Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

673 Az országgyűlés 40. ülése 1948, évi február hó 5-én, csütörtökön. 674 szemben, éppen úgy, mint a többi középeurópai államokkal szemben — 1941-ben és 1944-ben aktív lett roniáii-néimet viszonylatban. Hogyan érte ezt ell Elérte azáltal, hogy míg a román exportárakat 1939-től 1944-ig:miindösszel28%-kal engedte felemellni, holott olyan cikkekről volt szó, amelyek árai a háborús: s szükséglet következtében a világpiacon hatalmasan felszöktek, addig Németország a maga exportcikkeinek árszintjét ugyanezen idő alatt 614%-kai emelte f©l Romániával szemben. ; Szeik a módszeriek tökéletesen megegyeznek értékeink és javaink nyilt.nyugatrahureolásával. De a német és csatlós fasizmus még kegyetlenebb módszerekre is kapható volt ia íköizépeurópai államokban. Tiso fasiszta Szlovákiája esetében láttunk olyan t módszert, amilyet hiába keresünk az emberiség politikai történetében, már csak azért is, mert ,a szlovákiai zsidóság kipusztítása val, fizikai megsemmisítésével .állott összefüggésben. Németország .Szlovákiával szemben ugyancsak eladósodott. 1940 szeptemberében a német adósságok! ,már csaknem elérték a szlovák ipar forgótőkéjiének nagyságát, felmentek 1182 millió szlovák koronára, de 1944 elején már 5 millió szlovák korona volt ez az összeg és amikor ezt a hatalmas kliring-esúesot likvidálni akartaik, a németek számlát nyújtottak be a fasiszta szlovák kormánynak. Előzőleg ugyanis a szlovákiai, mintegy százezer lelket számláló zsidóságot német segédlettel szállították el Lengyelországba a szörnyű elpusztító táborokba, GYURKOVITS Károly (szd): Sokba került iaz államnak!) mielőtt pedig a deportáltakat Lengyelországiba vitték, bizonyos ideig hat hatalmas koncentrációs táborban dolgoztatták őket. Ezen az alapon a Szlovákiának benyújtott számlát ,

a következőképpen állították össze. Minden zsidó deportálása 30 000 márkájába került a német kitelepítő osztagoknak. A zsidók táborokban dolgoztak és fejenkint 5000 márkát kerestek. Ennek következtében egyegy kitelepített költsége a »nagylelkű« német számítás alapján 25.000 márkába került. Százezer zsidóról lévén szó, a kitelepítés összes költség© 2500 millió márka volt. Amikor pedig Szlovákia a benyújtott számlát nem tudta kiegyenlíteni, leírták a számlát Szlovákiának Németországgal szemben fennálló kliringköveteléseiből. (GYURKOYITS Károly (szd): Jellemző!) A magyar reakció is teljesen kiszolgálta a mémet imperializmust és ez a tragédiánkat már jóval a háború előtt megalapozta. Nekünk is voltak ikliring-követéléseink Németországgal . szemben. 1943 tavaszán már 2400 millió pengő volt Német ország tartozása és akkor avval álltak elő, hogy a középeurópai Nemzeti Bankok vállalják a tartozások kiegyenlítését a győzelem idejéig. Ezzel elkezdődött a pénz hígítása, mert ,a bankjegyforgalmunkba olyan tömegek karültek be, .amelyeknek áruegyenlegét Németország élte fel. Ennek következtén ben a pengő már 1943 -bain békeértékéinek: 27%-ára, esett. (GYURKOVITS Károly (szd): Kiraboltak beninünket! ) T. Országgyűlés! Mindezt, amit itt elmondottam, az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a motívuma idézte fel, amelyből kiindultam, szem előtt tartva a második világháború tapasztalatait. Csak üdvözölni lehet a magyar demokráciának azt a törekvését- hogy ezekből a tapaszitalatokból kívánja kiformálni bél- és külpolitikai rendszerünket. Erős a meggyőző. désem, hogy új életünket csak úgy teremthetORSZÂGGYUKÊSI NAPLÓ II. jük' meg, ha pontosan kiértékeljük tapasztalatainkat minden tekmrteitbea, s ha abból, amit átéltünk, nagy nemzeti pedagógiát osiiOiálunk: tanulja meg: az egész nép végre, mi a helyes út, mi a felemelkedés, a demokratikus létforma biztosításának módja és módszere, mik ennek az útnak helyes és aktuális fázr sah állomásai. Hirdetni kell, hogy amit most a magyar demokrácia kormánya külpolitikai tekintetben csinál, épít és teljesít, az világtörténelmi jelentőségű, akármelyik perspektívából szemlélve is, mert hezzájárul ahhoz* hogy egy olyan területet, amely évszázadokon keresztül a krónikus harc állapotában volt, a béke, a fejlődés. a:z építés és az egymásra utaltság állapotába hozzon. Hirdetni kell, hogy azok a lépések, amelyeket demokráciánk külügyi tekintetben ebben az irányban tesZj annál nagyobb jelentőségűek mivel százados igék megtestesülését és földreszállását jelentik. Egy külföldi újságíró, aki végighallgatta egyik utóbbi ülésünket, amikor a románmagyar és a bolgár-magyar kulturális egyezményt becikkelyezítük, azt mondotta nekem: alig van parlamentje a világnak, ahol arrjryi költőt idéznének- mint nálunk. Azt mondtam neki: ez nem valami különös képesség, bár szeretjük magunkat a költők (12.30) nemzetének és a költészet népének tekinteni. Arról van szó, hogy most érünk fejlődésünk azon szakaszába, ahol az írások beteljesednek, mint az ókori próféták Krisztus születésére "Vonatkozó jövendölései. T. Országgyűlés! Aki messziről vagy kívülről rosszindulattal szemléli a mai középeurópai helyzetet azt mondja, — és a nyugati sajtó sokszor le is írja, — hogy a középeurópai helyzet mögött valami közös irányítottság húzódik meg. Erre &; kérdésre felelni kell, mert jelentősége lényeges a jelen törvényjavaslat becikkelyezésének pilLaniatábaai. Erre a kérdésre én úgy felelnék, hogy valóban van közös irányítottság» és a kibontakozás egyértelműségét tekintve vannak közös feltételek, amelyek egyformán hatnak minden dunai nép életére. A közös irányítottság társadalmi és gazdasági fejlődésünk azonossága, amely egyforma megoldást diktál sok problémánkra. Egyformán, egyforma hosszú ádeig nyögtük a feudalizmus uralmát, és ezt az urálimat ugyaniamnak az erőnek, a szovjet seregek felszabadításának segítségével szüntettük meg, ennek következtében egyszerre kellett megoldani parasztságunk vonalán a birtokpolitikái kérdéseket. A felszabadulás a középeurópai paraszttömegekeit szinte egyszerre állította összes problémáik - megoldása elé, amely problémák nemcsak a parasztság azonossága, hanem a feudalizmusok elnyújtott, uralma miatt is azonosak lettek. Egyformám nyögtük a német elnyomást, ennek következtében nemzeti felemelkedésünk útjai is párhuzamosan futottak és futnak ma is. A német imperializmus egyformán, nyakunkra teremtette belső fasiszta reakciónkat. Nemzetgazdaságaink elpusztítása és kirablása kis eltérésekkel egyforma méretűi ennek következtében a felépítés problémái is azonosakká váltak. A német barbár imperializmus természetes reakciójaként a felszabadulás után feladataink t és problémáink azonosságában lett egy Európának ez a területe. A történelmi dialektika gyönyörű játékaként a közös feladatokban egységesült e-z a terület, amelyet 43