Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-42

739 Az országgyűlés 42. ülése 1948. István, Farkas Ferenc, Parragi György, Kende Zsigmond, Gróh József és Kabakovits József országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Lupkovics György előadó urat illeti a

, szó. LUPKOVICS GYÖRGY (kg) előadó: T. Országgyűlés! Amikor a költségvetést tárgyaló bizottságok megtisztelő megibízásábólaz 1947/48. évi állami költségvetésről . szóló együttes bizottsági jelentést az országgyűlés elé terjesztem abban az évben, amelyben a magyar nemzeti történelem egyik legfényesebb fejezetének, a szabadságharcnak és a népképviseleti rendszer megalapításának százéves ünnepét üljük, lofa - emlékeznem arról úa, hogy ez az 1948-as év a magyar parlament költségvetési jogának is pontosan századik évfordulója! A magyar parlament költségvetési jogának alapja ugyanis az 1848:111. te. 37. §-a, amely úgy rendelkezik, hegy »a minisztérium . az ország jövedelmeinek és szükségletednek kimutatását, s a múltra nézve az általa kezelt novedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás, illetőleg jóváhagyás végett évenkint az alsótáblánál íbeimTitatni köteles«. Kötelességemnek tartom tehát, hogy ebben az ünnepi évben a százéves magyar költségvetési jog kialakuláséra egészen rövid történeti visszapillantást vessek. • A i égi magyar országgyűlések adóimegajamlási joga a magyar alkotmánynak/mindig sarkalatos alaptétele volt. Már az 1397. évi országgyűlés végzeménye kimondotta, hogy mindenféle adó és subsidium feletti határozat az országgyűlés joga és tanácskozásainak tárgya, s az országgyűlés szabja meg az adó mennyiségét, kivetéséinek és behajtásának módozatait. Az országgyűlés az egyik üléstől a anjásikig szavazta miéig az adót és az 1790/91 :X1X. te. szerint az adó megszavazása előtt nem is volt feloszlatható. / Különösen hangsúlyozza az aidómegszavazás jogát az 1609:LXV. te. az 1691:XLVI. te, az 1715: VIII. te. és sok más törvény. Az 1825/27. IV. te. szeriint az országgyűlés elé tartozott minden egyéb teher megszavazása is, az erősségek körüli ingyenmunka meghatározása, a kamaranyereségek és a harmincad feletti döntés Ez alól csak rendkívüli szükség esetén volt kivétel, például hirtelen ellenséges betörés esetén, aimikior is az úgynevezett »kis országgyűlésit hívták egybe és az szavazta meg az adót. Az országgyűlésnek mindazonáltal sem joga, sem módja nem volt arra, hogy az adójövedelmek felhasználását ellenőrizze és abba beleszól join. Amikor a nemdíi alkotmány helyébe a népképviseleti parlamenti kormányzat rendszere lépett, afckoir az aidóimegajánílási jog a költségvetés alkotásának és végrehajtása ellenőrzésének jogává szélesedett ki, amely jognak fontossága egyre növekedett. Igaz ugyan, hogy már 1817-ben is készült egy állami költségvetési előirányzat és 1833-tól kezdve alkalmazták az állami bevételek és kiadások összeállításánál a költségvetés rovatrendszerét, 1848 előtt azonban az országgyűlésnek az adómegajánlás jogán kívül egyéb befolyása az államháztartásra nem volt A kormány a beszedett adókat és egyéb állami jövedelmeket a törvényhozástól'teljesein függetlenül kezelte és használta fel, az államháztartás kezelése tehát nem a, törvényhozásnak, hanem kizárólag a végrehajtó hataloni«aikv hatáskörébe tairtozott. évi február hó 10-én, kedden. "740 A magyar parlament költségvetési jogának alapját alkotó előbb idézett 1848:111. te. 37. §-a Kossuth Lajos felirati javaslata alapján készült, amelyet 1848 március 4-én terjesztett az országgyűlés elé. Az említett törvényes (rendelkezés alapján azután Kossuth Lajos pénz^ ügyminiszter 1848. évi augusztus hó 1-én terjesztette az országgyűlés elé jelentését az »országos pénzügy« iránt, amely különböző adójavaslatokon kívül tartalmazta a költségvetést június ihó végéig, valamint a jövedelmi kimutatást és a költségvetést 1849-re; akkor tkierült tehát az állami költségvetés az állami titkok homályából a nemzet nagy nyilvánossága, elé és ajnépképviselet ellenőrzése alá* A Kossmth Lajos által benyújtott költségvetésből a bekövetkezett események folytán nem lett itörvény, az abszolutizmus alatt pedig Magyarország alkotmányos jogait gyakorolni nem tudta, hainem-a költségvetést a bécsi kormány készítette el miniden magyar alkotmányos tényező hozzájárulása és közreműködése nélkül. "'„,., a.. " Az alkotmányos élet helyreállítása után, 1867 február 28-án Andrássy Gyulai miniszterelnök, amikor az új felelős kormányt, a parlamentnek bemutatta, nyomban előterjesztést tett al Háznak arra, hogy a kormány az államháztartás vitelére a törvényhozástól felhatalmazást kapjon. így jött létre az első indemnitási törvény, az 1867:XVIII. te Az első rendszeres költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1868 április 16-ám terjesztette élő és kiemellte, hogy a magyar országgyűlés a közterhek megállapításának és v

az állami költségvetés évenkénti megszavazásánajk jogát teljes egészében először ^ fogja gyakorolni. Ez a költségvetés még az úgynevezett nettó-rendszer szerint készült, azaz az egyes igazgatási ágakra szükséges kiadásokat az azokban elérhető bevételek levonásával tüntette fel. Az 1869. évi állami költségvetésről szóló 1868 :L. te már eltért az előző évi költségvetési törvénytől, az 1868:XXVIIL tc.-től és a nettó-rendszer helyett bruttó-rendszerben készült, azaz külön sorolta fel az összes kiadásokat és külön a fedezetet. Ezzel az országgyűlés m

a

gáévá tette a francia költségvetési rendszert, amely eltérően az angol-amerikai rendszertől» egy törvényben irányozza elő az öszsziesKkiadásokat és bevételeket^ és azokat évrőlévre a parlament elé terjeszti. Az első teljes állami költségvetést az 1872: VII. te. foglalja magában, amely minden részletével, miniden minisztérium részéiről külön indokolással kísérve terjesztett elő', és tartalmazta iaz előző költségvetési évre megszavazott tételekkel váló összehasonlítást is. A költségvetési jog gyakorlására vonatkozó terjedelmesebb jogszabályok ezután csak az 1897:XX..tc.-ben foglaltatnak, amelynek első fejezete negyvenhat paragrafusban f szabályozza a költségvetési előirányzat készítését, a költségvetési törvény összeállítását, végrehajtását és az állami vagyon kezelését. A költségvetés anyaga azóta kisebb tételes törvényi rendelkezésektől eltekintve, az országgyűlés joggyakorlatában fejlődött tovább és az országgyűlés tevékenységének egyik legfontosabb feladata lett. A költségvetés a kialakult évtizedes gyakorlat szerint a

z összes állami feladatok rendszeres összefoglalását ós mérlegelését^ tartalmazza, vagyis az állam eigész működéisi pro-