Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

675 Az országgyűlés 40. ülése 1948. a német imperializmus hatalommal, és elnyomással akart egységesíteni, ennek következtében egyértelművé vált a dunai népek létformája- és közös létformánknak közösek a feltételei Szeretném tehát hangsúlyozni: egészen természetes, hogy «a problémáiban azonos, feltételei tekintetében pedig összefüggő és közös létforma védelmét a magyar és román köztársaságok úgy képzelik el, miként a törvénytervezet 3. szakasza körvonalazza (olvassa): »Abban az esetben, ha Németország vagy bár" mely más állam megtámadná a Magas Szerződő Felek egyikét, hogy veszélyeztesse függetlenségét, területi épségét vagy leigázza, úgy a másik Magas Szerződő Fél késedelem nélkül katonai és minden egyéb segítséget fog neki nyújtani minden eszközzel, amely rendelkezésére áll.« Hogy ez mit jelent, azt több dolog határozhatja meg. Ami abszolút benne, az az, hogy közös erővel fogjuk védeni közös létformánkat. Hogy ez konkréten milyen formákban feg történni, azt a veszély . konkrétuma határozza majd meg. Egyet azonban bizonyossággal ki lehet jelenteni: -ha olyan helyzetbe jutunk, ? mikor azt mondhatjuk, hogyí Jam proximus ardet Ucalegoa, vagyis, hogy már ég kedves szomszédiunk, Ucalegon, akkor nem fordulunk a fal felé, hanem vizes vödröt ragadva rohanunk a szomszéd tüzének eloltásához. Ennek <a szerződésnek a legnagyobb jelentőségét tehát abban látom, hogy megszünteti számunkra ég szomszédaink számára az uealegoni szomszédi helyzetet, tehát az elszigeteltséget. A dunai és középeurópai demokráciák feltételei közösek, ennek következtében védelmüknek is közöseknek kell kennie. Aki nem így látja ezt, az nem barátja a középeurópai demokráciáknak. Egy azonos feltételről szólanom kell befejezésül. Miért most vált lehetővé ez a közeledés, holott legjobb szellemeink, már egy évszázada álmodtak róla! Közép-Európát eddig ellentétes oldalakról jövő ráhatások húzták erre-arria. A hatalmi törekvések úgy tartották befolyásúk alatt az itt élő népeket, hogy egymással szembefordították! őket. A középeurópai létezés legfőbb tétele az volt: oszd meg őket (és urajlkodj rajtuk! Európa középső része most {került először a történelem folyamán olyan helyzetbe, hogy hatalmi ráhatás nem zavarja össze a népek viszonylatát. Ez a terület «, Szovjetunió.szómszédságáhan fekszik és ennek a szomszédi viszonynakj a következménye nem lehet oonásr mint az a felismerés, hogy KözépEurópában és a Szovjetunióban egyformák a béíke, az élet, az építés és iá boldogulás feltételiéi. Ez az ; azonosság hat frissen és felemelőem, valamint bátorítóan a kis dunai népek életére. Amikor ,a román kormánydelegáció budapesti tartózkodása alatt ia szerződést megköítiöttük és a két : kormány' felelős tényezői érteikéi ték ezt a közös lépést, alkkor mindkét feliről visszagondolták i azokra a leg jobbakra, akik idealizmusukban már egy évszázaddal előbb Onetengették a közeledési gondolat csíráit. Visszaemlékezésüket az tette logikussá, hogy ínitoöt kap testet az a gondolat, amely egy évszázada csak eszmei életet élhetett s mindkét if élről" egyöntetűen állapították meg, hogy ezért a szerződésért az ősök szelleme előtt «nem kell szégyenkezni. Pártom ég magam részéről évi február hó 5-én, csütörtökön. 676 örömmel köszöntöm a szerződés becikkeáyezését. (Elénk taps a kormánypártokon-) ELNÖK: A miniszterelnök úr kíván szólni. DINNYÉS LAJOS miniszterelnök: T. Or~ szággyűlés! Tisztelettel beterjesztem a Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem alapításáról szóló törvényjavaslatot. Kérem, hogy a törvényjavaslat kinyomatását és szétosztását elrendelni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából pedig az országgyűlés alkotmányjogi és közjogi bizottságának kiadni méltóztassék. ELNÖK: A miniszterelnök tir által benyújtott' törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel eéljábój 'kiadja'a miniszterelnök úr által javasolt bizottságoknak. Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Senki sincs felírva! ,' ELNÖK: Feliratkozott szónok nános.\Kíván imég valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni! (Nem!) Ha s&ófoii seinki sem kíván, a vitát bezárom. \ ; A külügyminiszter úr kíván szólni. (Halljuk! Halljuk! a kommunista- és a szociáldemokratapárton) l MOLNÁR ERIK miniszter: T. Országgyűlés! Egy hónapja sincs annak, hogy a jugoszláv szövetségi népköztársasággal kötött barátsági szerződésünket törvénybeiktattuk. Az ezzel tapos ola tos t örvény javaslat tárgyalása alkalmával módomban volt kifejteni, hogy külpolitikánk alapelvének t a szomszédos népi demokráciáikkal, egyáltalán a népi demoOaráeiákkal és a Szovjetunióval való szoros együttműködést tekintem). Kifejtettem .akkor azt is, hogy a demokratikus magyar külpolitikának miért kell szükségszerűen ezt az utat járnia. Ezúttal tehát az általános fejtegetéseiket mellőzhetem és beérhetem annak megállapításával, hogy a romián népköztársasággal kötött barátsági szerződésünk további lépést jelent azon az úton, amelynek első állomását a Jugoszláviával aláírt barátsági szerződés jelzi. A magyar és román népet sohasem állította valamiféle végzetszerű ellenségeskedés egymással szembe. Ellenkezőleg, a két nép törté'ineti érdekközössége a múltban sokszor kifejezésre jutott. Elég itt egy pár példára utalnom, így az 1437. évi .erdélyi felkelésre, a Dózsiaforradalomra és a Rákóczi-szabadságharcra, lamelyek során a magyar és román jobbágyok együtt, vállvetve küzdöttek közös elnyomóik ellen. Ez a helyzet látszólag csupán ia polgári nacionalizmus uraloamrajutásával változott meg. Ettől kezdve az uralkodó osztályok mindkét országban arra törekedtek, hogy a két népet egymás ellem fordítsák. így akarták taz elnyomott nép gyűlöletét magúikról elhárítani, másra áthárítani. És e reakciós politika legfőbb ideológiai eszköze a nemzeti sovinizmus szítása, táplálása volt. Tudjuk, hogy ez a belpolitika mire Vezetett. A "Tiszáik Magyarországában a romám dolgozókat nemcsak gazdaságilag zsákmányolták ki, hanem nertizetileg m elnyomták. Éppen így a Maniuk, az Anîtomeacuk Romániájában a magyar dolgozóknak egyszerre;^kellett szenvedniök a gazdasági és a inemzeti nyomás súlya alatt. De ennek a politikának következményei