Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

785 Az országgyűlés 42. ülése 1948. válságok, de a válság tetőfokán a párt új ve­zetősége mégis megtalálta a népi demokrácia útját az egész magyar nép érdekében. Ugyan­akkor azonban azzal a még fennálló kétségte­lenül szomorú ténnyel is számolni kell, bogy egyelőre még nines meg a felső és alsó vezetés, a vezetőség teittei és a, tömegek nézetei között az a szilárd összbaing és a, pártfegyelemnek az a kerete, amely a rJártot igazán párttá teszi. Ezek a hibák és ezek a hiányok ter­mészetesen neon a párt új politikai vezetésének a hibái, hanem a tétovázás, az inga tagság és a bukdácsolások időszakából származnak és így szerves következményei annak a politikának, m amelyet a párt régi vezetőinek egy része foly­tatott. A felszabadulás és a nyomában járó mély társadalimi átalakulás a Független Kisgazda­párt életében is, —mint egész népünk és mint a többi poüiitikai pártok életében is — mélyre­ható változást jelentett. A párt feladata az elslő időszakban elsősorban az letit volna, hogy megvizsgálja a maga. lehetőségéit, r megnézze, hogy Magyarországon az átalakulás, a tarsa­daJItmi erők természetes törvényszerűsége foly­tán milyen nueszire fog kiterjedni és hogy eb­ben a nagy változásban megkeresse azt a he­lyet, amelyet egész demokratikus berendezke­désünk szilárdsága érdekében! el kleill foglalnia. 1 A háború alatti esztendők nyilvánvalóvá tették» hoigiy a Független Kisgazdapárt össze­tételénél, a benne saját politikai nézetei kife­jezését érző 'tömegek felszabadulási törekvé­sénél fogva alapvető követeléseiben — mint amilyen a f öíldbirtokreform, a titkos választó­jog és a nagykapitalizmus elleni küzdelem voltak — demokratikus jellegű párt s a háború alatt kifejtett tevékenységénél és a- munkásság pártjaival az elnyomó rendszer és a fasizmus ellen kötött szövetségénél fogva olyan együtt­működési feladatok megoldására is alkalmas, amelyek sok jó szándékot és tapintatot és kevés párts oviuizumst engednek meg. Számolni kellett azonban kétségtelenül az­zal a, nagy tehertétellel, hogy népünk jelentős részeinél, sokszor még azoknál a rétegeknél is, amelyeknek társadalmi helyzetüknél fogva fel­tétlenül a változás mellet kellett volna álla­ni ok, mutatkozott bizonyos konzervativizmus, ameOy az évszázadokon át változatlanul tartott társadalmai és politikai berendezkedés szükséjgr szerű következménye és a háborús évek mély feszültségei, és sok szenvedése után a nyugalom utáni vágyják érthető emlberi törekvés. Annak érdekéhen tehát, hogy Magyaror­szágon végbement politikai változásokat népünk túlnyomó r többségében igenelje és a pártneve­lés munkájánál fogva, a demokratikus állami berendezkedés útján népünk nagy tömegeit a vezetők és a tömegek közötti lehető összhang jegyéiben magával tudja vinni, meg *kellett nézni azokat a társadalmi erőket, amelyek Ma­, Igyarországon a, régi berendezkedés kereteinek széthullását jelezték és azokat a természetes viszonyokat, amelyek a politikában is kellett, hogy kifejezésre jussanak. Az első, amit észre kelett venni és amiről Parragi György képviselőtársam is bizonyos értelembein beszélt, az az, hogy Magyarország népe nem állhat meg tartósan a polgári demo­kritikus berendezkedés keretei között, nem áll­hat meg azért sem, mert Magyarországon nem volt és mia sincs oUyan egységes arculatú, de­mokratikus beállítottságú tömegerőt jelentő jrolgiárság, (14.00) mely ezen politikai beneaidez­ORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ II. évi február hó 10-én, kedden. 786 kedés tömegbázisát és vezető rétegét jelent­hetné. Két niaigy népi megmozdulásunk tanul­ságai igazolták ezt ia tételt. Az egyik 1848"é­tazé az évé, amelyben. Párásban mán ia negye­dik: rend forradalma zajlott le, viszont nálunk még mindig hiányzott iá szó nyugati értelmé­ben vett polgári réteg,* .amely a saját erejéből organikus módon a feudális_ berendezkedés kereteinek szétzúzásával tudja magához ra­gadni iái vezetést és. a hatalmai. Nálunk abban az időben még egyszerre folyt a küzdelem a jobbágyfelszabadítás és a polgári gondolkodás­• mód kezdeteit jelentő hitelrendszer niegvaló­sítása, érdekében, például Széchenyinél. Be hiányzott a demoknatikusi polgári rend alól a polgárság, mint egységes és forradalmi erő 1918-ban is, amikor olyan időpontban ment át a hatalom tisztán ia> munkásosztálv kezébe a magyar belső erők természetes viszonyai foly­tán, amikor a világpolitikai erők ilven mé­retű változásnak már nem kedveztek, s ami­kor nyugaton ai konzervatív erők már majd­nem mindenütt föléibe kerekedtek a forradalmi erőknek. A másik ok, amely miatt Magyarország nem állhatott meg a polgári demokrácia ' ru­bibonjánál, az a tény. hogy a polgári forra­dalmak ideje lejárt és» hogy időközben a pol­gári forradalmak által teremtett, kamtalisz­•tikus berendezkedés mélyreható szervi hibád> amelyekről szintén szólt Parragi György kép­viselőtársam ,már azokban az országokban is sorozatos válságokkal jöttek felszínre, ame­lyekben a nemzeti élet őrhelyein egy n ma­gyarországinál sokkal erősebb, egységesebb és műveltebb polgári osztály állott. Időközben a ka^italisztikus 1 berendezett* ségű országoké-politikai és társadalmi erőinek komoly vizsgálata az emberiség legjobbjaiban — marxistákban és nem marxistákban, poli­tikusokban és< politikai pártoktól^ független szellemi vezetőkbem írókban, művészekben és tudósokban — megérlelték azt a meggyőző­dést, hogy .a batal óimnak méhláiny sízáz vagy néhány e'zer feudális nagyúr helyett ugyan­annyi nagytőkés kezébe való letétele nem so­kat változtat a hatalomból kirekesztett mil­liók helyzetén, mert iá technikai fejlődés' min­den szükséges eszközével és az új találmányok 'adta tömeg befolyásolási lehetőségekkel, a nagytőkés réteg gazdasági erejénél fogva ugyanúgy maghoz» tudta ragadni a. oolitikai ' hatalmai mint ahogyan azt ,a feudalizmus ko­rában az arisztokrácia tette. Amikor tehát Magyarországon az idő meg­adta a lehetőséget a demokratikus oolitikai rendszer megteremtésére, akkor egy saját tö­megbázisát agrár kispolgári és városi kispol­gári rétegekben kereső pártnak elsősorban azt kellett volna megnéznie, hogv véleménye sze­rint, melyek a polgári demokráciának azok a vívmányai és ideáljai, amelyek ma, már örök érvényű emberi eszményeknek és általános vá gyaknak tekinthetők és azt szigorúan el kel­lett volna határolnia a kapitalizmus struktu­rájáiból szükségszerűen következő válságjelen­ségektől. Arra kellett volna r törekednie, hogy ezek a?i eszmények a lehetőség szerint szerves részei legyenek annak a Magyarországon kiala­kuló politikai berendezkedésnek amely — mint mondottam -*- túlmegy a polgári de­mokrácia keretein és az erők természetes' egyensúlyainak megvizsgálása után tömegei­ket is ilyen irányban kellett volmai nevelni. Azoknak pedig, akiket talán társadalmi 50

Next

/
Thumbnails
Contents