Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

7öB Àz országgyűlés 42. ülése 1948. néhány adatát legyen szabad felemlítenem. * Ezek az adatok az agrártermékek egységárá­nak a vásárolt és legfontosabb szükségleti cikkek áráboz való viszonyát, tehát a csere­arányt fejezik ki. 1947 január 1-én ezer diarab tégla vásárlásához 593 kg búza kellett, egy évvel később, 1948 január 1-én csak 277 kg. Egy köbméter ácsolt épületfa vásárlásához 1947 januán 1-én 1297 kg háza kellett, míg egy évvel később csak a fele. 637 kg. Egy darab eke vásárlásához 1947 január 1-én 832 kg búza kellett, most csak 491 kg. Nem azt mondom, t. Országgyűlés, hogy, ez az arány kielégítő a parasztságunk szem­pontjából. Nagyon jól tudom, hogy még na­gyon messze tartunk az 1938-asi agrárolló­réstől és még sokat kell 'tennünk azért, hogy az agrárollló összeszűküljön. De az idézett adatok mutatják • azt a tendenciát, hogy való­ban ezen a téren is javulás állott be az elmúlt egy esztendő alatt, s amilyen mértékben ipari termelésünk fejlődik és az ipari termelés ön­költségi ára csökkenni, fog. olyan mértékben számíthatunk az "agrárolló további szűkülé­sére. Még egy adatot röviden a mezőgazdaság javuló helyzetére: 1945-ben szarvasmar haállo­mányunk az 1938-a s iszarvasmíarhaálilomány felére csökkent. Az 1947^« tavaszi állatössze­írás aizt mutatta, hogy elértük az 1938-as állat­állományunknak mintegy 77 százalékát s a most ősszel foganatosított^ reprezentatív ösz­szeírás alapján végzett szá,mítások azt mutat­ják, hogy elértük szarvasmarhaállományunk 87 százalékát. Még egyéb adatokat is lehetne felhozni* arra, hogy gazdasági életünk milyen mérték­ben és milyen ütemben fejlődött. Mindezek azt bizonyítják, hogy reális a költségvetés;, reális abból a szempontból, hogy hű kifeje­zése, hü keresztmetszete gazdasági életünknek. Most áttérek a benyújtott költségvetés harmadik nagy pozitívumára. Ez a kérdés, a deficitmentesség kérdése, Sizorosan - összefügg a stabilizáció megvédésének, az infláció elke­rülésének kérdésével. Egy évvel ezelőtt az 1946/47-es költségvetés tárgyalásaikor Sulyok úr azt prédikálta itt nekünk» hogy a kormány minden erőlködése ellenére az élet szét fogja feszíteni a költségvetési kereteit, és elkerül­hetetlen, hogy vagy külföldi kölcsönt vegyünk igénybe, vagy ismételten megindítsuk a. bankóprést. És ha talán meg is ússzuk az 1946/47-es évet, — ez még mindig Sulyok úr okfejtése — 1947/48-ban. amikor nem fognak rendelkezésünkre állani azok az átmeneti jel­legű bevételek, amelyek 1946/47-ben rendelke­zésünkre állottak, elkerülhetetlen lesz ezj a végzetes alternatíva. Valóban az idei költségvetés szempontjá­ból nem állanak rendelkezésre ezek a rend­kívüli és átmeneti jellegű bevételek, mint a pénzverési nyereség, az amerikai áruk értéke­sítéséből befolyt össizeg, s a Nemzeti Banktól sem vehetünk ma fel olyan módon bankjegy­kölesönit, mint tehettük 1946 augusztusában» amikor a stabilizációt elkezdtük. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy annál jelentősebb, annál értékesebb az, hogy bizonyos bevételi kiesések ellenére is deficitmentes költségvetést tudtunk benyújtani. A deficitmentes költségvetés új korszakot évi fébfuáf hó 10-én, kedden. 7o6 nyit gazdasági életünkben és ezzel eldőlt, a magyar nép javára dőlt el véglegesen az a küzdelem, amely a stabilizáció megalkotása és fenntartása érdekében folyt a demokrácia és a reakció tábora között. Mert Magyarorszá­gon nemcsak politikai kérdések választják el egymástól a demokráciát és a reakciót, hanem az alapvető gazdasági kérdéseink megítélése is. Az, hogy valaki hogyan foglalt állást a stabilizáció kérdéséhez, meghatározta azt is, hogy az illető demokrata-e vagy pedig reak­ciós. Az infláció hívei természetesen nem hir­dették és nem hirdethették azt. hogy inflációs politá'klalt kell folytatni. Kerülő utakon» igaizii szándékaikat leplezve akarták a pénz érték­állóságlát újból megrendíteni és az inflációt elindítani. « Azt hirdették, hogy az újjáépítés ütemének fokozása érdekében szükséges 1 , hogy forgótőke- és beruházási vonalon nagymér­tékű hitelbefolyásokat eszközöljünk olyan mértékben, amely az áruforgalommal arány­ban nem állóvá' növesztette volna az egész bankjegyforgalmunkat. Mi szemhená"ltunk ezekkel a. törekvésekkel. Szembenálltunk, mert átláttunk a reakció tak tikájáii és védtük azt a stabilizációt, amely a dolgozó nép érdeke volt, azoké a dolgozóké is, akik nem látva az ellenzék igazi szándékaiít, az ellenzékre adták szavazatukat, A stabilizáció 1 fenntartásával a dolgozó nép életszínvonalát védtük és ezért a, deficitmentes költségvetés a demokrácia táborának nagy csatanyerése az infláció hivei, a magyar és külföldi reakció felett, (ügy van! a hommunistaspárton.) T. Országgyűlés! A dtefioitmenfes költség­vetés, azt jelenti, hogy az állam gazdálkodása nem érinti a .bankjegyforgalmat, mert az állam csak olya» bankjegyeket ad ki, amelyeket elő­zően a forgalomból vont vissza. Azlt jelenti, — és ez a döntő — hogy a dolgozó' népet legalább­is errlol az oldalról nem. fenyegeti a jövőben az infláció veszélye. Ezek a pozitívumok karakterizálják a be­nyújtott költségvetést, ezek azok az eredmé­nyek, amelyekre méltán hivatkozhat a magyar demokrácia és amelyeket a velünk szemben nem tárgyilagos külföld is kénytelen elismerni. Ezek az eredmények a magyar dolgozó nép eredményei. Hogy ezt elértük, az elsősorban a magyar dolgozó nép érdeme. Érdeme a magyar munkásságnak, amely kapitalislta országokban példa nélkül álló hősies erőfeszítéssel végezte újjáépítő munkáját. Ezek az eredmények a magyar dolgozó parasztság eredményei, azé a dolgozó parasztságé, amely a lehető legnehe­zebb körülmények között sokszor iga és fél" szerelés nélkül művelt meg minden talpalatnyi földet és érdeme ez a siker a magyairi értelmi­ségnek, amely érltelmiség felismervén hivatá­sát a magyar demokráciában, a két dolgozó osztállyal! együtt végezte munkáját. De minden tárgyilagos embernek el kell ismernie azt is, hogy ezeket ia sikereket nem érhettük volna el a kormány céltudatos, előre" Jjátó pénzügyi politikája nélkül és sízierepük van ezeknek a sikereknek elérésélben azoknak a nagy koordináló gazdasági szervezeteknek, 'mint a Gazdasági Főitaniácsuak, vagy a Terv­hivatalnak. Es hogy a kormány gazdasági és pénzügyi politikájának ez a helyes vonalveze­tés© érvényesült, ebben, szerénytelenség nélkül mondhatjuk, nem kis szerepe WJt a mi pár­tunknak. Mi képviseltük ennek a gazdasági és

Next

/
Thumbnails
Contents