Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
643 Az országgyűlés 39, ülése 1948. évi február hó 4-én, szerdán. 644 ták volna végre és lia, vannak is ilyen városok vagy községek, azok rna már ritkaságszámba mennek és fehérhollóként emlegetik őket. Sajnos, ezek közé a ritkaságszámba menő fehérhollók közé tartozik Győr városa is. ahol a földbirtokreform törvényt mind a mai n&h pig nem hajtották végre, ahol a házhelyosztás mind a mai napig nem történt meg. Pedig nem kis dologról van szó, mert Győr városában több, mint 2600 családot érint ez a kérdés igen közelről. Tudvalevő, hogy egy városban nem lehet végrehajtani a földreformot addig, amíg a város vezetősége el nem készíti földjeiről a felhasználási tervet. A város azonban nem alkotta meg időben az alaptörvényben előírt felhasználási tervet, Régebben a községi földigénylő bizottság, most pedig iaz* UFOSz helyi szervezete többször is felszólította a várost, hogy készítse el ezt a felhasználási tervet, hogy ennek alapján megindulhasson a városban a házhelyosztás. A város erre kijelentette, hogy az ő tudomása szerint nincsenek olyan területei, amelyek a földbirtokreform törvény rendelkezései alá esnek. Amikor az érdekeltek ennek utánanéztek a telekkönyvben, rájöttek arra. hogy a városnak több, mint 2000 hold olyan földje van, amelyre kiterjed a földbirtokreform-törvény hatálya, amelyet tehát házhelyjuttatással ki lehet osztani a 2600 házhelyigénylő között. A város vezetősége azonban a megváltás alá eső földterületeit üres, átlátszó kifogások sorozatának felállításával mentesíteni akarja a földreform végrehajtása alól. Amikor a város vezetősége nem jelentette be a város (földterületeit, amelyek megváltás alá esnek. a győrj földhivatal a telekkönyv adataiból kiindulva egyszerűen igénybevette a város összes területeit, egy bizonyos területen meghagyva számára azt a 100 holdat, amelyet a törvény szerint a tulajdonosnak meghagyni köteles. A város azonban hosszú évtizedeken keresztül a saját területein történő művelésiágváltozásokat, valamint a felépítmények lé* tesíté&ét nem jelentette be sem a telekkönyvi hivatal, sem az adóhivatal és így állt elő # az a groteszk és furcsa helyzet, hogy a földhivatal a telekkönyv adataiból kiindulva igénybevett a várostól a földbirtokreform céljaira olyan területeket, amelyek nem tartoznak a föídbirtokreform ailá, mert közben azokon a területeken városi temető, a város vízművei és hasonlók létesültek. Amikor az a, furcsa, helyzet adódott, hoigy a földhivatal ilyen területeket is igénybevett házelosztás céljaira, akkor a város megfellebbezte a földhivatal végzését. A két hivatal között azután elkezdődött a jogi viták huzavonája, hogy melyik földterületet lehet kiosztani, melyiket nem. A város vezetősége ezek; ben a vitákban az összes rendelkezésre álló eszközöket igénybeyetfe, hogy a maga igazát be tudja bizomyítani. De még egészen furcsa eszközök igénybevételétől sem riadt vissza a város vezetősége, esakhogv a maga igazát bizonyítani tudja, (MÉSZÁROS Ödön (dn): Például?) ha,ugyan szabad ezt a szót használni és egyáltalán furcsa eszköznek lehet mondani azt, hogy például a győri házhelyigénylők kartotékrendszere, amely több mint 2600 házhelyigénylő kartotékját foglalja magában, szőrén-szálán eltűnt a győri városházáról, úgyhogy i az TTFOSz-szervézet az előtt a helyzet előtt állott, hegy ismét ki kellett hirdetni a városban, hogy aki házhelyet akar, újból jelentkezzék, mert a kartotékok különféle körülmények -folytán a városházáról eltűntek. Miután a város megfellebbezte a földhivatalnak a területek igénybevételére vonatkozó határozatát» a földmívelésügyi miniszter úr december 22-én leküldte a maga megbízottját, dr. Muraközi Boldizsár urat, az Országos Földhivatal főosztályának elnökét, hogy az érdekelteikkel — a város vezetőségével és a városi UFOSz-szervezettel — közvetlenül a helyszínen beszélje meg a győri földreform mielőbbi végrehajtásának ügyét. Ez az értekezlet azonban csak annyiban vitte előbbre az ügyet, hogy a mmiszter úr képviselője jegyzőkönyvezte a két fél egymástól eltérő véle" menyét» gyaikorlati megoldás azonban ebből a vizsgálatiból mind a mai napig nem született meg. T. Országgyűlés! A földreform-törvény végrehajtása és ezen belül a győri házhelyosztás azért nem történik meg, mert a város vezetősége .sajátmaga kidolgozott a város fejlesztésére egy százéves tervet, amelynek keretében a Győr,városát kettészelő vasúti pályát, a budapest-bécsi vasútvonalat ki akarja helyeztetni a város közepéből a város alá és azokat a területeket, ahová e szerint a százéves terv szeriint a vasútnak ki kell kerülnie» nem akarja a földbirtokreforni-törvény rendelkezése alá bocsátani és. ennek tudható be, hogy a demokrácia harmadik esztendejében Győrött a házhelyelosztás még sehogyan sem áll. A város vezetősége állandóan arra hivatkozik, amikor ezeket a manipulációkat folytatja és elodázza a házhelyelosztást, hogy közérdeket tart szem előtt, (MÉSZÁROS Ödön (dn): Igen helyesen! Ügy is van! — NAGY Károly (kp): Hogyan lehet ilyet mondani?) amikor százéves terve kapcsán a vasutat ki akarja helyezni és a város magángazdálkodása számára mentől nagyobb földterületei akar biztosítani» holott — tagja vagyok a győri törvényhatósági bizottságnak is —mindannyian tudjuk győriek, hogy a város háztartása állandóan deficites, tudjuk azt is, hogy Győr ipari és kereskedelmi város lévén, bevételeit mena a földjéből folyó jövedelmek teszik ki» mint teszem az alföldi nagy mezőgazdasági városokét. Győr városa mindig ráfizetett a saját kezelésében levő földekre, bevételeit, a városban levő hatalma» kereskedelem és ipar szolgáltatja. Ezért tehát nem közérdek, Mészáros igen t. képviselőtársam, olyan földeknek városi kezelésbe való vétele, amelyeknek gazdálkodás-a idáig is deficites volt és amely földeknek tovább is városi kezelésben való tartása mintegy 2600 kisembert elüt attól, hogy saját házhelyük legyen, ahol saját családi otthonukat fel tudják építeni. (MÉSZÁROS Ödön (dn): A vasutat akkor hová helyezzék? Teljesen hamis a beállítása. ~~ Egy hang a kommunistavártról: Száz évről beszélni 1 ?!) Míg a város ezeket a praktikákat folytatja, a győri házhelyigénylők türelmet!enü] szemlélik, mi lesz a házhelyosztással, mikor jutnak hozzá ahhoz a darabka földhöz, amely K megilleti őket, (MÉSZÁROS Ödön (dn): Nagyon lelkiismeretesem dolgozik a város vezetősége. — ILKU Pál (kp): Azt hiszem, megköszönik ezt a minősítést!) Kérem a földmívelésügyi miniszter urat, tegye lehetővé, hogy a győri földhivatal és a városháza között folyó jogi vitát mentők hamarább el tud"
