Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

7é9 Àz országgyűlés 42. ülése 194$. Természetesen vannak a költségvetésben egyéb fogyatékosságok is. Az emelkedett költségvetési keretek ellenére távolról sincsenek fedezve az összes jogos és szükséges igények es azt sem hallgathatjuk el, hogy a. közalkalmazottiak létszáma valóban aránytalanul magas. A közhivatalokban még ma sincs a munka úgy megszervezve, hogy lehetővé tenné a köztisztviselők munkáljanak jobb kihasználását és lehetővé tenné a fölös bürokrácia lebontását. A racionalizálás nem állhat mes" az üzemeknél. A közhivatalokban iß! racionalizálnunk kell és ennek segítségével is emelnünk kell köztisztviselőink fizetését, mert az állam érdeke iaz, hogy jól fizetett köztisztviselőkkel dolgozzék. (Ügy van! Ugy van! az ellenzéken.) Mi ie'zit a problémát komoly, súlyos problémának tekintjük és olyannak, amelvet szintén meg kell oldani. (P. ÁBRAHÁM Deaső (md) : Kevesebb tisztviselő, több fizetés! — Felkiáltások a kommunistavárton: Többet kell dolgozni! — DÉNES István (md): Kevesebb korlátozás, kevesebb tisztviselő!) Azt mondhatnia valiaki, hogy szén-szép ez a deficitmentes költségvetés >de reális-el Mi a biatosíték arra, hogy a benyújtott költségvetés, az abba foglalt tervek nem maradnak papíron? Én nem akarom ezt a kérdésfeltevést diszkvalifikálni lázzal, ha rámutaltok arra, hogy egy évvel ezelőtt Sulyok úr is azt vitatta, hogy az egész benyújtott költségvetés humbug, vaiójábban a deficit sokkal nagyobb, mint amennyinek feltüntették. Most egy esztendővel később megállapítjuk, hogy annak ellenére, hogy a valóságban az elmúlt év költségvetési előirányzatát meghaladtuk, az előirányzott deficit nem 8.5. hanem csak 8.2 százalék volt. Azzal is ^ érvelhetnénk, t. Országgyűlés,^ hogy^ az év első fele már eltelt és ez az első^ félév mintegy kilencvenmillió forint bevételi többlettel zárult. Ez bizonyítéka annak, hogy a költségvetés reális és nemcsak az előirányzatban, hanem ia valóságban is biztosíthatjuk a deficit mentességet. Mi a'aonban ezt a kérdést nem akarjuk elbagatellizálni, nem vesszük félvállról és nem vagyunk elbizakodottak. A második félév defieitmentességének biztosításia komoly probléma, további komoly erőfeszítéseket, nagyon is gondos és szigorú takarékosságot kíván a kormánytól az állam pénzügyi terén. A költségvetés realitását azonban elsősorban iái dolgozó nép, a munkások és a parasztok további hősies erőfeszítése biztosíthatja és ezen a téren vannak problémáink. A termelés emelése, a termelékenység fokozása, az önköltségi árak leszállítása — mezőgazdasági és ipari vonalon egyaránt — egész gazdasági életünk középponti problémája. (DÉNES István (md): Ugy van!) Felosztottuk a nagybirtokot s mintegy 650 000 új birtokosnak juttattunk földet, de még nem oldottuk mes: a mezőgazdasági termelés problémáját, azt ugyanis, hogy már a háború előtt is nagyon alacsony volt a termésátlagunk és iái háború után a, termésátlag még csökkent. Tisztán és világosan ' kell látnunk, hogy ha nem történik .változás» mezőgazdasági termelésünk hovatovább gazdasági életünknek szűk szektorává lesz. Mindent el kell követnünk tehát, mezőgazdasági termelésünk emelésére, mert különben nem tudjuk megvalósítani egyrészt az életsánvo•aal emelése terén magunk elé tűzött programot, másrészt az ipar számára sem tudjuk biztosítani 191 szükséges nyersanyagokat. Látnivaló, hogy a mezőgazdaság problé" l ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. 1 évi február hó 10-én, kedden. 770 mája nem kizárólag a mezőgazdasági népség problémája, neon egy társadalmi osztály kérdés-e, hanem az egész magyar demokrácia megerősödésének és továbbfejlődésének egyik központi kérdése. (DÉNES István (md): így van!) Órákig lehetne arról beszélni, hogy mi minden mulasztás történt m múltban és mennyi tennivaló áll előttünk ezen a téren. Helytelen lenne, ha itt most minden bajnak egyszenrle való orvoslásait követelnénk, szeretném azonban felhívni a figyelmet két olyan kérdésre, amely véleményen szerint- gazdasági életünk szempontjából nagyjelentőségű. Az első kérdés az idei év termésének biztosítása. Hároon aszályos év után vagyunk s a rossz termés következtében több mint négymilliárd forint kiesés volt nemzeti jövedelmünkből. Mindenki előtti világos kell. hogy legyen, hogyha az új termés nem Jesz kielégítő, súlyosan érintené egész gazdasági életünket és súlyos zökkenőket okozhatna a hároméves terv végrehajtásában is. Az időjárás természetesen kiszámíthatatlan, _ de mindent meg kell tennünk, ami az időjárás viszontagsága ellenére is a jobb termés elérését biztosítja. Az őszi munkákat sikeresen elvégezték és közvetlenül a 'tavaszi munkák megkezdése előtt állunk. Számba kelll vennie a kormánynak mindazokat a feladatokat és teendőket, amelyeknek elvégzésével hathatósan tudja a dolgozó parasztságot támogatni a, tavaszi munkák elvégzésében, a jobb termés biztosításában. Ez halaszthatatlan feladat. A másik kérdés az ö,t holdon aluli törpebirtokosok problémája. Mintegy kétmillió birtokunk van s ezek közül töblb, mint 1,400.000 öt holdon aluli törpebirtok; egész művelés alatt álló területünkitek 18%-a tartozik ide. Ezek a mezőgazdasági birtokok a gazdálkodás mai fokán nem biztosítanak önálló megélhetést tulajdonosaiknak, és az ország számos vidékén nem kívánatos jelenségeknek vagyunk tanúi. Nem egy törpebirtokos — nem tudván megművelni földjét -7 kénytelen azt bérbeadni, még inkább eladni és hogy ma nem csúszik ki olyan gyorsan^ a föld a törpebirtokosok lába alól, abban kétségtelenül közrejátszik a kormánynak az a helyes politikája,' hogy támogatja ezeket a kisexisztenciákat: nincsenek előadósodva, nem vezetnek ellenük végrehajtásokat és árveréseket. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md)

: Dehogy nem!) De ha szórványosak is ezek a jelenségek, fel kell rájuk figyelnünk, és meg kell találnunk az orvoslás módját. Már mondottam, hogy egyszerre nem tudunk mindent megoldani, de az egész magyar parasztság, és különösen az öt holdon aluli birtokosok érdekében fel kell, hogy (karolja ai kormány, —- sokkal fontosabban, mint eddig — a dolgozó parasztság szövetkezeti mozgalmát. Ide tartozik az a probléma is, hogy az ország egyes keleti megyéiben nyugtalanító jelenségeket látunk. A földreformot befejeztük. A itelekkönyvezés a sváb ingatlanok/ kivételével megtörtént Mi azért sürgettük a telekkönyvezés mielőbbi Jbefegezésé^, melrt nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogyha mezőgaizdasági termelés emelése Szempontjából milyen fontos a tulajdonviszonyok kialakultsága és biztonsága. Ezért nemi helyeseljük, hogy a Tiszántúl egyes megyéiben olyan megmozdulások vaniniak, amelyek a nagyohb bérletek önkényes, jogszabályelllenes felösetá49