Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

Til Az országgyűlés 42. ülése 1MB. gram ját jelenti, tehát legmagasabb kormányzati tevékenységet iis jelent: az állami élet teljes szervezésiét. Az, országgyűlés mindig tudatában volt a költségvetés eme fontosságainak, és így az első világháború után is, igyekezett a kormányzat mielőbb helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, az áUaimháztartás egyensúlyát azonban akkor osaik külíöilidi segítséggel, (10.30) nemzetközi egyezmények alapján sikerült lassan, fokozatosan megvalósítani. Akkor készültek az úgynevezett szanálási jegyzőkönyvek, amelyek a nemzetközi közreműködést tartalmazták, s ' amelyeket az 1924:

IV- te. iktatott az orazág törvényei közé. Az) 1924/25. évi költeégt vetés még aranykoronában volt megállapítva és kereken 100 millió aranykorona deficitet tüntetett feil és csak az új péinzegység, a pengő « bevezetése uítán isiikierüüt laiz, 1926/27. évi ^ költci&égvetésben az államháztartás egyensúlyát valóban helyreállítani és így az 1926. évi XV. törvénycikkben foglalt költségvetési törvény 3143 millió pengő kiadást és 1144 millió pengő , bevételt, vagyis valamelyes többletet muta tott ki Az áliamházitafftiáls egyensúlyának helyreállítása tehát az első világháború után csak a nyolcadik évben sikerült. A második világháború után 1945-ben és 1946-ban nem volt rendszeres és teljes költségvetés', azonban 1947-ben már sikerült a XIV. törvénycikkben egy részletes költségvetést terjeszteni az országgyűlés elé, amely még 374 millió forint deficitéit, vagyis hiányt tü.ir

i teteit lel, amelyet hitelműveletekkel kellett fedezni. Ez a költségvetés egyébként, a gazdaságtörténet által feljegyzett legnagyobb infláció és pénzromlás után, a már világszerte elismert eredményes stabilizációnak első költség" vetése volt, amelyet még jóformán tapasztalati adatok hiányában elméleti úton kellett elkészíteni, ezért ennek önkémlti érttoetődőcn voltak hibái és hiányosságai, a tényleges eredmények azonban nagyjában és egészében igar

1 zolták a" hozzáfűzött várakozásokat. •. A pénzügyminiszter úr által az. 1947/48. évro vonatkozóan előterjesztett # költségvetést illetően van szerencséim jelenteni a t. Országgyűlésnek, hogy a költségvetési előirányzatot a pénzügyi bizottság az ügykör szerint érdekelt összes bizottságokkal együttes ülésében általánoságban és részleteiben is letárgyalta. A költségvetési előirányzatot a bizottság a következőkben ismerítieti : Az 1947/48. évi költségvetési imérfeg kerek számokban 7553 millió forint kiadást és 7576 millió bevételt ' mutat, la bevételi felesleg tehát kereken 23 millió forint. Ezjekből az összegekből 4483 millió forint kiadás és 5265 millió forint bevétel, tehát 781 millió forint bevételi felesleg esik az állami közigazgatásra, 2270 íaülió forint kiadás és 2311 mailliió forint bevétel, tehát 40 millió bevételi felesleg az állami üze* mekre, a hároméves gazdasági terv beruházásaira pedig 800 millió forint kiadás esik. Az előirányzott összegeknek a múlt évi költségvetés tételeivel való ösz?eihasoínlítás,a mellett az állami közigazgatás kiadásai 1730 milliló forint, bevételei pedig 2768 miilldó forint többletet mutatniak ki. Az állami üzemeik kiadásai 602 millió forint, bevételei pedig 761 millió forint többletet mutatnak. Végeredményben tehát a kiadások együttesen 3132 millió, a bevételek pedig együttesein 3530 millió forinttal l évi február hó 10-én, kedden. * 742 haladják meg az előző évre megállapított költségvetést. < ....... Az állami közigazgatás egyes kiadási csoportjainak előirányzata a következő: Személyi járandóságokra az elmúlt költségvetési évben megállapított 453 millió forinttal szemben 877 millió irányoztatott elő, tehát majd-« nem a kétszeres összeg. Ez az emelkedés elsősorban az illetmények általános, vagy bizonyos szakba tartozó alkalmazottjaikra!, vonatkozó további felemelésével, a létszámban beállott változással és bizonyos szociális jellegű intézkedések végrehajtásával függ össze. A nyugellátások előirányzata 113 millió forint tail emelkedik hasonló okokbóll. Az állami allcaflmiazettak létszámát illetően a következőket jelenthetem: Az állama alkalmaiziottiatk létszáma 117.000, az üzemi alkalmazottiaké '109.000, a vármegyei és községi alkalmazottaké 12.000, aiz állami munkások létszáma 31.000, az állami nyugdíj asoké 71-000, az üzemek nyugdíjasaié 78.000. A rendőrség létszáma 33.000, a katonaságé 13.000- A hadigondozottak létszáma körülbelül 250.000. A dologi és átmeneti kiadások előirányztaita 965 millió forinttal emelkedik, aminek oka elsőstorban az

> hogy a pénzügyi jövedékek összes kiadásait a költségvetésben irányozták elő, azonkívül la megszűnt alapok (kiadásait is itt tüntették fel. De hozzájárult ehhez még az is, 'hogy egyes tárcák dologi jellegű szükségleteinek a múlt évinél tökéletesebb kielégíted «ét elhalasztani! nem lehetett. Az állami adósságok előirányzatánál 48 millió többlet mutatkozik, amelyet a Nemizeti Bankkal szemben fennálló adósság, a pénzügyi jövedékek és az, üzemi ágazatok által felhasizinált kölcsönök kamatszolgálatára, amerikai hadianyag felvásárlására stb. fordítunk. A nemzetközi kötelezettségek előirányzata a tavalyihoz képest 373 millió forinttal emelkedik, vagyis laa idén 1341 milliót tesz ki. Ez, a közigazgatási kiadásoknak körülbelül 30%-a. Itt (Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy bármilyen súlyosaknak tekinthetők ezek a nemzetközi kötelezettségek, a párisii békeszerző désmek a jóvátételről rendelkező V. fejezete a Î23—25. Vbian mégsem tartalmaz olyan súlyos renlelkezést, mint amilyen a trianoni békeszerződés 180. cikkében található, amely azt mondja, hogy a magyar államnak minden vagyona és jövedelme rlangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi nemzetközi kötelezettségekért. Beruházásokról a tárcák előirányztatában gondoskodás nem történik, miivel ezek ia hároméves gazdasági terv keretében végeztetnek el és ott irányoztatinak elő. Ami most már a bevételek előirányzatát illeti, megállapítja a bizottság, hogy a gazdasági helyzet várható alakulásával és a tényleges eredmények mérlegelésével a bevételek előirányzlatánál mutatkozó többlet 3530 millió forint. Az eigyenesadóknál az lepnelkedés 1018 millió forint. Az 1946/47. évre megállapított költségvetéssel szemben a földadó 30 millió forinttal, a háziadó _ 85 millió forinttal, az együttes kereseti és jövedelmi adó 106 millióval a társulati ós tantiémadó 90 millióval, az iJletményadó 190 millió forinttal, az illetménytöbbletadó 28 millió forinttal nagyobb összegben szerepel. Új előirányzatként szerepel a vagyonadó 80 millió forinttal, iá vagyonr dézsma és a vagyonszapornlati dézsma 360 47*