Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

743 Áz országgyűlés 42. ülése 1ÙÀ8. mi'liLió forinttal, a .jövedelemtöbbletadó 34 mil­lió forinttal, a gépjárin4adó 16 millió forinttal­A forgalmi adóknál ia többlet 1.022 millió­Itt új előirányzatként szerepel a rizsforgaimi­adó 5 millió forinttal. Az illetékek előirány­zata 239 millió forinttal emelkedik- A fogyasz­tási ajcíók előirányzata 362 millió füriait több­lettel számol. Az emelkedés a eukoradónái 35ó milllió, az ásványolajadónál 21 millió forint. A szes'zegyedáruság bevétele 65 millió forint többletet mutat­összehasonlítva ezeket az adatokat, bátor vagyok megemlíteni, hogy az egyenesadók a bevételeknek 28.6 százalékát, a forgalmi adók 28.1 ezázlékát, & fogyasztási adók 10-2 százalé­kát, a Dohányjövedék bevételei 9.8 Százalékát, az illetékek 68 százalékát, a Szeszegyedáruság jövedelmei pedig 3.8 százalékát teszik: ki. A tárca bevételek 10-1 százalékra rúgnak. Az állami üzemek előirányzatára áttérve megállapítható, hogy az állami üzemek kiadá­sai és bevételei folyamatosan emelkednek. Az egyes üzemeknél, így a posta és távirdánál 18 millió forint, az Államvasutaknál 25 millió fo­rint, az állami erdőgazdasági üzemeknél 1,246.000 forint, az állami hal- és nádgazdasági üzemeknél 1,127 000 forint felesleg állapítható meg. Az. állami üzemek kiadási csoportjai kö­zött' «a, személyi járandóságoknál 356. millió fo­rint a többlet, aminek oka a léts'zám növeke­dése és az illetmények jelentékeny felemelése. Ugyanez az oka tannak is, hogy a nyug­ellátásoknál az állami üzemeket illetően 59 millió forint többlet jelentkezik. A dologi kiadásoknál mutatkozó 350 millió forint többlet a forgalom és a termelés emel­kedésével» az üzemek megnövekedett kapaci­tásával, valamint a jelenlegi bérekkel és árak­foail áll összefüggésben. Ami az üzemeket illeti, a tavalyi költség­vetéshez képest, az Államvasutak bevételi többlete 300 millió, az Állami Vas-, AcélV és Gépgyáraké 220 millió, a postai- távirda és te­lefoné 138 millió, az erdőgazdasági üzemeké 73 millió, a mezőgazdasági üzemeké pedig- 12 mil­lió forint. A hároméves gazdasági terv beruházásai­val kapcsolatban meg kívánóim jegyezni, hogy a terv céljaiba a folyó költségvetési évben 1,326 millió forintot irányoztak elő, amelyből az állami költségvetésbe 800 millió van beil­lesztve, a többi 526 millió forintról hitelműve­let útján történik gondoskodás. Az előirány­zott Összeg felhasználási tervezete BE 1947: XVII. te. 3. bekezdése értelmében közzétett; be­ruházási tervben foglaltatik. Ami mármost az egyes tárcák adatait il­leti, egészen rövid összehasonlításban a követ­kezőket vagyok bátor előadni: A legnagyobb kiadási tétel a pénzügyi tárcánál mutatkozik, amelynek kiadási vég­Összege 515 millió forint. Ebből 209 millió a Dohányjövedék kiadása. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése 459 millió forint kiadást tüntet fel, szemben a tavalyi 258 millió vad, vagyis majdnem a kétszeresére emelkedett.. Ebből a költségvetési összegből 191 millió jut az álta­lános iskolára, majdnem kétszerese a tavalyi­natk. Egészen új tétel a dolgozók iskolájára beállított U. millió forint. A szabadművelődésre évi február hó ló-én, kedden. 744 10 millió forint jut a tavalyi 4 millió forint helyett A diákjóléti intézményeknek 16 millió jut a tavalyi 6 millió helyett, a mű­vészet támogatás ára 34 millió, a tavalyi 19 millió helyett, tudományos célok tá­mogatására 11 millió a tavalyi 5 millió helyett és az egyetemek és főiskolák szükségleteire 65 millió a J&valyi 28 millió helyett. Ez a nagy költségvetési tétel onnan ered, hogy ebben az évben különösen a klinikák felszerelésére sok­kal hatalmasabb összegeket kell fordítanunk. A kiadási tétel nagysága szempontjából második helyen következik a, belügyi tárca, amelynek kiadási végösszege 450 millió forint. Ebből az összegből egyedül a rendőrség felsze­relésére és személyi kiadásai r a 334 millió fo­rint esik. " — Az iparügyi tárca 342 millió forinttal sze­repel a költségvetésben, amely összegben benne vannak már atz államosított üzemek kiadásai, Az államosításra azért volt szükség, mert ál­taláhain nagyon jól tudjuk, hogy nemcsak a, Függetlenségi Front programúi jában volt benne aj nagyüzemek államosítása, hanem a világháború alatt a nagyüzemek üzemi és forgótőkéi is jórészben tönkrementek, azoknak pótlásáról tehát az államnak kellett gondos»­kodnia, anyával is inkább, mivel a miaigántő­kék legnagyobb része külföldre menekült. Egyébként pedig a háború alatt a magyar nemzeti vagyonnak körülbelül a fele elveszett, ezért is az államnak kellett jelentékeny mér­tékű beruházást vallania. A népjóléti tárca költségvetésébe 233 mil­lió forintot vettek fel a tavalyi 113 millióval szemben, ami mutatja, hogy népgondoaásü és szociális célokra a kormányzat milyen hatal­mas összegeket kíván ebben a költségvetési évben felhasználni. A betegellátás* céljára a tavalyi 27 millióvail szemben 57 millió, szo­ciálpolitikai feladatokra a tavalyi 10 millió helyett 39 millió és *hadisegélyezésre a tavalyi 27 millió helyett 43 millió forint esik. Amikor a népjóléti tárca) költségvetésénél tartok és megemlítem ezeket a számadatokat, amelyeket a demokratikus kormányzat szociális gondoskodásának nagymérvű kiszélesítéséről szólnak, bátor vagyok előadni azt is,, hogy a költségvetés megemlíti a£t a nagyarányú se­gélyt, amelyet egyes külföldi szervezetek magyar szervezeteknek és magyar magánszemélyeknek adtak. így különösen az UNKEA, a Joint, a nemzetközi svájci, dán, svéd és norvég vörös­kereszt, az angliai, az amerikai magyar segély, a mexikói, a montevidói magyar szabad moz­galom és egyes egyéb nemzetközi szervezetek . és magánszemélyek összesen 116 millió forint értékű segélyt és adományt juttattak magyar szervezeteknek és magyar állampolgároknak. Legyen szabad, mint előadó ezeknek a nemzet­közi szervezeteknek, kormányoknak és magán­személyeknek leghálásabb köszönetünket ki­fejezni ezért iái hathatós, támogatásért, (Taps a néppárton) amellyel e szerencsétlen háború után mélyen sújtott országunkat, annak egyes lakosait nemeslelkű adom anyaikkal meg­segítették. Áttérve a földmívelésügyi minisztérium költségvetésére, megemlítem, hogy a, tavalyi 155 millió forint helyett ezidén a földniívelés­ügyi minisztérium 218 millió forintot óhajt for­dítani a földmívelésügyi tárca kiadásaira. A tavalyi 11 millió helyett 30 milliót fordítanak

Next

/
Thumbnails
Contents