Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-41

715 Az országgyűlés 41. ülése 1948. sításom elfogadását. (Helyeslés a magyar demokratupárton-} ELNÖK: A 3. §-hoz több feliratkozott szónok nincs. (DÉNES ISTVÁN (md): Van!. Jelentkeztem! Nehogy megint fondorlattal vádoljanak!) Szólásra következik a* 3. §

_

hoz a feíliratkozatt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Dénes István! ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. DÉNES ISTVÁN (md): T. Országgyűlés! Ba az iparügyi miniszter úr által politikai síkon, gazdasági síkon elmondottakhoz eddig' az időpontig mindenben hozzáj árulok, azok meggyőződésemmel és elgondolásaimmal tökéletesen egyeznek. Nagyon örvendek annak, hogy az iparügyi miniszter úr ezzel a Vértes István képviselőtársam által kifogásolt felső' gallai mész- és portlandce mentüzemmel kapcsolatosan azt. a kijelentést tette a t. Ház előtt, hogy a kormány ezt a kérdést is meg-, egyezésszerűen, becsületesen és rendesen el fogja intézni a külföldiekkel. A miniszter úrnak ez a megtett kijelentése komoly kijelentés és szeretném, ha most e kijelentés reali«álásának lehetőségét, adná meg a Ház az iparügyi .miniszter úrnak és a kormánynak, hogy valóban módjában is álljon ezt realizálni. Ha ugyanis most bennhagyjuk a 3. §-ban a vállalatok mellett expressis verbis ezt a volt bauxitcementüzenieket, amely most mészégető-telep és ezt szintén kötelezően államosítjuk, akkor a miniszter úrnak nem lesz módjában &3 jogában, hogy ettől eltérjen- a külföldiekkel kivételt tegyen ós megállapodást létesítsen. (MÓNUS Illésné (szd): Majd a kártalanítás... — NAGY Károly (kp): Mi van ennek a védelemnek a hátamögött?) Egyszerű a dolog, képviselő úr, megmondom önnek. Ha demokratikus alapon állunk, akkor ide nem vágó, a kormány és az állam által. felépíthető üzemet nem lehet államosí" tani. (MONUS Illésné (szd): Hogyhogy?) A bauxitot és az ezzel kapcsolatos üzemeket lehet, az más. (NAGY Károly (kp): De ez is bauxit!) Bocsánatot kérek, hallotta t a r képviselő úr, hogy nem az. Ez egy mészégetőtelep volt. Csináltak belőle bauxitcementgyárat, de nem vált be és megint mészégető-telep lett belőle, - képviselő úr. (MÓNUS Illésné (szd): Majd újra le&z bauxitcementgyár!) Ez az egyik része a dolognak. Maradjunk csak emellett, mert bauxitot az állam és a nemzet , meni tud csinálni, az adva vaù, az Isten adja. (BALOGH József (kp): Ha forintéit csináltunk, akkor fillért is kell csinálnunk! — VÉRTES István (md): Tudományosan be van bizonyítva, hogy nem ér semmit. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden kifejtsem felfogásomat. (Zaj. — Mónus Illésné közbeszól ) Igenis, ezeknek a természeti - kincseknek és a velük kapcsolatos üzemeknek államosítása a nemzet egyetemének érdeke és a demokráciának megfelel. Abban a pillanatban, mihelyt én mint állam, vagy kormány el akarok venni egy olyan üzemet, amilyent mint állam fel tudok építeni annyit, amenynyit akarok, tehát el akarok venni egy mészégető-telénei, ez már ellenkezik a demokr.V'.W alapszabályaival és elveivel. (Ellentmondások a kommunista- és szociáldemokratapárton. — NAGY Károly (kp): Ez okoskodás!) Ez a kérdések politikai része. Ha azonban elhatá- j rozzub hogy a mészégetőtél epeket i§ államoévi február hó 6-án, pénteken. 716 sítjuk... (ILKU Pál (kp): A bankokat Isten teremtette!) Bocsánatot kérek, a bankok faszvényei megtestesítik a föld méhében lévő kincseket és azzal spekuláltak, ami a nemzet tulajdona. (ILKU Pál (kp): A jnészégetők pedig a kapitalistáké!) A bankrészvény annyi, mint a bauxit maga a földben. Ezt tehát államosítani kellett, mert a bank elrabolta a nemzettől a nemzet tulajdonát. Visszavesszük tehát ezt a nemzet számára. (GERENCSÉR' György (kp): A mészégetőkkel is ezt csinálták!) T. képviselőtársam, egy mészégetőt fel lehet építenie akárkinek, az államnak is. (GERENCSÉR György (kp): Fel sem kell építemi, mert helyben van.) Ez az, egyik resize a dolognak. (POTHORNIK József (kp): Mit nem lehet felépíteni?) Amit elő tudunk állítani, fel tudunk építeni munkával, szorgalommal, tehetséggel, az ezidőszerint még nem tartozik az államosítás körébe. Ha ezt akarják önök, rendben van,, más lapra tartozik. Nem kétséges, hogy ennek az egész kérdésnek a komolyabbik részé nem az, hogy nyomorult mészégetőtelep kell-e vagy nem kéli. A kérdés lényege az és ezzé*! kell komolyan szembenózni, hogy a svájciak súlyt helyeznek arra, (Gúnyos felkiáltások a kommu nistapárton: Ah!) hogy ne nyúljon ehhez a kormányzat hozzá. (Zaj a kommunistapárton és a szoeiáldemokratapárton. — Mónus Illésné és Ilku Pál közbeszólnak.) Kérdezzék meg aminiszterüktől, igaz-e vagy nem. (MÓNUS Illésné (szd): Az a kérdés, hogy a svájciak érdekét kell-e védeni?) Most jön a dolog másik oldala. Hogy mi, magyarok súlyt helyezünk arra, (MÓNUS Illésné (szd): Ezt bízzuk a kormányra!), hogy ' Svájccal a legtökélete-**" sebb. a iegharmóhikus viszonyt tartsuk fenn... (ILKU Pál (kp): Ök is a Tarr-ügyben például! Csupa előzékenység! — PARRAGI György (md): Az messze van a bauxittól!) A képviselő úr nem tudja, hogy rossz szolgálatot tesz a magyar ügynek (PARRAGI György (md):^ Ez a kormány dolga!) ezzel a közbeszólásával, amidőn a Tarr-ügyet összekapcsolja a kormánynak egyéb komoly nagy terveivel és intencióival, amelyekről tárgyalásiak folynak Svájccal. (ILKU Pál (kp): Nem ahhoz kapcsolom hozzá!) Akkor ne szóljon közbe!! (Zaj. — Az elnök csenget.) Ezt az ügyet majd elintézik, mindig voltak ilyen differenciák az egyes államok között. (FÖLDES Mihály (kp): Nono, ilyen nem volt!) Ezt is el fogják intézni, mint ahogyan más hasonló ügyeket, (BALOGH József (kp): Majd a kormány el fogja intézni!) Azért mondom, hogy adjuk meg a kormánynak^ lehetőséget, hogy ezt a kérdést valóban el tudja intézni. De ha benne hagyjuk ezt a pontot a javaslatban, akkor a miniszter úrnak nem lesz rá módja, (Zaj a kommunistapárton.) ha csak a végrehajtási utasításban nem fog ebben a kérdésben intézkedni. Mélyen t. Országgyűlés! Higgyék el ne" ' keni, (11.30) hogy amennyire honorálom ezer százalékban azt az álláspontot, hogy a terme- lés... (FÖLDES Mihály (kp): Ez a mészégető magánál egy trójai faló, hogy az egész javaslatot megfúrja. — Közbeszólás a magyar demokcafapártról: Magának trójai faló. nem nekünk! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. képviselőtársam, ha ön lovakról beszél, akkor a Tattersallba kell kimennie innen. T. képviselőtársam, ön nem volt benn, amikor mi igenis odaálltunk százszázalékig a programra, a terv,