Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-26
61 ÄS országgyűlés 26, ülése 194"/ meaiiiyiben tettek elegeit adóbevallásiés adlófizertjésá köteliezettségükneíki. Ez laz adatgyűjtés kiterjed ia vállalatolk és jelentősebb cégeik álltai fkifizietett ügyvédi és különféle szakéritői honoráriumokra is, aminek következtében a képviselő úr által érintett olyan természetű kiadások, amelyeket a cukorgyárak a forintmérleggel kapcsolatban fizettek ki, megadóztatásra fognak kerülni. A képviselő úr szóvá tette a vagyonadót fizetők — véleménye szerint kifogásolható — számát is. Az interpellációjában említett 21.000rel szemben a yagyonadó-alamyok száma 26Í000. Ez a szám alatta marad ugyan az 1941. évben Budapesten vagyonadót fizetők számának, ez azonban annak afeövetkezménye, hogy 1941. évben a jövedeleimadót m fizetőknél az 5.000 pengőt meghaladó értékű vagyonok már vagyonadó alá estek, míg jelenleg 20.000 forint a vagyonadóköteles értékhatár. Igaz ugyan, hogy a pengő és forint értékviszonyában legalább négyszeres szorzóval kell számolni, die a házbirtokok és telkek értékében ez az eltolódás nemcsiak hogy nent következett be, hameín a forintban kifejezett értékek, a házak jövedelmezőségének teljes hiánya, a teleknél pedig az új építkezések szünetelése miatt forintban inkáblb csökikentelk. ' Emellett azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a háború és az ostrom következtében vagyonok és adóalanyok nagy számban pusztultak el- Az iirterpeiilációbíam említett 35.000 háztulajdonos az adóalanyok szá" mának megállapítása szempontjából egymagában nem iáid helyes képet, mert a háztulajdonosok között ezrekre megy a vagyonadó alá nem eső közületek, jogi személyek, azonfelül a "társulati vagyonadót fizető vállalatok számiai. amely adó kivetése a forintmérlegek elkészítésének elhúzódása mólaitit még folyamfajtban van. Egyébként! â vagyoiiadóbevallasok felül" vizsgálata és ellenőrzése is állandóan folyamatban van, s a pénzügyi kormányzat mindent elkövet, hogy a,z idevonatkozólag érvényben levő jogszabályoknak ezen a téren is érvényt szerezzen. Budapest, 1947 november 12. Dr. Nyárádi MiklóiS s. k., pénzügyminiszter.« ELNÖK: Piros. László képviselő urat a vi- szonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatali. Kérdem a t. Országgyűlést, miéUtóztatmk-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul vesziKövetkezik a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr válasza Lévay Zoltán képviselő úrnak az tij állami tankönyvek késedelmes kiadása tárgyában folyó évi október hó 22-én előterjesztet 1 ! interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (otvaissa): »T. •Országgyűlés! Lévay Zoltán országgyűlési képviselő rirnak az Országgyűlés 9. ülésén az új állami tankönyvek kiadása tárgyában hozzám intézett interpellációjára tisztelettel az aiáb" hiakban válaszolok. Kifogásolja; az interpelláló képviselő úr, hogy miért kellett az általános iskola valamennyi tankönyvét kicserélni. Az általános iskola új tantervvel működik; ez a tanterv nem azonos sem a gimnázium, sem a polgári iskola, sem a népiskola tantervével. Az új tanterv alapján új tankönyvekre van szükség. Az or. évi december hó á-én, csütörtökön. 62 szag demokratikus átalakulása) is megkívánta a tankönyvek túlnyomó részének kicserélését Az állami tankönyvkiadásnak, amely hivatalbar lépésem után indult meg, egyszerre kell az általános iskola hét osztálya, számára új tan" könyveket készítenie. A képviselő úr említette, hogy a miniszterelnök úr országgyűlési beszédében 36 tankönyvről, a Szabad Nép című napilap egyik számában viszont 56 tankönyvről,van szó. Az általános iskola I— VII. osztálya számára a térkép" füzetekkel és a segédtankönyvekkel együtt 56 könyv készül. Ezek közül 36 a lényegében tankönyv. Néhány könyvből külön változat jelenik meg a fővárosi s külön a\ falusi tanulók számára. A legfontosaèb 36 tankönyv közül novemher hó 7-ig 25 került forgalomba. December hó elejére számolok a 36 könyv megjelenésével. Térképfüzet, amelynek az árát a képviselő úr kifogásolta, még nem jelent meg. az ára sincs még megállapítva. A tankönyvek jóval nagyobb példányszámban jelennek meg, mint a múltban, átlagos ívterjedelmük 50%-kal nagyobb, mint a régi tankönyveké volt. Véleményem szerint ennyi tankönyvet egyszerre, ekkora példányszámban és ilyen í y térj edelemben kinyomatni igen nagy teljesítmény. A képviselő úr azt állította, hogy a.könyveket magánvállalkozók olcsóbban előállították volna. Egyszerű összehasonlításul közlöm a tisztelt Országgyűléssel az általános iskola első hét osztálya számára az 1946/47. iskolai évben használt tankönyvek ívterjedelmét és árát, valamint az 1947/48. iskolai évben, most már az állami kiadásban megjelenő tankönyvek ívterjedelmét és árát. Az 1946/47. iskolai évben, amikor a könyveket magánvállalkozók adták ki. a hét osztályban egy-egy tanuló öszszesen 266 ívnyi terjedelmű tankönyvet használt. A hét osztályban hasziíált tankönyvek összes ára 184.20 forint volt. A folyó iskolai évben az állami kiadású tankönyvek összes ívterjedelme a hét osztályban együttesen 353 ív, s ennek az ára 107.20 forint. Az állami ki, adású tankönyvek bolti ára tehát átlagban 55%-kai alacsonyabb, mint az 1946/47. iskolai évben volt. amikor a könyveket magánvállalkozók adtak ki. A tankönyvek terjedelmének növelését pedagógiai szempontok indokolják. A modern tankönyv nem csupán a szórói-szóra megtanulandó szöveget tartalmazza, hanem bő olvasmányt is nyújt a tanuló számára. A .nagyobb terjedelemből a tanuló többet lát és többet olvashat, így az ismereteket jobban megérti és jobban megjegyzi. Az irodalmi könyvekinél mind- a tanár, mind a tanuló jobban megtalálja az egyéniségének megfelelő irodalmi szemelvényt, ha a tankönyv többet nyújt. Tisztelettel kérem válaszom tudomásul vételét. Budapest, 1947 november 15. — Ortutay Gyula s. k.« 4 ELNÖK: Lévay Zoltán képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Országgyűlést,- méltóztatnak-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak az interpellációra adott«válaszát tudomásul venni? (Igém,!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr írásbeli válasza Kunszeri Gyula képviselő úrnak az általános iskolai latinltlainítás tárgyában folyó évi október hó 22-én elő-.
