Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-40

653 Az országgyűlés 40. ülése 1948. lemégem volt ezekről az előharcosokról meg­emlékezni és azt hiszem, hogy a román nép, a román demokrácia sem fogja áldozataikat sohasem elfelejteni. T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő ja­vaslat, mint mondottam, jelentős lépés, jelen­tős továbbjutás ezen a téren, hiszen a múlt­kori kultúregyezményit most kiteljesítjük az­zal, hogy barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést kötünk. Ez, a lépés, t. Ház, gazdasági, politikai, sőt világ­politikai okokból egyaránt jelentős és egy­aránt fontos. Ami a gazdasági, okokat illeti, legyen sza­bad hivatkoznom arra, hogy Magyarországnak régi gazdasági összeköttetései és érdekei ál­lottak fenn Komániával szemben. A béke ide­jén ás az vált a helyzet, hogy a mi külkeres­kedelmünknek több mint \az egyharmada a délkeleiteurópai szomszéd orszáigök felé irá­nyult. Ez a 'gazdasági érdek, t. Ház, növe­kedni és enieűkedni fog olyan mértékben, amilyen niérítékben a magyar. ' demokrácia véghez viszi azt, amit a hároméves tervben a maga számára előírt, amikor iparát ki fogja teljesíteni, ki fogja fejleszteni és ez az ipar az adott viszonyok alapjaim valaanfiyel erősebb lesz, mint ezeké a kis szomszédos államoké, ami nyilvánvalóan nagy r gazdasági előnyt jelent Magyarország számára. T. Ház! Legyen szabad itt rámutatnom arra, is, hogy valóban az a helyzet, hogy sem mii, sem Románia, etgyáltalán - ezek a délkelet­európai országok pillanatnyilag senki (mástól, hacsak nem legnagyobb szomszédunktól, a ha­talmas Szovjetoroszországtól gazdasági segít­séget nem remélhetnek, nekik maguktól kell tehát életrehozni ok azokat az eszközöket és megteremteni a feltételekeit, amelyek ezeknek a népeknek a gazdasági helyzetét hivatottak elősegíteni és náluk jobb viszonyokat te­remteni. Emlékeztetek arra, hogy a háború alatt voltak ugyan nagy fogadkozások, nagy Ígér­getések — ki ne emlékezne a könyveknek egész isoiiozatára, amelyek akkor iródtjak, elsősorban a nagy nyugati birodalmak írói részéről — amelyeknek az volt a biztatása, hogy így, meg amúgy gondoskodnak majd arról, hogy olyan gazdasági viszonyok terein­tőd jenek meg ezeken a területeken is, ame­lyekkel kikerülik azokat a válságokat, ame­lyeknek következtében háborúk törtek ki és ez a segítse® hivatva lesz arra, hogy ezeknek a népeknek szegénységét, nyomorúságát eny­hítse. Ezek ígéretek voltak t. Ház, a háború alatt, de tagadhatatlan, hogy ahogyan a há­ború befejezése óta az idő múlik, egyre nyil­vánvalóbb, hogy mi onnan segítségre nem számíthatunk, ha csak nem volnánk hajlan­dók nemcsak gazdasági, de politikái termé­szetű olyan uzsorakamatok megfizetésére, amelyeket ezek az országok és mi a magunk részéről nem vagyunk hajlandók vállalni. Ha pedig ez nem járható út, akkor mon­dom, ez az együttműködési szerződés gazda­sági vonatkozásban is nagy jelentőséggel bir. Hiszem t Ház, hogy realitássá fog válni, amit erről a jövendő helyzetről éppen a na­pokban egy orosz író állapít meg, amikor ezeknek a délkeleti; szomszéd országoknak a gazdasági helyzetét I és kilátásait vázolja, hogy ezek az országok a külső gazdasági kapcsolatok terén az egymásközötti szorosabb gazdasági öisszefogásra vesznek irányt és évi február hú 5-én, csütörtökön. 654 erősödő kapcsolatra a Szovjetunióval, amely­nek szocialista, tervgazdasága váiságmente-s és folyton emelkedő szocialista többtermelés törvénye szerint fejlődik. Emellett az új demokrácia országai igye­keznek kereskedelmi és hitelműveleti kapcso­latokat minden egyéb olyan országgal is fel­venni, amely nem tűzi ki célul a kis nemze­tek gazdasági leágazását. A nemzetgazdaság építésének tervszerűsége, a közösségi szektor fejlesztése a gazdaságban és a szoros gazda­sági kapcsolat a Szovjetunióval, az új demo­krácia országaiban szilárd alapot biztosít a háború és a német megszállás súlyos követ­kezményeinek gyors legyűréséhez, a nemzet­gazdaság fejlődéséhez és a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséhez. T. Ház! En hiszem, hogy ez a jóslat, ez a perspektíva valóra fog^ válni és ez a most becikkelyezendő szerződés ezen állapot elő­mozdításának hatásos eszköze, instrumentuma lesz. - ' . De jelentős állomás ez a javaslat a ma" gyár demokrácia új külpolitikájának az útján is. Gondoljunk csak arra az áldatlan álla­potra, amely fennállt a felszabadulásunk előtti időben. Ez az állapot kifejezésre jutott töb­bek között abban a szervezetben, amelyet kis­antant néven ismertünk és gondoljunk arra, hogy ennek akisantantnak, amely gyűrűt, vas­abroncsot jelentett Magyarország teste körül, egyik legszorosabb láncszemét jelentette ép^ pen az a Románia, amellyel most, barátsági együttműködésre, szerződégre léptünk. Jugoszlávia után. amellyel néhány hét előtt hasonló szerződést kötöttünk, a romá­nokkal kötött ez a szerződés bizonyítja, hogy ezek a ' népek nem akarnak többé ellenünk összeállni, készek velünk együttműködni, sőt közös veszély esetén közös védőállásba állani velünk. T. Ház! Éppen ennek a szerződésnek meg­kötése alkalmából Groza miniszterelnök itt Budapesten olyan szívélyességgel, annyi me" leg&éggel juttatta kifejezésre a román nép­nek, a román kormányzatnak ezt a szándékát, a gazdasági és politikai újjáépítésnek és a függetlenség megvédelmezésémek ezt az aka­ratát, hogy ez valóban biztatás lehet szá" muiikra abban a tekintetben, hogy a remény­ségek, amelyekkel e szerződés elé nézünk, meg is fognak valósulni, be is fognak válni. T. Ház! Nagyon jó jelnek kell tekinteni, hogy ezt a törvényjavaslatot a magyar or­szággyűlés éppen a centenárium esztendejé­ben, tárgyalja. A délkeleteurópai népek barát­kozása feossuthi gondolat, kossuthi tradíció. 1848 tragédiájának egyik forrása kétségtelenül az volt, hogy nem valósult meg ezeknek p a szomszédos népeknek velünk való barátsága abban a történelmi korszakban;, azokban a történelmi napokban és esztendőkben, amikor ez valóban sorsfordulót jelentett volna és ta­lán évszázadokra jobb, biztosabb jövőt jelen­tett volna a magyar nemzet számára is. Ez a javaslat igénytelen személyem sze­rint történelmi bizonyítéka annak, hogy a harmadik magyar köztársaság^ igyekszik el­kerülni az első magyar köztársaság egyik legnagyobb hibáját és mulasztását. T, Ház! A világpolitikai helyzetet »zeni előtt tartva, ugyancsak nem kicsinyelhető le ennek a javaslatnak a jelentősége. A javaslat indokolása ezt mondja: »A Magas Szerződő Felek elhatározták, hogy egyesült erővel álla­nak ellem a német imperializmus újjászületési

Next

/
Thumbnails
Contents