Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

641 Az országgyűlés 39. ülése 1948. évi február hó í-én, szerdán. 642 léte ' és 16 mázsát termelt holdankint. Dr. Viezián Pál miniszteri tanácsos, akinek 100 holdja van és négyéves a rizsterülete, 10 mázsát termelt holdankint. Ez olyan alacsony teljesítmény, hogy ezért nem érdemes neki vízjogot adni. Kise János szabómester, akinek két holdja van és hároméves a rizsterülete, négy mázsát termelt. Fel lehetne még sorolni sok adatot arravomatkozóan, hogy mit termelnek ezek. De nézzük meg, mit termelnek a parasztok. Kunmadarason V. Nagy Ferencnek csak 800 négyszögöl rizsterülete van. amely egyéves, átlagtermése 18 mázsa- Karcagon Rózsa Gyulának 10 holdja van. egyéves a rizsterülete, átlagtermése 20 mázsa. A kisújszállási földmívesszövetkezetnek 15 holdja van. kétéves a rizsterülete és 22 mázsát termelt. Pálya Endre és társai, akiknek 25 holdjuk van és egyéves a riasterületük, átlag 35 mázsát termeltek. A kunhegyesi földmívesszövetikezet, amelynek 20 holdja van és kétéves a rizsterülete, átlagtermése 24 métermázsa. Azt hiszem, éhből épp elég ennyi, erről nem kell többet beszélni. Ezek az adatok nem valahogy hasból kerültek ide, hanem Szolnokon a vármegyeházán írtam ki, hogy mekkora a rizstiermőterületük és mennyi az átlagos teamesük. Ezekután fel kelt tennem a kérdést, hogy ez az ügy nem szorul-e megvizsgálásra, hiszen az ármentesítő társulatok a nagyobbik részt veszik ki a rizstermelésből, és kérdezem, hogyan lehet az, hogy akkor még erősen meg' is nyúzzák a birtokosokat. Az, hogy az ármentesítő társulat rizst termel, még hagyján, mert meg lehet azzal magyarázni, hogy talán a vízdíjak lassan folynak be és ebből akarja költségeit fedezni- Van azokban itt más is. Az ármentesítő társulat mérnökei privát munkákat végeznek az embereknek és nem is megvetendő összeget kérnek, holdankint 4—5—600 forintot is elkérnek egy hold föld lejtméretezéséért és a műszaki munkák elvégzéséért. Kérdem, olyan könnyű-e megfizetni ezeket az összegeket a kisparasztok részéről? Sok esetben nem is adnak engedményt sem nekik, hanem nagyrészét előre kell kifizetniük. Van ennek egy másik része is. ügy néz ez ki, mintha valaki egy cselédet fogad, az elmegy máshová dolgozni, elsején meg visszamegy a fizetéséért a gazdához. Mi a társulat mérnökeit fizetjük, mert minden földtulajdonos fizeti az áTtéri járulékot. Milyen jogcímen végez akkor privát munkát a mérnök és milyen jogcímen keres évente 100—120 ezer forintot a rendes havi bérén kívül- — (Közbeszólás a néppárion: Ebben már nincs igaza! — CSÉPÉ Jenő (dn): Ilyen sokat nem (kertes!" — Zaj a kommunistapárton.) Megvannak az adatok, majd kitűnik, hogy igazam van-e vagy nincs. Tessék majd beigazolni, hogy nincs igazam, mert én beigazolom, hogy igazam van. Tisztában vagyok azzal, hogy mit keresnek a karcagi társulat mérnökei, akár az egyik, akár a másik, mert tőlünk is vállaltak munkát, tehát tudom, hogy 400 forintért vállalták el holdankint- Itt nkies mese, itt konkrét adatok vannak, itt van az igazolás. (OLÁH Mihály (kp): Nézzen utána!) Ha a társulatnál nincs munka, akkor egyszerűen elbocsátjuk a mérnökök felét menjenek valóban privát munkát végezni, de hogy mi fizessük őket és ők külön dolgozzanak, ez valahogy nem megy. Még kevésbbé megy a dolog másik része. Nem tudom, hogy nincs-e valami suskus a> doORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ II. logban, hogy nem éppen rajtuk keresztül kapják-e meg az illetők ezeket a rizsterületeket, mert va-lami olyan szelek fújdogálnak odakint, hogy

i sokszor oda is játsszák a vizjogot nem az új meg a régi földbirtokosoknak, hanem egész másoknak. Erről szeretnék egy igazolást felolvasni. Az előbb itt az UFOSz-ról volt szó. Itt van egy levél Pavlovics János úrnak és társainak, Kunhegyesre (olvassa): »Folyó hó 2-án kelt és az UFOSz központi vezetősége utján beadott tárgybeli beadványukra közlöm, hogy miután társulati csatornából történő vízkivétellel kívánnak öntözni, — mely nem tartozik a Hivatal működési körébe — kérésükkel forduljanak közvetlenül a Középtiszai Ármentesítő Társulathoz. A társulat székhelye: Karcag.« Tehát nem az öntözőhivatalhoz, hanem a társulathoz kell fordulni és így mód és lehetőség van arra, hogy a társulat annak ad vízjogot, akinek akaor, a szó szoros értelmében. Tekintettel arra, hogy az idő letelt, az a kérésem a földmívelésügyi miniszter úr felé, állítson össze egy bizottságot és mind a társulat ügyét, mind az összes öntözési művelés sel kapcsolatos ügyeket vizgáltassa ki. Nézzük meg, hogyan áll ez a helyzet, mert az biztos, hogy nem tiszta munka megyén itt. Azt is kérem a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy a hiteleket, a kölcsönöket legelsősorban a szövetkezeteknek és kisbirtokosoknak adják és a miniszter úr kövessen el mindent, hogy a vízjog kiadását szintén először a szövetkezetek és a kisbirtokosok kapják meg, s csak ha lesz felesleg, akkor következzenek mások, azok, akiknek nem a földmívelés az élethivatásuk, hanem egészen más, és akik ezért újra ott fogják hagyni a földet, amikor nem lesz rajta ilyen busás haszon, mert csak addig maradnak ott, amíg óriási jövedelmet lehet húzni. (Taps a kormánypártok oldalán.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következnék Balogh József képviselő úr interpellációja, a képviselő úr azonban interpellációját töröVte. • Következik Török István képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úr hoz a Győr városi földreform késedelmes végrehajtása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa): »Van-e tudomása, a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy Győr thj. város területén mind a mai napig a földreform nem lett végrehajtva? Mit szándékozik tenni a miniszter úr, hogy Győr thj. város területén a földreform még a tavaszi munkák megindulása előtt végre legyen hajtva! Győr, 1948 január 26.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. TÖRÖK ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés! Azt hiszem, ia Ház mindes egyes tagja előtt köztudomású, hogy a földbirtokreform országos viszonylatban már befejeződött, hiszen az új gazdáknak több mint 90 százaléka megkapta már a telekkönyvi kivonatot arról a darabka földről, amelyet a demokráciái juttatott neki. Alig van már az országban olyan város vagy község, ahol a földbirtokreformot ne hajtó t41