Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

763 Az országgyűlés 42. ülése 1948. sított hatalmas gazdasági erőforrások közvetlenül a dolgozó .nép életszínvonalának emelését szolgálják. . •„ , Népi demokratikus fejlődésünk jut kifejezésre abban a belső strukturális változásban is, bogy a termelés és újjáépítés mellett sokkal jobban dotáljuk, mint az; elmúlt esztendőkben, a kulturális és szociális célokat. A népjóléti minisztérium 120 millió forintos többlete azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk szociális gondoskodásra, gyermekvédelemre, kórházak berendezésére és fenntartására fordítani. A kultuszminisztérium 200 millió forint többlettel rendelkezik és ez azt jelenti, hogy az általános iskoláztatást, a kultúra terjesztését, amibe, t. Barankovics képviselőtársam, beleitartozik az állami színházak 'támogatása is, sokkal inkább tudjuk szolgálni, mint az elmúlt esztendőkben. Ez jelentős haladás, t. Országgyűlés, és mi annál inkább örömmel üd.vözöljük ezit a tényt, mert olyan mulasztások pótlására tesszük meg az első nagy lépéseket, amelyek évtizedesek, évszázadosak és elsősorban a magyar parasztság felé jelentenek történelmi jóvátételt. Nem tekintem feladatomnak, hogy különkülön foglalkozzam minden egye® tárcával, de két tárcát meg kell etmíteuem, amelynek a magyar népi demolrácia megerősödése szempontjából különös jelentősége van. A belügyi tárcáról éís a honvédelmiről van szó, közelebbről: rendőrségünk és honvédségünk fejlesztéséről. (ügy van! Ügy van! a kommunistiapárton.) Mindkét tárca a múlt évihez képes^ jelentősein jobban van-dotálva. Nem volt véletlen, í. Országgyűlés, hogy a magyar reakció támadásának középpontjában hosszá ideig — és Barankovics képviselőtársam szavaiból ítélve, még most is (Ugy van! Ugy van! a kommuh nistapárton.) — az a rendőrség áll., amelv a nép rendőrsége, amely a munkások ég parasztok rendjének védelmezője a nép ellenségeivel szemben. (Ügy van! Ugy van! — Nagy taps a kommunistapártow, a szociáldemokratdpártom és a parasztpárt soraiból.) Ennek a rendőrségnek három éven át megtett fejlődéséről éppen a közelmúlt napokban a legilletékesebb., a magyar köziárísaság elnöke mondotta az egész demokratikus közvélemény nevében, hogv a rendőrség megszervezése az újjáépítő munka egyik leg-nagyszerűbb eredménye és hogy a nemzet a rendőrségben az építőmunka, a népjogok, a szabadság, a haladás egyik legfőbb védelmezőjét látja, (FÖLDES Mihálv (kp): Ez fáj a esendőrvédőknek.) Honvédségünk fejlesztésére is többet fordítunk, de az a véleményünk, hogy mem, elegendőt- ^Honvédségünk létszáma még messze van a békeszerződésben megállapított keret betöltésétől. Többet kell fordítanunk új demokratikus, honvédségünk fejlesztésé^, mert független magyar államiság nem képzelhető el demokratikus és hazafias szellemben nevelt, jól felszerelt honvédség nélkül. (Ugy van! Ugy van! a kurntnunistapárton.) jA benyújtott költségvetési második nagy pozitívumát, t. Országgyűlés, én a kölségvetés méreteinek növekedésében látom. Abban, hogy a kiadás és a bevétel egyaránt jelentősen nagyobb, mint a múlt esztendei; még abban az esetben is, ha a tényleges kiadásokat és bevételeket veszem, 40 százalékkal' nagyobb. Ez azt ielenti, hogy kikerültünk azokból a szűk keretekből, amelyekben a stabilizáció első esztendejében mozogni kénytelenek voltunk. A megnövekedett keretek gazdasági életünk megerősödésére utalnak; mutatják azt. hogy milyen évi február hő ïô-én, kedden. fejlődést tett meg ez az ország az elmúlt egy esztendő alatt. A költségvetés méreteinek nagyarányú és gyors emelkedése az ország újjáépítés© fejlődésének ütemét tükrözi vissza, azt, hogy nem csak újjáépítünk, hanem ez az újjáépítés mérföldes csizmákkal halad. Még emlékezetünkben van például a hazaárulóvá lett Varga Béla kijelentése, aki azt mondotta, hogy harminc esztendő alatt sem épül újjá ez az ország. Még egy évvel ezelőtt is azt hirdette itt a magyar reakció parlamenti képviselete, hogy nincs újjáépítés külföldi kölcsön néükül vagy — ahogy finoman kifejezték magukat •— àa a kormány a pénzügyi elzárkózás politikáját folytatja, Ma már nemcsak mi kommunisták, de az egész magyar nemzet m tudja, hogy újjáépüli ez az ország a saját erőnkből, a magyar nép hitéből, amellyel önfeláldozó munkáját végzi A tények» a. gazdasági élet számszerű adatai azt bizonyítják, hogy nekünk volt igazunk és nem azoknak, akik pesszimizimusból, vagy a magyar nép önerejébe vetett hitének ímegrenidítése céljából azt hirdették, hogy nincs magyar feltámadás dollár nélküli. A gazdásági fejlődés adatai rávilágítanak arra, hogy reális ez a költségvetés, reálisan tükrözi vissza megerősödött gazdasági életünket. Röviden néhány adat: széntermelésünk elérte az 1938-as termelés színvonalának • 95 százalékát, sőt, amiióta a munkaverseny megindult, hős bányászaink ezt a színvonalat meghaladó napi átlagot termelnek. Nyersvasés acéltermelésünk az 1945-ösi mélypontról felfutott az 1938-as színvonal 85 százalékára. Gyáripari termelésünk általában eléri a békeiszíinvonai 90 százalékát. És emelkedett, t. Országgyűlés, ha nem is kielégítő módon, a mezőgazdásági termelés is, elsősorban a vetésterület kiterjedésével, annak következtében, hogy dolgozó parasztságunk minden talpalatnyi földet megművel. Közellátási helyzetünk javulása — ma jobb a közellátás, mint egy évvel ezelőtt volt — a dolgozó parasztság munkájának köszönhető. A termeléssel párhuzamosan nőtt a dolgozó nép életszínvonala is. A stabilizáció időpontjában a reálbérek körülbelül a békereálibérek 50 százalékát te nettek ki. Ma nem egy ipari üzemben elérte vagy megközelítette ez a reálbér a békeszínvonalat, a bányászoknál pedig egyenesen meg is haladta. A magyar parasztságnál is javulást látunk, annak ellenére» hogy az aszály: a terméseredményekbein komoly kiesést okozott. De ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy a kalászosoknál meglévő komoly kiesései, iszember más terményeknél, elsősorban kukoricánál és cukorrépánál az előző évet meghaladó termés volt. A második tényező, amely meghatározza parasztságunk gazdasági helyzetét és életszínvonalának alakulását, az, hogy milyen mértékben, milyen áron tudja értékesíteni termelvényeit és milyen áron tudja beszerezni szükségleteit. Röviden az agrárolló kérdéséről van szó. {Elnök: KÉT H LY ANNA. 12.15.) Az agrárolló 1947-ben a parasztság szempontjából kedvezően alakult. Ennek bizonyítására a földimívélésügyi minisztérium alá tartozó mezőgazdasági költségvizsgáló intézet