatj tervgazdálkodás kereteinek kiszélesítését a többtermelés és a nemzeti jövedelem igazságosabb megosztása érdekében, kezdeményezőén létesíti a népi erők szabad összefogását jelentő szövetkezeteket egy mélyreható termelési reform érdekében, s kívánja és elősegíti az egyház és a demokrácia viszonyának olyan rendezését, amely a népszuverenitás elve alapján álló demokratikus erők megerősödését jelenti anélkül, hogy vallási vonatkozásban a magyar nép ősi hitét és vallásszabadságát egy jottányit is sértené. Xem elég természetesen még ennyi változás sem, hiszen a független kisgazdapárt történelmi, jelentőségét az a tény adja meg, hogy a Magyarországon élő parasztság és a demokratikus polgári rétegek egy részéhez a kisgazdapárt szava ér el leginkább, s ezek a tömegek a kisgazdapárt által hirdetett igazságok megértésére a leghajlamosabbak, és ezért törekedni kell arra. is, hogy minden szervezetben, a megyei, a járási és a községi szervezetek vonalán is ugyanaz a nevelő munka menjen végbe, tamely a pártvezetés szándékait képviseli. Éppen ezért a párt által végzendő nevelő munka megerősítésére, teljes nyiltságára és egyértelműségére van szükség ahhoz, hogy azok a tömegek, amelyeket társadalmi és gazdasági helyzetük a demokrácia táborába uital, de az ellenkező irányú propaganda, hosszú évtizedek beidegzett ellenkező gyakorlata és kisebb sérelmei vagy sokszor a perspektíva hiánya távoltartanak vagy várakozó álláspontra birnak, a demokrácia táborába jöjjenek. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy a kisgazdapárt akkor tudja teljesíteni történelmi feladatait, akkor válik leghívebbé a néphez és az őt létrehívó demokratikus paraszti hagyományokhoz, ha ezek a feltételek megvalósulnak, és a párt belsőleg önmaga arcát kifejlesztve, határozottan tud együttműködni minden olyan erővel, amely a demokrácia megvalósítását és kiteljesítését, a népuralom teljesebbé tételét « nemzeti jövedelem igazságosabb megosztláisátt tűzte ki miaga elé követendő célként*