Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

785 Az országgyűlés 42. ülése 1948. válságok, de a válság tetőfokán a párt új vezetősége mégis megtalálta a népi demokrácia útját az egész magyar nép érdekében. Ugyanakkor azonban azzal a még fennálló kétségtelenül szomorú ténnyel is számolni kell, bogy egyelőre még nines meg a felső és alsó vezetés, a vezetőség teittei és a, tömegek nézetei között az a szilárd összbaing és a, pártfegyelemnek az a kerete, amely a rJártot igazán párttá teszi. Ezek a hibák és ezek a hiányok természetesen neon a párt új politikai vezetésének a hibái, hanem a tétovázás, az inga tagság és a bukdácsolások időszakából származnak és így szerves következményei annak a politikának, m amelyet a párt régi vezetőinek egy része folytatott. A felszabadulás és a nyomában járó mély társadalimi átalakulás a Független Kisgazdapárt életében is, —mint egész népünk és mint a többi poüiitikai pártok életében is — mélyreható változást jelentett. A párt feladata az elslő időszakban elsősorban az letit volna, hogy megvizsgálja a maga. lehetőségéit, r megnézze, hogy Magyarországon az átalakulás, a tarsadaJItmi erők természetes törvényszerűsége folytán milyen nueszire fog kiterjedni és hogy ebben a nagy változásban megkeresse azt a helyet, amelyet egész demokratikus berendezkedésünk szilárdsága érdekében! el kleill foglalnia.

1 A háború alatti esztendők nyilvánvalóvá tették» hoigiy a Független Kisgazdapárt összetételénél, a benne saját politikai nézetei kifejezését érző 'tömegek felszabadulási törekvésénél fogva alapvető követeléseiben — mint amilyen a f öíldbirtokreform, a titkos választójog és a nagykapitalizmus elleni küzdelem voltak — demokratikus jellegű párt s a háború alatt kifejtett tevékenységénél és a- munkásság pártjaival az elnyomó rendszer és a fasizmus ellen kötött szövetségénél fogva olyan együttműködési feladatok megoldására is alkalmas, amelyek sok jó szándékot és tapintatot és kevés párts oviuizumst engednek meg. Számolni kellett azonban kétségtelenül azzal a, nagy tehertétellel, hogy népünk jelentős részeinél, sokszor még azoknál a rétegeknél is, amelyeknek társadalmi helyzetüknél fogva feltétlenül a változás mellet kellett volna állani ok, mutatkozott bizonyos konzervativizmus, ameOy az évszázadokon át változatlanul tartott társadalmai és politikai berendezkedés szükséjgr szerű következménye és a háborús évek mély feszültségei, és sok szenvedése után a nyugalom utáni vágyják érthető emlberi törekvés. Annak érdekéhen tehát, hogy Magyarországon végbement politikai változásokat népünk túlnyomó r

többségében igenelje és a pártnevelés munkájánál fogva, a demokratikus állami berendezkedés útján népünk nagy tömegeit a vezetők és a tömegek közötti lehető összhang jegyéiben magával tudja vinni, meg *kellett nézni azokat a társadalmi erőket, amelyek Ma, Igyarországon a, régi berendezkedés kereteinek széthullását jelezték és azokat a természetes viszonyokat, amelyek a politikában is kellett, hogy kifejezésre jussanak. Az első, amit észre kelett venni és amiről Parragi György képviselőtársam is bizonyos értelembein beszélt, az az, hogy Magyarország népe nem állhat meg tartósan a polgári demokritikus berendezkedés keretei között, nem állhat meg azért sem, mert Magyarországon nem volt és mia sincs oUyan egységes arculatú, demokratikus beállítottságú tömegerőt jelentő jrolgiárság, (14.00) mely ezen politikai beneaidezORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ II. évi február hó 10-én, kedden. 786 kedés tömegbázisát és vezető rétegét jelenthetné. Két niaigy népi megmozdulásunk tanulságai igazolták ezt ia tételt. Az egyik 1848"étazé az évé, amelyben. Párásban mán ia negyedik: rend forradalma zajlott le, viszont nálunk még mindig hiányzott iá szó nyugati értelmében vett polgári réteg,* .amely a saját erejéből organikus módon a feudális_ berendezkedés kereteinek szétzúzásával tudja magához ragadni iái vezetést és. a hatalmai. Nálunk abban az időben még egyszerre folyt a küzdelem a jobbágyfelszabadítás és a polgári gondolkodás• mód kezdeteit jelentő hitelrendszer niegvalósítása, érdekében, például Széchenyinél. Be hiányzott a demoknatikusi polgári rend alól a polgárság, mint egységes és forradalmi erő 1918-ban is, amikor olyan időpontban ment át a hatalom tisztán ia> munkásosztálv kezébe a magyar belső erők természetes viszonyai folytán, amikor a világpolitikai erők ilven méretű változásnak már nem kedveztek, s amikor nyugaton ai konzervatív erők már majdnem mindenütt föléibe kerekedtek a forradalmi erőknek. A másik ok, amely miatt Magyarország nem állhatott meg a polgári demokrácia ' rubibonjánál, az a tény. hogy a polgári forradalmak ideje lejárt és» hogy időközben a polgári forradalmak által teremtett, kamtalisz•tikus berendezkedés mélyreható szervi hibád> amelyekről szintén szólt Parragi György képviselőtársam ,már azokban az országokban is sorozatos válságokkal jöttek felszínre, amelyekben a nemzeti élet őrhelyein egy n magyarországinál sokkal erősebb, egységesebb és műveltebb polgári osztály állott. Időközben a ka^italisztikus

1 berendezett* ségű országoké-politikai és társadalmi erőinek komoly vizsgálata az emberiség legjobbjaiban — marxistákban és nem marxistákban, politikusokban és< politikai pártoktól^ független szellemi vezetőkbem írókban, művészekben és tudósokban — megérlelték azt a meggyőződést, hogy .a batal óimnak méhláiny sízáz vagy néhány e'zer feudális nagyúr helyett ugyanannyi nagytőkés kezébe való letétele nem sokat változtat a hatalomból kirekesztett milliók helyzetén, mert iá technikai fejlődés' minden szükséges eszközével és az új találmányok 'adta tömeg befolyásolási lehetőségekkel, a nagytőkés réteg gazdasági erejénél fogva ugyanúgy maghoz» tudta ragadni a. oolitikai ' hatalmai mint ahogyan azt ,a feudalizmus korában az arisztokrácia tette. Amikor tehát Magyarországon az idő megadta a lehetőséget a demokratikus oolitikai rendszer megteremtésére, akkor egy saját tömegbázisát agrár kispolgári és városi kispolgári rétegekben kereső pártnak elsősorban azt kellett volna megnéznie, hogv véleménye szerint, melyek a polgári demokráciának azok a vívmányai és ideáljai, amelyek ma, már örök érvényű emberi eszményeknek és általános vá gyaknak tekinthetők és azt szigorúan el kellett volna határolnia a kapitalizmus strukturájáiból szükségszerűen következő válságjelenségektől. Arra kellett volna r törekednie, hogy ezek a?i eszmények a lehetőség szerint szerves részei legyenek annak a Magyarországon kialakuló politikai berendezkedésnek amely — mint mondottam -*- túlmegy a polgári demokrácia keretein és az erők természetes' egyensúlyainak megvizsgálása után tömegeiket is ilyen irányban kellett volmai nevelni. Azoknak pedig, akiket talán társadalmi 50