Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

789 Az országgyűlés 42. ülése 1948. ti

Eza feltételé annak is, ihogy a magyar politikai élet a jövőben ne válságról-válságra, hanem eredményről-eredményre haladjon, még - azoknál az eredményeknél is nagyobbakra, amelyeket a mostani költségvetés már világosan jelez. Hiszen ennek a, budgetnek az a jellemző vonása, hogy ugrásszerűen megnövekedett: a közigazgatási bevételek az előző évi 2.5 milliárdról 5.2 milliárdra:, egy'év alatt tehát több mint a kétszeresére emelkedtek, a költségvetés volumene tavaly még négymilliárd volt, most már 7.5 milliárd. Ilyen nagyarányú emelkedés ritkaság a költségvetések történetében, s. ennek jelentőségét csak akkor tudjak igazán felbecsülni, ha a mai gazdasági ht lyeetünk mellett megnézzük az egész világ gazdasági helyetét is. A legtöbb országban mia az államháztartások bizonyom deficitben vannak, inert a legtöbb ország nem tudja jakosságától adózás útján megszerezni az államháztartás viteléhez szükséges fedezieitet. A term elé» sok helyen megakadt, a termelő eszközök egyrésze elpusztult, és iá, háborús termelésről a béketermelésre való áttérés nem járt zökkenő nélkül. Fokozta a nehézségeket még âz a kedvezőtlen időjárás is, iaimelynek következtében Európában immár harmadik éve gyenge termés van. Az exportot nem lehetett a háború előtti keretekben fenntartani, viszont importra éppen a termelő eszközök^ pusztulása következtében mindenütt szükség lett volna, s így a legtöbb ország külkereskedelmi mérlege ma passzív, fizetési mérlege romlik. A bajok orvoslására csak egy mód van — és elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy ennek érdekében sokat tettünk atz elmúlt időszakban '— a termelés fokozása. Többiét kell termelni a nehéz viszonyok ellenére is, és gondoskodni kell arról, hogy hazánk nemzeti jövedelmét ;ai iegracionállisabban osszuk be és használjuk fel. Ennek érdekében kétségkivül legmegfelelőbb forma a tervgazdálkodás, 'ahol bizonyos előre megadott szempontok szerint, az egész ország termelő erőit összefogjuk, a gazdasági élet legfőbb szektorainak államosítása s többi részének állami

1 ellenőrlése jegyében. Mi is ezt az utat választottuk. Az első lépés ezen a téren pénzünk stabilizálása^ a második a hároméves terv kidolgozása és végrehajtásának megkezdése volt- A tervgazdaság eredménye a magyar gazdasági élet fejlődése és a termelés gyorsított ütemű fokozása. Ezen a téren is büszkén hivatkozhatunk bizonyos eredményekre. Bányászatunk nettó termelési értéke ma már túlhaladja a békebelit, és a'terv harmadik évében 50% -kai lesz magasabb a békebeli teljesítménynél, ami jórészben az ásványolajtermelés rendkívüli fokozásának következménye. A széntermelés fejlődése is kedvező eredményeket mutat, hiszen már tulajdonképpen júniusban elértük a békebeli színvonal 85%-át. ia, vasérctermelés pedig elérte a békebeli termelés 89%-át. Természetesen itt is még igen nagy feladatok állnak még előttünk, hiszen tagadhatatlan eredményeink mellett elsősorban' a munkarendszerben, és ai munkaszervezésbe'n meg kom elv hibák is viainnak. Az 1946/47. évbelnl például a gyáriparban teljesített munkanapok száma csak 3%-kai volt kisebb, mint 1938-ban. a termelés volumene viszont több. mint 30%-kai volt kiseibb. Ez arra mutat» hogy különösen a múlt esztendőben és még'most is jeleinftős az úgynevezett kapun belüli munkaévi február hó 10-én, kedden. 790 nélküliség. Ennek megszüntetésére igein határozott lépéseket kell tennünk. Eeméljük, hogy a teljesítménybérnek az ipar minden szektorában való belvezetése, a helyes normák megállapítása és ezen keresztül a többtermelést nyújtó dolgozók jutalmazása hozzá fognak járulni ezen hibák kiküszöböléséhez. (MATHEOVITS Ferenc (an): Es a munkafegyelem megszilárdítása!) Ez bent van ezekben, amiket mondottam. Ha azokkal a rosszindulatú bírálatokkal, amelyek bizonyos államosított nagyüzemeik deficitjével az államosítás ellen akarnak propagandát kifejteni, szembe is szállunk, egyrészt annak hangoztatásával, hogy ezeket az államosításokat gazdasági térem.bizonyos szektorokban a demokrácia politikai megerősödése érdetkében az esetleges deficitre való tekintet nélkül is végre kell hajtani, másrészt utalva arra, hogy milyem állapotban vette át az állam ezeket a nagyvállalatokat, akkor is törekednünk kell arra, hogy a jobb munkamódszereket, a jobb szelrvezési feltételeket elsősorban az államosított üzemek valósítsák meg. és így racionális munkamódszerük és szilárd munkafegyelmük segítségével tudják elérni a kormányzatnak azt a célkitűzését, hogy minél előbb deifieitmetntesek legyünk. Mi mindenkor teljes nyíltsággal beszélünk azokról a hibákról és nehézségekről, amelyek az államosított vagy községesített üzemek gazdálkodásában jelentkeznek. Nyiltatn beszélünk azért, mert hisszük, hogy az a kritika, amelyet ezen a téren elmondottunk, a hibák felismeréséhez és a jobb munka- és szervezési módszerek megteremtéséhez vezet. Mégis hangsúlyoznunk kell azonban, hogy amikor szervezési hibákról beszélünk, akkor ezek alól a szervezési hibák alól a. magánkézben lévő vállalkozások sem jelenteinek kivételt és nem jelentettek a múltban sem. Ma az a sajnálatos helyzet állott elő, hogy ha mi megbíráljuk saját közüzemeink vagy államosított üzmeink egyes gesztióit, ezt mindenkor nagy lelkesedéssel taglalják olyanok is. akiknek nem az a céljuk, hogy az államosított vagy községesített üzemek gazdálkodását jobbá tegyék, hanem az, bogy bé tudják bizonyítani a magángazdaságnak és a kapitalizmusnak szerintük fennálló felsőbbrendűségét. Éppen ezért mi mindig különbséget teszüntkj az államosított vagy községesített vállalatok olyanértelmű bírálata, amelynelk célja a meglévő hibákon való javítás, és azon bírálat között, amelynek célja politikai jellegű: a kapitalisztikus formák felsőbbrendűségének beigazOilására irányuló törekvés. Költségvetésünkből világosan tükröződnek a meizőgazdasági termelés nagy problémái is. Mezőgazdasági termelésünk volumenje 1945-ben a békebeli színvonal 45%-a, 1946/47-ben pedig 58%-a volt, a hároméves terv befejeteése után azonban a tervek szerint el kell érnie a békeszínvonaliat. Ez annál inkább fontos, mert a mezőgazdasági termeilés eredménye a többi termelési ág színvonalát is nagy mértékben befolyásolja. Az ország lakosságának majdnem a fele a mezőgazdaságból él, és ilyen nagy embertömeg vásárlóerejének tartós visszaesését nemcsak az a társadalmi réteg érzi. amelynek vásárlóereje legyöngült, hanem minden iparág, valamint a külkereskedelem is. Hiszen az a tény, hegy a rossz termés következtében alig vagyunk) képesek mezőgazdasági exportra, 50*