Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

7é9 Àz országgyűlés 42. ülése 194$. Természetesen vannak a költségvetésben egyéb fogyatékosságok is. Az emelkedett költ­ségvetési keretek ellenére távolról sincsenek fedezve az összes jogos és szükséges igények es azt sem hallgathatjuk el, hogy a. közalkal­mazottiak létszáma valóban aránytalanul ma­gas. A közhivatalokban még ma sincs a munka úgy megszervezve, hogy lehetővé tenné a köz­tisztviselők munkáljanak jobb kihasználását és lehetővé tenné a fölös bürokrácia lebontá­sát. A racionalizálás nem állhat mes" az üze­meknél. A közhivatalokban iß! racionalizálnunk kell és ennek segítségével is emelnünk kell köztisztviselőink fizetését, mert az állam ér­deke iaz, hogy jól fizetett köztisztviselőkkel dolgozzék. (Ügy van! Ugy van! az ellenzéken.) Mi ie'zit a problémát komoly, súlyos problé­mának tekintjük és olyannak, amelvet szin­tén meg kell oldani. (P. ÁBRAHÁM Deaső (md) : Kevesebb tisztviselő, több fizetés! — Felkiáltások a kommunistavárton: Többet kell dolgozni! — DÉNES István (md): Kevesebb korlátozás, kevesebb tisztviselő!) Azt mondhatnia valiaki, hogy szén-szép ez a deficitmentes költségvetés >de reális-el Mi a biatosíték arra, hogy a benyújtott költségve­tés, az abba foglalt tervek nem maradnak pa­píron? Én nem akarom ezt a kérdésfeltevést diszkvalifikálni lázzal, ha rámutaltok arra, hogy egy évvel ezelőtt Sulyok úr is azt vitatta, hogy az egész benyújtott költségvetés hum­bug, vaiójábban a deficit sokkal nagyobb, mint amennyinek feltüntették. Most egy esz­tendővel később megállapítjuk, hogy annak ellenére, hogy a valóságban az elmúlt év költ­ségvetési előirányzatát meghaladtuk, az elő­irányzott deficit nem 8.5. hanem csak 8.2 szá­zalék volt. Azzal is ^ érvelhetnénk, t. Országgyű­lés,^ hogy^ az év első fele már eltelt és ez az első^ félév mintegy kilencvenmillió forint bevételi többlettel zárult. Ez bizonyítéka an­nak, hogy a költségvetés reális és nemcsak az előirányzatban, hanem ia valóságban is bizto­síthatjuk a deficit mentességet. Mi a'aonban ezt a kérdést nem akarjuk elbagatellizálni, nem vesszük félvállról és nem vagyunk elbizakodottak. A második félév defieitmentességének biztosításia komoly probléma, további komoly erőfeszítéseket, na­gyon is gondos és szigorú takarékosságot kí­ván a kormánytól az állam pénzügyi terén. A költségvetés realitását azonban elsősor­ban iái dolgozó nép, a munkások és a parasztok további hősies erőfeszítése biztosíthatja és ezen a téren vannak problémáink. A termelés emelése, a termelékenység fokozása, az önkölt­ségi árak leszállítása — mezőgazdasági és ipari vonalon egyaránt — egész gazdasági éle­tünk középponti problémája. (DÉNES István (md): Ugy van!) Felosztottuk a nagybirtokot s mintegy 650 000 új birtokosnak juttattunk földet, de még nem oldottuk mes: a mezőgaz­dasági termelés problémáját, azt ugyanis, hogy már a háború előtt is nagyon alacsony volt a termésátlagunk és iái háború után a, ter­mésátlag még csökkent. Tisztán és világosan ' kell látnunk, hogy ha nem történik .változás» mezőgazdasági termelésünk hovatovább gaz­dasági életünknek szűk szektorává lesz. Min­dent el kell követnünk tehát, mezőgazdasági termelésünk emelésére, mert különben nem tudjuk megvalósítani egyrészt az életsánvo­•aal emelése terén magunk elé tűzött progra­mot, másrészt az ipar számára sem tudjuk biztosítani 191 szükséges nyersanyagokat. Látnivaló, hogy a mezőgazdaság problé" l ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. 1 évi február hó 10-én, kedden. 770 mája nem kizárólag a mezőgazdasági nép­ség problémája, neon egy társadalmi osztály kérdés-e, hanem az egész magyar demokrácia megerősödésének és továbbfejlődésének egyik központi kérdése. (DÉNES István (md): így van!) Órákig lehetne arról beszélni, hogy mi minden mulasztás történt m múltban és mennyi tennivaló áll előttünk ezen a téren. Helytelen lenne, ha itt most minden bajnak egyszenrle való orvoslásait követelnénk, szeret­ném azonban felhívni a figyelmet két olyan kérdésre, amely véleményen szerint- gazda­sági életünk szempontjából nagyjelentőségű. Az első kérdés az idei év termésének biz­tosítása. Hároon aszályos év után vagyunk s a rossz termés következtében több mint négymilliárd forint kiesés volt nemzeti jöve­delmünkből. Mindenki előtti világos kell. hogy legyen, hogyha az új termés nem Jesz kielé­gítő, súlyosan érintené egész gazdasági éle­tünket és súlyos zökkenőket okozhatna a há­roméves terv végrehajtásában is. Az idő­járás természetesen kiszámíthatatlan, _ de min­dent meg kell tennünk, ami az időjárás vi­szontagsága ellenére is a jobb termés elérését biztosítja. Az őszi munkákat sikeresen elvé­gezték és közvetlenül a 'tavaszi munkák meg­kezdése előtt állunk. Számba kelll vennie a kormánynak mindazokat a feladatokat és teendőket, amelyeknek elvégzésével hatható­san tudja a dolgozó parasztságot támogatni a, tavaszi munkák elvégzésében, a jobb termés biztosításában. Ez halaszthatatlan feladat. A másik kérdés az ö,t holdon aluli törpe­birtokosok problémája. Mintegy kétmillió birtokunk van s ezek közül töblb, mint 1,400.000 öt holdon aluli törpebirtok; egész művelés alatt álló területünkitek 18%-a tarto­zik ide. Ezek a mezőgazdasági birtokok a gazdálkodás mai fokán nem biztosítanak ön­álló megélhetést tulajdonosaiknak, és az or­szág számos vidékén nem kívánatos jelensé­geknek vagyunk tanúi. Nem egy törpebirto­kos — nem tudván megművelni földjét -7 kénytelen azt bérbeadni, még inkább eladni és hogy ma nem csúszik ki olyan gyorsan^ a föld a törpebirtokosok lába alól, abban két­ségtelenül közrejátszik a kormánynak az a helyes politikája,' hogy támogatja ezeket a kisexisztenciákat: nincsenek előadósodva, nem vezetnek ellenük végrehajtásokat és árveré­seket. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md) : Dehogy nem!) De ha szórványosak is ezek a jelenségek, fel kell rájuk figyelnünk, és meg kell talál­nunk az orvoslás módját. Már mondottam, hogy egyszerre nem tudunk mindent megol­dani, de az egész magyar parasztság, és kü­lönösen az öt holdon aluli birtokosok érdeké­ben fel kell, hogy (karolja ai kormány, —- sok­kal fontosabban, mint eddig — a dolgozó pa­rasztság szövetkezeti mozgalmát. Ide tartozik az a probléma is, hogy az ország egyes keleti megyéiben nyugtalanító jelenségeket látunk. A földreformot befejez­tük. A itelekkönyvezés a sváb ingatlanok/ kivé­telével megtörtént Mi azért sürgettük a te­lekkönyvezés mielőbbi Jbefegezésé^, melrt na­gyon is tisztában vagyunk azzal, hogyha mezőgaizdasági termelés emelése Szempontjá­ból milyen fontos a tulajdonviszonyok kiala­kultsága és biztonsága. Ezért nemi helyesel­jük, hogy a Tiszántúl egyes megyéiben olyan megmozdulások vaniniak, amelyek a nagyohb bérletek önkényes, jogszabályelllenes felösetá­49

Next

/
Thumbnails
Contents