Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

655 Az országgyűlés 40. ülése 1948. kísérletének és mindazoknak, akik ezt támogatják és bármely támadás ellen közösen védik meg szabadságukat, függetlenségüket és területi épségüket.« Tárgyilagosan meg lehet állapi (

ani. hogy ez a veszély, amelyre a tör vény javaslat indokolása utal, nem mult el a második világháború befejeztével «em. Eri magam hallottam a múlt nyáron német szociáldemokrata vezetők szájából Németországban, hogy akkor válik Németország veszélyessé Európa és a világ számára, ha a német népet újból fel akarják fegyverezni valakik ellen. Nem tudom, indokolt-e, jogosult-e ilyen aggodalomnak a kifejezése erről a helyről, ahol én most álloki Nem tudom, vannak-e ilyen jelek, amelyek ilyen veszélyre mutatnak, nem tudom jogunk lehet-e nekünk arra, hGgy ilyen veszélyt, mint nem létezőt, elhárítsunk magunktól, azt az egyet. azonban tudom, hogy nekünk jogunk van félni, mert mi voltunk a, legutóbbi háborúnak, a német imperializmus vad kitörésének is első számú véres áldozata. Nekünk tehát jogunk, van félni, kötelességünk védekezni, kötelességünk éberen figyelni -az ilyenfajta fejlődíé&eket. T. Ház! A javaslat «zerint ennek a Szerződésnek H feladata és hatóköre ebben a törvényjavaslatban meg- van szabva és meg van határozva. A javaslat 6. §-a szerint a Magas Szerződő Felek jelen szerződést az Egyesült Nemzetek alapokmányának szellemében fogják teljesíteni és támogatni és előmozdítanak minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a támadás tűzfészkeinek eltávolítása és a béke és biztonság biztosítása a világon. (11.00) T. Ház! Ez kevés szóval nem jelent egyebet, mint azt, bogy nem akarunk mi mást csak magunkat megvédeni, nem akarunk mi mást, nrn'í megvédeni, biztosítani függetlenségünket, nemzeti szabadságunkat, mindazt, ami ezekhez az alapvető érdekekhez tartozik. Tenni akarjuk pedig ezt a javaslat szakasza szerint az Egyesült Nemzetekkel egyetértőéin, tehát békés és mindenki által méltányolható módon és utón.. Ezek aksiüián kérem a javaslat elfogadását. (P. ÁRRAHÁM Dezső (md): Nagyon helyes! — Tarts a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szón okok közül? FARKAS GYÖRGY jeajjző: Szirmai István! SZIRMAI ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés! 1945 tavaszán nemcsak a német imperializmus roppant össze. Összeiroppainftak: a keleteurópai imperializmusok is. Megszűnt Kelet-Európa országaiban a régi uralkodó rétegek hatalma, megszűnt ai régi uralkodó rétegek hatalmi rendszere is. Üj élet kezdődött Kelet-Európában és ezt az új életet új erők, a felszabadított népek formálják, azok az erők, amelyek a felszabadulás előtt, a háború alatt, de már a háború előtt is szembenálltak minden imperialista, elnyomással és szembeszálltak/ a német imperializmussal. Az elmúlt három esztendő alatt, a felszabadulás óta e'zek az új erők Kelet-Európába a új nemzeti életűik; megszervezésével, romos országaik újjáépítésével foglalkoznak. T. Országgyűlés! Nem nehéz felfedezni» hogy ezekmelk a keleteurópai országoknak építőmunkájában, belső harcaiban egész csomó lényegbevágó azonosság mutatkozik meg. Nagyjában mindenütt felszámolták a régi évi február hó 5-én, csütörtökön. 656 rendszert, eltávolították a politikai vezetésből a régi rend híveit, folyik a belső reakció felszámolása. Felosztották a régi feudális nagybirtokokat, megmunkált földje urává tették mindenütt a jobbágyok nincstelen leszármazottait és a föld mellé jogot is adtak, hatalmat kapott a nép. Szerepet kaptak országaik vezetésében, és azt hiszem, senki sema tagadhatja, jól betöltik szerepüket. Államosították a nagyipart, fokozzák a termelékenységet, államosították a nemzeti bankokat, irányító kézzel belenyúlnak "országaik külkereskedelmébe, fejlesztik netazeti iparukat, a tőkés kizsákmányolás lehetőségeit korlátozták vagy teljesen megszüntették. A gyárak dolgozóit bevonták a termelés irányításába ós szervezésébe. T. Országgyűlés! A munkásság lett a politikai harcok vezetője, a munkásság teremtette meg az összes népi demokratikus és nemzeti erők összefogását és ma is az összefogott népi etrők élharcosa. Ezek a politikai tényezők biztosítják a mindenütt kialakult új szellemű rendfenntartó és honvédelmi erőkkel együtt, hogy népeik önmaguknak építik ma új országaikat. Követi ezeket az erőket minden egyes keleteurópai országban, a Dunamedenee és a Balkán államaiban a népek óriási többsége. Védik, erősítik országaik önállóságát, nemzeti függetlenségüket. Ezek a. belső változások okozzák, részben meg is határozzák a . keleteurópai nemzetek új külpolitikáját is. Mi is ete az új külpolitikai Először komoly. mély barátság a Szovjetunióval. Azzal a Szovjetunióval, amely a keleteurópai kis nemzetekkel, mint egyenrangú felekkel tárgyal és szetr ződik, amely egyenrangú feleknek ismeri' eï őket és meisszemenő támogatást nyújt nekik önállóságuk, nemzeti függetlenségük kivívásához. Másodszor a baráti együttműködés egymás között. Nyugat imperialistái erre mondják, hogy keleti tömb alakul. Nem! Nincs keleti tömb, szó sincs kelleti tömbről. Keleti blokkról azok beszélnek, akik nyugati blokkot szerveznek. Az imperializmus és a reakció blokkját szervezik nyugaton a béke és a demokrácia népeivel szemben. Kelleti blokkról csak azofo beszélnek, akik ismét háborúra uszítanak, akik életre akarják kelteni a német imperializmust és fasizmust új formában, akik KeletEurópa felé az életrekelt német imperializmust ismét rohamosztagként kívánják felhasználni. Nincs keleti tömb, nincs keleti blokk. Kelet-Európa népei most nyerték el függetlenség güket. Országaik élén végre szuverén kormányok állnak. A most kötött barátsági szerződések sorozatával éppen országaik függetlenségét védik, a baráti szerződések éppen függetlenségük megőrzésére szolgálnak. Kelet-Európa népeit a közös múlt, a közös történelem tapasztalatai és a ma megmutatkozó közös veszély tanítják arra. hogy együtt kell működniök minden, békét védő erővel, hogy csak belső ellenségeik megsemmisítése és a közös külső veszély elleni összefogás biztosíthatja nemzeti függetlenségüket és népeik szabadságát, A keleteurópai népi demokráciák békét akarnak. A közös ellenséggel szemben a béke hatalmas erejét alkotják. A megkötött szerződések — és így a most tárgyalás alatt lévő román-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény is — népeink békeiakaratát hangsúlyozzák és senki sem tagadhatja, hogy ezek a szerződések kihangsúlyozottan védelmi jellegűek. . '